egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes országokba utazók az itthonihoz képest kedvezőtlenebb, esetenként veszélyes közegészségügyi-járványügyi körülmények közé érkezhetnek.

 

A veszélyeztetettség mértékét számos tényező befolyásolja:

 

  • a célország járványügyi helyzete;
  • az utazó városban vagy vidéki területen lakik-e majd;
  • mennyi ideig tartózkodik a kritikus környezetben;
  • milyen az egészségi állapota;
  • milyen betegségek ellen van védettsége, stb.

 

A fajlagos védekezés speciális lehetőségei ugyan elég korlátozottak, ennek ellenére az oltásokkal elérhető védelem lehetőségeit ki kell használni.

 

Általános tudnivalók

A külföldre utazók védőoltásait – beleértve a sárgaláz elleni oltást is – a megyei kormányhivatalok által fenntartott és egyéb, a nemzetközi oltások végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók végzik. Az utazással kapcsolatos oltás és tanácsadás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely térítés ellenében vehető igénybe. A szakemberek a védőoltások nyújtotta megelőzés mellett a betegségek elleni védekezés egyéb lehetséges formáiról is tájékoztatást nyújtanak.

 

Nemzetközi utazás előtt legalább 2-6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni. A központok pontos tájékoztatást adnak az úticél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról és a védőoltásokat is be tudják adni. Az adott helyen érvényes aktuális járványügyi helyzetről és az előírások változásáról magyar és idegen nyelvű honlapokon is lehet tájékozódni. A Konzuli Szolgálat folyamatosan frissülő honlapján az aktuális utazási tanácsokról szóló információk is megtalálhatók: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/

 

Az oltóhelyeken a leggyakrabban igényelt oltóanyagokból folyamatos ellátást biztosítanak.

Ezek a következők:

 

  • torokgyík (diftéria)
  • tetanusz
  • szamárköhögés (pertusszisz)
  • kolera
  • hastífusz
  • járványos gyermekbénulás (polio)
  • kanyaró (morbilli)
  • rózsahimlő (rubeola)
  • mumpsz
  • hepatitis A és B
  • járványos agyhártyagyulladás
  • veszettség (rabies)
  • kullancs okozta agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis)
  • japán B agyvelőgyulladás
  • sárgaláz
  • szezonális influenza

 

Nemzetközi Oltási Bizonyítvány

A nemzetközi utazással kapcsolatban végzett védőoltásokról szóló igazolást az utazó részére kiállított Nemzetközi Oltási Bizonyítványba kell bevezetni (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis, köznapi nevén „sárga oltási kiskönyv”).

 

Oltási tanácsadás

Az utazás előtti tanácsadás és az oltások kiválasztása részletes adat-, és kórelőzmény-felvételen és személyes konzultáción alapszik.

 

A kockázat felmérésénél figyelembe veszik:

 

  • az utazás körülményeit,
  • időtartamát,
  • az utazó korát,
  • egészségi állapotát (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandóan szedett gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia, stb.),
  • a terhesség lehetőségét,
  • az eddigi oltásokat
  • és egyéb tényezőket.

 

Elsősorban utazás előtt adandó a sárgaláz, a hepatitis A, a hepatitis B, a hastífusz (tífusz abdominalisz), a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis), a veszettség, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a kanyaró-rózsahimlő-mumpsz (morbilli-rubeola-mumpsz), a bárányhimlő (varicella), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.

 

Tudnivalók az egyes oltásokról

A tetanusz (illetve a torokgyík és a szamárköhögés) elleni oltás ismétlését 21 éves kortól 10 évente javasolják több európai országban, ezeken a helyeken utazástól függetlenül ez a felnőttkori oltási rend része. Érvényes oltással kiváltható a külföldön elszenvedett baleset miatt adandó tetanusz emlékeztető oltás. A szamárköhögés előretörése miatt hasznos lehet erre azt az oltóanyagot választani, amiben ez a komponens is szerepel. Csak tetanusz megelőzésére más oltóanyag alkalmazandó.

 

A sárgaláz elleni védőoltás igazolása kötelező olyan országba történő beutazás esetén, ahol sárgalázveszély van, vagy ha az adott ország ezt az oltást megköveteli. Kötelező például ez a vakcina a Közép-Afrikába és Dél-Amerika fertőzött területeire utazók számára. A sárgaláz elleni oltás élő, gyengített vírust tartalmaz. A WHO által évente frissített "International Travel and Health" c. kiadvány tartalmazza a sárgaláz oltással kapcsolatos aktuális előírásokat. Az oltás érvényessége a vakcinációt követő 10. napon kezdődik és élethosszig tart (WHO 2016-os ajánlása alapján). A mellékhatások ritkák és enyhék. Terhesek és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása tilos! Sárgaláz elleni oltást csak az erre felhatalmazott oltóhelyeken adnak, erről háromnyelvű nemzetközi oltási könyvet állítanak ki. A fertőzés kockázatát és az oltás adhatóságát szakember dönti el.

 

Az ajánlott oltások között első helyen a hepatitis A elleni vakcina áll. Mivel egyes országokban magas arányú az ezzel való átfertőzöttség, valamint a higiénés színvonal is alacsonyabb, a hatásos védettség biztosítása feltétlenül szükséges. A hepatitis B elleni oltás inkább csak hosszabb tartózkodás esetén indokolt. Az elérhető kombinált oltóanyag mindkét betegség ellen védelmet biztosít.

 

Hastífusz ellen az utazók immunizálására 3 éves védettséget biztosító oltóanyag áll rendelkezésre.

 

Veszettség ellen elérhető olyan oltás, ami a kitettséget megelőzően adható (preexpozíciós oltás). Ez a vírus által fertőzött területen való huzamosabb tartózkodás esetén jön szóba. Az előzetes védelem nem csupán a fertőzött állatokkal való esetleges kontaktus miatt lehet fontos, hanem azért is, mert egyes országokban - leginkább anyagi okokból - még nem a modern, biztonságos, szövettenyészetben előállított oltóanyagokat alkalmazzák, hanem a jóval olcsóbb, esetleg súlyos mellékhatásaik miatt általában már mellőzött, korszerűtlen neurovakcinákat.

 

A járványos agyhártyagyulladás kórokozói (meningococcusok) elleni immunizálás különösen azok számára indokolt, akik járványos területre utaznak. Kiemelten veszélyes az afrikai „meningitis övezet” ("meningitis belt"), amely a Szaharától délre, az Egyenlítőtől északra fekvő területen, Gambiától Etiópiáig húzódik. Az itteni rendszeres járványok időnként átcsapnak az övezeten kívüli, szomszédos országokra is (Kenya, Zambia, Uganda). Külföldi iskolai tanulmányok előtt, a fogadó ország járványügyi helyzetének megfelelően, a B csoportú meningococcus elleni vakcina is szóba jöhet.

 

A kanyaró elleni védőoltás az európai járványügyi helyzet romlása miatt került az utazási oltások közé.  Romániai utazás (családlátogatás, pünkösdi zarándoklat) például sokak számára fertőzési veszélyt jelenthet. Az oltatlan vagy 9 hónaposnál fiatalabb, nem oltható csecsemők járványos területre való utaztatása ellenjavallt. A 40 éves kor felettiek oltása javasolt, hacsak gyermekkorukban nem estek át kanyaróbetegségen. Az olthatóság elbírálása szakember feladata.

 

A kullancs okozta agyhártyagyulladás (kullacsenchephalitis) vírus a balti államoktól Észak-Olaszországig elterjedt, kullancsok által átvitt fertőzés. Túrázók, kerékpározók, kempingezők oltása legalább 6 héttel az indulás előtt javasolt. Ebben az esetben a védelmet az ún. oltási sor biztosítja. Az első két adagot egy hónap időközzel, a harmadikat 5-12 hónap múlva kell beadni. A tartós védelemhez emlékeztető oltásokra van szükség.

 

A kolera elleni védőoltás az oltóanyagok gyenge hatása (50%) miatt nem kötelező. A védelem inkább a megfelelő személyi higiénével és kellő elővigyázatossággal (pl. palackozott víz fogyasztása) biztosítható.

 

A japán agyvelőgyulladás (japán-B encephalitis) (JBE) Ázsia keleti, déli, dél-keleti területein és Óceánia szigetein fordulhat elő. A turisták csekély kockázatnak vannak kitéve, inkább csak azokat veszélyezteti, akik hosszabb időt töltenek pl. falusi környezetben. A fertőzést a Culex szúnyogok terjesztik. A védőoltás csak reális veszélyeztetettség esetén indokolt. Magyarországon erre jelenleg nincs vakcina törzskönyvezve.

 

Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis, polio) ellen azokba az országokba utazókat kell oltani, ahol vad poliovírus előfordulást jelentenek (Afganisztán, Pakisztán, Nigéria). Az oltás beadása és az ország elhagyása között legkevesebb 4 hét, legfeljebb egy év telhet el. A WHO nemzetközi utazási-egészségügyi ajánlása szerint mindenkinek, aki járványos gyermekbénulástól mentes területről érintett területre utazik, az életkorának megfelelő polio oltási sorozattal kell rendelkeznie, a nemzeti immunizációs programban foglaltaknak megfelelően.

KULCSSZAVAK
nemzetközi oltások  |   nemzetközi utazások  |   trópus  |   trópusi utazások  |   sárgaláz  |   polio  |   gyermekbénulás  |   sárga kiskönyv  |   nemzetközi oltási kiskönyv
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

emmibm

 

sz2020 also infoblokk