Kollégáink segítenek!
Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más módszerek is...
Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...
Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....
Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá a 2020–2021-es világjárványt okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett...
A különböző oltóanyagok különböző hatásmechanizmusuk által eltérő reakciót váltanak ki az immunrendszer részéről. Továbbá a fertőző betegségek elleni védekezés, az immunrendszer megfelelő működése egy biológiai folyamat, amelyet számos tényező...
2022 októberétől Magyarországon is elérhető a fekete himlő elleni védőoltás, melyet majomhimlő indikációban is engedélyeztek. Az oltás egy hónap különbséggel beadandó két dózisból áll. Az oltásra csak a veszélyeztetett csoportoknak van szüksége. 2022...
Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében. ...
A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...
A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...
A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz a COVID-19 variánsok okozta fertőzésekre is. A világjárványt a lakosság tömeges oltásával és a körültekintő...
Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...
Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...
A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...
A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...
A védőoltással - betegségmegelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatunk a szervezetbe, mellyel ellenanyag-termelésre és a védekezés más formáira (pl. immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...
A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...
A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...
A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek ellen...
Az oltásellenesek gyakran hivatkoznak a vakcinában található higany, illetve a tiomerzál káros hatásaira, de állításaik hamisak. A tiomerzál egy szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz. 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére. A tiomerzál (esetenként thimerosalnak is nevezik) tehát oltóanyagokban használt, higanyalapú tartósítószer.
Az ilyen módon tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony. Habár nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna, a legtöbb oltóanyagból kivonták. A gyermekeken és felnőtteken végzett vizsgálatok az oltóanyagokban használt tiomerzálnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki.
A higany egyébként a természetben is előforduló fém. Így három formában fordul elő: fémhigany, szervetlen higany (megtalálható a természetben és az állati szövetekben is) és szerves higany (amelynek két leggyakoribb formája a metil-higany és az etil-higany).
A higany különböző vegyületei tehát megtalálhatók a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban (legfőképpen a hosszú életűekben, pl. a cápákban). Használják az iparban, a fogak tömőanyagaiban, hőmérőkben és oltóanyagokban is.
A higany két szerves formája, a metil-higany és az etil-higany sok szempontból hasonló, de vannak köztük fontos különbségek is. A metil-higany az emberi szervezetre sokkal veszélyesebb, mivel a szervezetből való kiürülésének ideje körülbelül 50 nap. A tiomerzálban lévő etil-higany nem raktározódik a szervezetben ilyen mértékben, mivel a felezési ideje kb. 7 nap. Az etil-higany gyorsan átalakul a szervezetben szervetlen higannyá, amely a bélcsatornán keresztül kiürül. A higanyvegyületek károsíthatják a központi idegrendszert, a bőrt, a vesét, de a mérgező hatások elsősorban a metil-higanyhoz köthetők.
Lásd még: Gyakori mérgezések
Valójában részletes jogi szabályozás teszi mindezt lehetetlenné. Fontos tudni, hogy hazánkban egész Európa egyik legszigorúbb szabályozása van érvényben, amely nemcsak a gyógyszerek engedélyezésére, hanem a gyógyszeripar által nyújtott támogatásra, a szponzorációs tevékenységre, orvoslátogatásokra, reklámozásra (tehát a lobbitevékenységre) is vonatkozik.
Több tanulmány is foglalkozott a kérdéssel Dániában, Svédországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, és nem találtak összefüggést a fejlődési vagy neurológiai rendellenességek és az oltások között. 2004-ben az Egyesült Államok egy független tanácsadó testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a tiomerzáltartalmú oltóanyagok használata között sem. Szintén 2004-ben egy átfogó tanulmányt közöltek a tiomerzáltartalmú oltóanyagok és az autizmus, illetve az idegrendszeri károsodások esetleges összefüggéseiről, az eredményeket a Gyerekgyógyászat nemzetközi folyóiratban publikálták.
A tanulmányok az autizmus, a szellemi visszamaradottság, a beszédzavarok és a figyelemzavarok előfordulását vizsgálták. Összességében a bizonyítékok azt mutatják, hogy az autizmus és a szellemi károsodások nem függnek össze a tiomerzáltartalmú oltóanyagokkal. A szerzők azt is megjegyzik, hogy azok a népegészségügyi vizsgálatok, amelyek összefüggést feltételeztek, jelentős hiányosságokat mutattak a vizsgálat módszertanát, valamint a levont következtetések érvényességét tekintve.
Jelenleg az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem tartalmaz tiomerzált. Az MMR, DTPa+IPV+HIB, DTPa+IPV, BCG védőoltások sem tartalmazzák ezt a tartósítószert. Néhány influenza elleni oltóanyagban azonban még megtalálható alacsony mennyiségben. A jelenleg használt vakcinákban előforduló higany mennyisége jóval alacsonyabb, mint a higanybevitelre vonatkozó ajánlások. Több vizsgálat is történt, amely meghatározta a csecsemők és kisgyermekek vérében a higanykoncentrációt tiomerzáltartalmú oltóanyag beadását követően, de az eredmények szerint a vér higanyszintje nem haladta meg az ajánlott határértéket.
Az érvrendszer, amely szerint az oltatlan gyermekek egészségesebbek az oltottaknál, tudományosan teljesen megalapozatlan és félrevezető. A védőoltásokat azért alkalmazzuk, hogy az immunrendszer működését felkészítse a kórokozóval való találkozásra (fertőzésre), s ezáltal a megbetegedés, illetve annak következményei, szövődményei elkerülhetők legyenek.
A Robert Koch Intézet (Németország) 2011-ben készítette el az úgynevezett KiGGS (Studie zur Gesundheit von Kindern und Jugendlichen in Deutschland) tanulmányát. Ez 2003 és 2006 között vizsgálta Németországban az oltott és a védőoltásban nem részesült 1–17 éves korosztály egészségi állapotát. Összesen több mint 13 ezer nem bevándorló német gyermeket vontak be a vizsgálatba, 0,7 százalékuk volt oltatlan.
A vizsgálat eredményeiből azt a következtetést vonták le a szerzők, hogy nincs tudományosan igazolt különbség az oltottak és oltatlanok allergiára való hajlama között.
Ilyen esetben a fertőző betegség nemcsak a gyermeket veszélyezteti, hanem mindenkit, aki az oltatlan gyermek környezetében van, és valamiért nem áll fenn nála megfelelő védettség (pl. az idősek – nagyszülők, játszótársak, krónikus betegséggel élők). Az oltások széles körű alkalmazása a közösséget is védi, ezt nevezzük nyájimmunitásnak. A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában.
Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben a kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megszűnik. A kanyaró esetében például minimum 95%, a mumpsznál pedig 86% oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok” védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét, életét is kockáztatjuk.
Minden országban feltételei vannak a gyermekek nevelés-oktatási intézménybe történő felvételének, köztük ilyen a szükséges oltások megléte is. Így az iskoláztatás indirekt módon teszi kötelezővé a védőoltásokat.
Fontos rávilágítani, hogy a védőoltások beadását ellenzők tábora bizonytalan, vagy nemegyszer rosszindulatúan manipulált, máskor hamis adatokra hivatkozik. Rendszerint forrásmegjelölés nélkül „idéznek” kétes vizsgálatokat, ugyanakkor az egyes fertőző betegségek gyakran tragikus, máskor „csak” maradandó egészségkárosító hatását bagatellizálják, így próbálják meg a közvéleményt befolyásolni. Különösen szomorú, hogy ezek a hangok az utóbbi időben komoly olvasottságra számot tartó, országosan elismert, népszerű médiafelületeken és portálokon is teret kapnak.
Fontos! A tudomány mai állása szerint nem megkérdőjelezhető tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások hazai rendszere segítségével számos, akár halálos, illetve súlyos szövődménnyel járó betegséget sikerül megelőzni, gyakorlatilag teljesen száműzni Magyarországról!
Az antitesttiter-teszt a szervezetben jelenlévő antitestek (immunglobulin, ellenanyag) jelenlétét és mennyiségét vizsgálja. Az antitestek a
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben hirdette meg első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját, hogy felhívja a figyelmetaz
Ahepatitis, vagyis afertőző májgyulladáskorunk egyik legveszélyesebb vírusos betegsége, mely az egész világon elterjedt; a fertőzöttség különösen a fejlődő országokban
A tuberkulózis (tbc, más néven: gümőkor, tüdőbaj) egy baktérium által okozott megbetegedés, mely Magyarországon a kötelező védőoltásnak köszönhetően ritkán
Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium
