egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


A nyári hőség – a tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet – jelentős egészségügyi kockázatokat jelent az egészségesek számára is. A fokozottabb vízvesztés a folyadék- és a sóháztartás zavarát okozhatja, ami kiszáradáshoz, a vese kiválasztási folyamatainak gyengüléséhez vezethet.

 

Kánikulában nagy energiát igényel a szervezettől a normál hőmérséklet fenntartása, így a szív túlterhelése miatt nő a szívinfarktus, az agyvérzés veszélye, a magas UV-sugárzás miatt pedig a leégés, a bőrrák kockázata.

 

A folyadék- és a sóháztartás felborulása

A szervezet a melegben párologtatással – izzadással – hűti magát, és tartja egyensúlyban a hőháztartást. A szervezet napi folyadékigénye ilyenkor elérheti a 3-4 litert is. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vér besűrűsödik, a sűrű vért pedig a szív nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel. A szívizomsejtek oxigénhiánya szívinfarktushoz, míg az agysejteké az agy működési zavaraihoz, súlyosabb esetben stroke-hoz (agyi trombózishoz vagy agyvérzéshez) vezethet.

 

A hidratáltság csökkenését a szárazabb bőr, a kiszáradt nyelőcső, a vizelet sárgábbá válása jelzi. Az izzadás okozta folyadékvesztéssel a szervezetből fokozottan ürülnek az ásványi anyagok és a vízben oldódó vitaminok is; hiányukat fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmosság, émelygés, kedvetlenség, fáradékonyság, rossz közérzet jelzi. Az elektrolitveszteség hatására fájdalmas izomgörcsök alakulhatnak ki a lábakban, karokban vagy alhasban, illetve ödéma (vizenyő) is megjelenhet a végtagok alsó részén, leginkább a bokán.

 

Lásd még: Kiszáradás (Dehidratáció)

 

A tüneteket vízivással, megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlással gyorsan lehet kezelni, az ásványi anyagok közül különösen a kálium, a magnézium és a kalcium pótlása fontos.

 

UV-sugárzás negatív hatásai

A napfény az élet egyik alapvető feltétele, de a túl nagy mennyiségű napsugárzás káros hatással van a bőrre, illetve az egész szervezetre. A nyári napokon 11-15 óra között extrém magas a szervezetre káros UV-sugárzás (mértékét az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen közzéteszi a honlapján). Fontos tudni, hogy nem csak a közvetlen napsugárzás veszélyes: a sugárzás visszaverődik a homokról, a víztükörről (ezért lehet vízparton sokkal jobban leégni), illetve a tengerszint feletti magasság is növeli a sugárzás szintjét.

 

Minél magasabb az UV-sugárzás szintje, annál inkább károsíthatja a bőrt.

 

A napfény negatív hatásai:

 

  • napégés;
  • bőr szeplősödése-foltosodása;
  • napallergia;
  • korai bőröregedés;
  • szemkárosodás;
  • immunkárosodás.

 

Súlyosabb következmény lehet egyes bőrdaganatok kialakulása, melyek hátterében az esetek 90%-ában a napfényártalom áll.

 

Az egészségkárosodás megelőzése érdekében fontos a napégéssel és fényvédelemmel kapcsolatos, védelmet jelentő gyakorlatok betartása.

 

Napszúrás, hőguta és bőrkiütések

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet már az egészségesek szervezetét is megviseli. Ha a napsugárzás folyamatosan éri a tarkót és a fejet, akkor fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyulladhat az agyhártya; a duzzadt agyhártyák pedig különböző agyterületeket nyomnak, ami az agyműködés zavarához vezethet. Ennek következtében alakulnak ki a napszúrás jellegzetes tünetei, gyakran csak órákkal később: a nyak merevsége, fejfájás, hányinger, szédülés, az arc kipirosodása és felforrósodása.

 

A napszúrásnál veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verejtékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni. (Hazánkra nem jellemző a nagyon magas külső hőmérséklet, ezért a hőguta ritkán fordul elő.)

 

A hőguta kezdeti tünetei:

 

  • magas láz;
  • száraz, kipirult bőr (egész testen);
  • szapora pulzus (tachycardia);
  • alacsony vérnyomás;
  • gyenge légzés;
  • fejfájás;
  • szédülés.

 

Későbbi stádiumban tudatzavar, eszméletvesztés lép fel, ami azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot.

 

Napszúrás és kezdődő hőguta esetén segít a hideg borogatás (főleg a fejen), a folyadékpótlás. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni.

 

A hő hatására hőkiütések – apró, vörös, viszkető papulák – is megjelenhetnek az arcon, nyakon, a mellkas felső részén, a mellek alatt, a lágyékban és heréknél. Ez bármelyik korosztályt érintheti, de gyakoribb a kisgyermekeknél. Ezek a jellegzetes kiütések eltűnnek kezelés nélkül az izzadás enyhülésével (hűvösebb helyen tartózkodással) és az érintett területet szárazon tartásával.

 

Az erős izzadás következményként előfordulhat staphylococcus fertőzés is.

 

Hogyan védekezzünk a kánikula és a káros napsugárzás ellen?

Kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványi anyag- és vitaminbevitelre van szükség. Hőség idején akkor is inni kell, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak (ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknek csökkent a szomjúságérzetük).

 

Fontos! A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!

 

11 és 15 óra között védjük magunkat a napsugaraktól! Ha nem tudunk árnyékos helyre menni, akkor viseljünk napszemüveget, lehetőleg fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér pamutinget.

 

A leégés ellen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet! Minél magasabb faktorszámú napozót használunk, annál hosszabb ideig tart a védelem (a védett időszak nem hosszabbítható meg ismételt bekenéssel).

 

Használjunk UV-szűrős lencsét, illetve napszemüveget! A jó lencsék teljesen kiszűrik az UV-sugarakat, de az UV-szűrő nélküli napszemüveg rendkívül káros, mert a sötétebb lencse mögött kitáguló pupilla miatt több káros sugárzás jut a szembe.

 

Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete nappal ne legyen magasabb 32 foknál, éjszaka pedig 24 foknál! Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig zárjuk be az ablakokat. Javasolt az ablakok külső-belső árnyékolása.

 

Használjunk légkondicionálót (fontos a megfelelő tisztítása és karbantartása a káros egészségügyi hatások elkerülése érdekében), illetve elektromos ventilátorokat (35 fok alatt nyújthatnak enyhülést), amennyiben lehetséges.

 

Kerüljük a tartós, megerőltető fizikai tevékenységeket, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését, vagy végezzük azt a nap leghűvösebb időszakában (általában reggel 4 és 7 óra között).

 

Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, töltsünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben (bevásárlóközpont, középület, könyvtár), amíg a szervezet lehűl.

 

Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel; alternatív megoldás lehet a test hűtésére a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás stb.

 

Viseljünk természetes anyagokból készült, szellőző, világos színű, bő szabású ruhákat, ami véd a túlhevülés ellen, illetve a káros ibolyántúli sugárzástól.

 

Kerüljük a magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket: sok zöldséget, gyümölcsöt.

 

Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenállóképességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak.

 

Fontos! Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!

 

Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.

 

A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Szabadvizi fürdőhelyek: mire fügyeljünk?

Hőség veszélyei krónikus betegségekben

Hőség hatásai különböző korosztályokban

 

KULCSSZAVAK
UV-sugárzás  |   leégés  |   kánikula  |   nyár  |   napszúrás  |   hőguta  |   kiszáradás  |   bőrrák

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

emmibm

 

sz2020 also infoblokk