egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére, valamint időben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről.

 

A hőségriasztással kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) folyamatos tájékoztatást nyújt az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül (NNK Facebook-oldal és honlap).

 

A hőségriadó fokozatai

A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját és annak várható időtartamát az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, jogszabályi felhatalmazás útján. Az előjelzési adatok változása alapján hosszabbításra vagy a fokozat módosítására kerülhet sor.

 

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adhatja ki:

 

  • I. fok (figyelmeztető jelzés): ha a napi középhőmérséklet várhatóan egy napig eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
  • II. fok (riasztás): ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
  • III. fok (riadójelzés): ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot.

 

Intézkedések hőségriadó esetén

Az I. fokozatú figyelmeztető jelzés esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és felkészül arra, hogy a fokozat emelésének szükségessége esetén az országos tisztifőorvos számára jelentést, illetve javaslatokat tegyen.

 

A II. fokozatú riasztás esetén – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása.

 

A III. fokozatú riadójelzés rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. A III. fokban nincs meghatározva középhőmérsékleti felső korlát, így a környezet-egészségügyi kockázat súlyossága változó mértékű lehet. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is.

 

A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.

 

Lásd még:

Hőség egészségkárosító hatásai

Hőség veszélyei a krónikus betegekben

 

Védekezés hőségriadó esetén

A klímaváltozás hatásainak következtében nyaranta számos új, az emberi egészséget veszélyeztető kockázattal kell számolni, amelyek ellen megfelelő tájékozódással és felkészüléssel lehet védekezni.

 

Egyéni védelem

A hosszan tartó hőség (kánikula) kiszáradást, napszúrást, ájulást (hőkollapszus) és az elektrolit-háztartás felborulását idézheti elő. A kiszáradás megelőzése érdekében hőségriasztás idején különösen fontos ügyelni a bőséges folyadékbevitelre, mivel az elégtelen vízivás következtében fellépő kiszáradás veszélyes mértékű vérnyomáseséshez vezethet. A hirtelen fellépő alacsony vérnyomás súlyos, sokkos, életveszélyes állapotot idézhet elő. A túlságosan forró és magas páratartalmú környezetben hosszabb ideig történő tartózkodás hatására akár hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – is felléphet.

 

A nyári hónapokban különös gondot kell fordítani a bőr védelmére is, mivel a napégés hosszú távú szövődményeként bőrdaganatok alakulhatnak ki (lásd még: Napégés és fényvédelem). Fontos tudni, hogy az UV-sugárzás hosszú távon károsíthatja a bőr szerkezetét, és fokozza a melanoma kialakulásának kockázatát.

 

A közvetlen napfény kerülése, a védőruházat viselése és a fényvédők használata révén csökkenthető a napallergia kialakulásának kockázata is. Szabadtéri programok vagy szabadvízi fürdőzés előtt az Országos Meteorológiai Szolgálat előjelzése alapján célszerű tájékozódni az UV-sugárzás várható mértékéről. 

 

Az UV-index fokozatai az alábbiak:

 

  • 0,1-2,9: gyenge;
  • 3-4,9: mérsékelt;
  • 5-6,9: erős;
  • 7-7,9: nagyon erős;
  • 8-tól: extrém.

 

Dolgozók védelme

A napokig, olykor akár hetekig is tartó hőség idején fokozott figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségkárosodásának megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek). A folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16°C-os) ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára.

 

Ügyelni kell arra, hogy a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, árnyékolni kell a szabadtéri munkaterületet. Szükség esetén át kell ütemezni a munka-pihenési rendet, valamint gyakoribb és hosszabb pihenőidőket kell beiktatni

 

Lásd még: Foglalkozás-egészségügyi ellátás

 

Ételbiztonság

A globális felmelegedés következményeként kialakuló hőmérséklet-emelkedés miatt megnövekszik az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos élelmiszer-biztonsági veszélyek jelentősége. Nyáron – különösen hőségriadó idején – fokozottan kell ügyelni az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a személyes higiéniára.

 

Tudatosságra van szükség a bevásárlás, az élelmiszerek szállítása, tárolása és feldolgozása, a maradékok tárolása és újrafeldolgozása során, és szem előtt kell tartani az élelmiszerhigiéniai szabályok betartását.

 

Lásd még: Ételbiztonság

 

Háziállatok védelme

A tartós meleg nemcsak az emberek, hanem az állatok szervezetét is megviseli. A legfontosabb éppen ezért a megelőzés, azaz a megfelelő körülmények biztosítása a házi kedvencek számára. Gondoskodni kell folyamatos ivóvízellátásukról, hűtésükről, árnyékos helyen történő elhelyezésükről, és zárt helyiségben való tartózkodásuk esetén annak szellőztetéséről.

 


Jogszabályi háttér

 

  • 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről;

 

KULCSSZAVAK
középhőmérséklet  |   időjárás  |   hőség  |   folyadékveszteség  |   folyadékbevitel  |   UV-sugárzás  |   napégés  |   bőrvédelem  |   kánikula  |   meleg
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít