A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem kialakítására) sarkalljuk az immunrendszert. Ez a folyamat az aktív immunizálás. Bizonyos esetekben lehetséges kész ellenanyagok bejuttatásával időleges védelmet kialakítani. Ezt nevezzük passzív immunizálásnak.

 A védőoltásokat a közvélemény kizárólag a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásként tartja számon, és csak kevésbé közismert, hogy a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos védőoltás.

Influenza elleni védőoltások

(3Fluart, Vaxigrip, Fluenz)

Influenzajárványok idején a halálozás az átlag fölé emelkedik, ami jórészt a 65 éven felüliek „előrehozott halálozásából” ered. A halálozás szinte kizárólag a vírusfertőzést követő bakteriális felülfertőzésből, főleg a pneumococcus által okozott tüdőgyulladásból adódik. E két betegség okozta halálozást az influenza- és a pneumococcus elleni védőoltásokkal a felére lehetne csökkenteni.

Influenza ellen oltandók:

  • 60-65 éven felüliek;
  • életkortól függetlenül a kockázati csoportba tartozók.

Az influenza kockázati csoportjai:

  • krónikus keringési- és légzőszervi betegek (kivéve kezelt magas vérnyomás);
  • túlsúlyos vagy neuromuszkuláris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
  • veleszületett vagy szerzett immunhiányos betegek;
  • krónikus vese- és májbetegek;
  • anyagcsere-betegségben szenvedők (pl. cukorbetegek);
  • veseelégtelenségben szenvedők;
  • haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek és gyermekek;
  • hosszan tartó acetilszalicilsav-terápiában részesülők,
  • foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek, illetve akik foglalkozásukból adódóan fertőzők lehetnek (szociális- és egészségügyi dolgozók);
  • várandós vagy a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervező nők;
  • állattelepeken, vágóhídon dolgozók, állatszállítással foglalkozók (az állati és emberi influenzavírusok keveredésének megelőzésére).

A vakcina két járványt okozó influenza vírustörzs (influenza A és B) altípusai ellen alakít ki védelmet. Az adott évi influenzaszezonra vonatkozóan a vakcina javasolt összetételét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adja meg a járványügyi helyzet figyelembevételével. Az újraoltás évente indokolt!

Az előállítási technikának megfelelően az influenza elleni vakcináknak több változata van:

  • elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény (3Fluart);
  • hasított vírust tartalmazó vakcinák (Vaxigrip);
  • élő, gyengített vírust tartalmazó vakcina (Fluenz).

Az oltások mellékhatásai általában jelentéktelenek. Hatékonyságuk, vagyis az immunitás várható aránya 65 éves kor alatt kb. 70-90%, az idősebbek, illetve a károsodott immunrendszerűek esetén ennél alacsonyabb lehet a vakcinában lévő vírustörzsek ellen.

Pneumococcus fertőzés elleni védőoltás

(CV-20/Prevenar20, PCV-21/Capvaxive, Pneumovax 23)

A pneumococcus elleni védőoltás mindazon esetekben indokolt, amikor az influenza vakcinációja is javasolt.  A pneumococcusoknak több mint 90 típusa ismert, a rendelkezésre álló oltások a legsúlyosabb betegségeket okozó 20, 21, illetve 23 típus ellen nyújtanak védelmet.

A védőoltások a súlyos, egész testet érintő pneumococcus fertőzések (vérmérgezés, agyhártyagyulladás) kivédését célozzák.

Az oltás az alábbi esetekben indokolt:

  • 50 év felettiek;
  • életkortól függetlenül a kockázati csoportba tartozók.

A pneumococcus fertőzés kockázati csoportjai:

  • léphiányosok;
  • cukorbetegek;
  • immunkárosodottak;
  • krónikus keringési- vagy légzőszervi betegek;
  • asztmások;
  • dohányosok;
  • vesebetegek.

A kockázati csoportba tartozóknál a pneumococcus fertőzés súlyosabb lefolyású lehet. Nagyon idős korban, illetve súlyos immunkárosodás esetén az oltás hatékonysága gyengébb.

A védettség időtartama hosszú. Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények esetén (pl. léphiányos állapot).

Hepatitis elleni oltóanyagok

Hepatitis A

A Hepatitis A vírus (HAV) ellen aktív védőoltások állnak rendelkezésre (Havrix, Avaxim), melyek elölt vírust tartalmaznak.

Az oltás az alábbi kockázati csoportok számára javasolt:

  • foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetettek (pl. szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kapcsolatba kerülők);
  • májbetegek;
  • homoszexuálisok;
  • intravénás kábítószerhasználók;
  • külföldi utazást tervezők.

Az első oltást követően 10–14 nap múlva alakul ki a védettség. A tartós védelemhez második oltás is szükséges, mely – az oltóanyagtól függően – 6–60 hónap múlva esedékes.

Hepatitis B

A hepatitis B elleni oltóanyagok (Engerix B, HB VaxPro) a vírus felszíni fehérjéjét tartalmazzák. A három oltásból álló oltási sorozat – 0., 1. és 6. hónapban – hosszú távú védettséget nyújt. (Speciális esetekben ez eltérhet: pl. gyorsított séma a dializálandó betegnél.)

Az oltás azoknak javasolt, akik nem részesültek korábban hepatitis B elleni védőoltásban, és az alábbi kockázati csoportokba tartoznak:

  • munkájuk miatt veszélyeztetettek (pl. egészségügyi dolgozók, egészségügyi hallgatók);
  • intravénás kábítószerhasználók;
  • homoszexuálisok;
  • májbetegek;
  • vérrel-, vérkészítményekkel gyakran kezeltek;
  • dializált betegek;
  • hemofíliások;
  • onkohematológiai betegek;
  • a fertőzöttekkel szoros kontaktusban lévők (pl. egy háztartásban élők);
  • magas fertőzöttségű területre utazók, és ott hosszabb ideig tartózkodók számára.

Dializált és immunhiányos betegeknél primovakcináció utáni ellenanyagválasz ellenőrzése javasolt, 10 IU/l-nél alacsonyabb ellenanyagszint esetén pedig újabb sorozatoltás szükséges.

Eredményesen oltott dializáltaknál évente érdemes mérni az ellenanyagszintet, és ha az anti-HBs ellenanyagtiter 10 IU/l alá csökken, akkor emlékeztető oltás adása javasolt.

Kombinált oltás

Hepatitis A és hepatitis B ellen kombinált oltás is rendelkezésre áll (Twinrix). Külföldi utazás előtt legalább 2–6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni, ahol pontos tájékoztatást adnak az úti cél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról, illetve a védőoltásokat is be tudják adni.

Agyvelőgyulladás elleni védőoltás

Az oltóanyagok (FSME-Immun, Encepur) elölt vírust tartalmaznak. Megfelelő védettséget 3 oltásból álló sorozat segítségével, majd későbbi emlékeztető oltásokkal lehet kialakítani. 

A kullancsencephalitis elleni védőoltás ajánlott:

  • gyakori természetjáróknak;
  • erdőkben, mezőgazdaságban dolgozóknak.

Diftéria – Tetanus – Pertussis és Poliomyelitis elleni védőoltás

(ADACEL POLIO (Tdap-IPV))

Ezen gyermekkori oltások ismétlése felnőttkorban 10 évente javasolt mindenki számára.

Az utóbbi időben egyre több hír szólt arról, hogy a nyugati országokban a még nem oltott csecsemők között növekszik a szamárköhögéses esetek száma. A megbetegedés rendszerint valamelyik szülő elhúzódó, nem jellegzetes, hörgőgyulladásnak vélt köhögésével hozható kapcsolatba, amely az alaposabb vizsgálatok szerint nem-típusos szamárköhögésnek bizonyul. Ennek megfelelően nincs kizárva, hogy a felnőttkorra kialvófélben lévő, vakcinációs eredetű pertusszisz immunitás is megerősítésre szorul. E célra az újonnan kifejlesztetett vakcinák alkalmazása látszik célszerűnek (ADACEL POLIO (Tdap-IPV)).

Az oltás különösen ajánlott a kismamák számára, mivel nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél. A nemzetközi ajánlások szerint az oltást a terhesség 27-36. hete között érdemes beadatni. Az újszülött védelme érdekében ajánlott a többi családtagot is beoltatni.

A tetanusz betegség (merevgörcs) kórokozójának a spórái szinte minden mikroszkopikus résben, talajban, „piszokban”, rozsdától porózus felületen, szennyeződésekben előfordulhatnak. A baktérium elsősorban a lovak, de más állatok belében is szaporodik, így a lótartással, állattartással, mezőgazdasággal foglalkozók körében ezért foglalkozási betegségként is előfordulhat. A spóra általában sérülések következtében jut a sebbe, szövetekbe, véráramba. 

Mivel a tetanusz elleni immunitás nem tart örökké, ezért azt időszakos – tízévenkénti – oltásokkal felnőttkorban is célszerű fenntartani. A tetanuszimmunitásra különösen 50 éves kor felett tanácsos – a háziorvos segítségét kérve – odafigyelni.

Munkakörhöz kötött kötelező védőoltásban részesítendők a tetanusz tekintetében fokozott kockázattal bíró munkakörben dolgozók.

Az oltás beadatása a külföldre utazóknak is ajánlott. A külföldi utazás előtt legalább 2–6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni, ahol pontos tájékoztatást adnak az úti cél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról, illetve a védőoltásokat is be tudják adni.

Veszettség elleni védőoltás

A védőoltás felvétele azok számára ajánlott, akik állandó vagy gyakori veszélynek vannak kitéve a veszettség vírusával való kitettség miatt.

Kockázati csoportba tartoznak:

  • laboratóriumban dolgozók;
  • állatorvosok és asszisztenseik;
  • ebrendészeti dolgozók;
  • állatmenhelyen dolgozók;
  • vadászok;
  • erdészek;
  • vadőrök;
  • vágóhídi dolgozók;
  • állatkitömők;
  • barlangászok.

A korábban nem oltott személyek a megfelelő immunizáció kialakításához 3 oltást kapnak, majd 1 év múlva szükséges egy emlékeztető oltás. A védettség fenntartásához 5 évente szükséges a megerősítő oltás beadása.

Meningococcous meningitis, invazív meningococcus elleni védőoltások

(Nimenrix, NeisVac, Bexsero, Trumenba)

A betegség gyakran fordul elő a fiatal felnőtteknél. Európában többnyire a C- és a B-típusú meningococcus felelős ezért a gyors lefolyású, súlyos kórképért, ezért a legtöbb európai országban ajánlott az oltás. A különböző oltások különféle típusú meningococcusok ellen nyújtanak védelmet.

Az alábbi rizikócsoportokba tartozóknak ajánlott a meningococcus elleni védőoltás felvétele:

  • mikrobiológiai laboratóriumba dolgozók, akik rendszeresen vizsgálják a purulens meningitisben vagy septicaemiában szenvedő betegek liquorát és/vagy haemokulturáját;
  • mikrobiológiai laboratóriumba dolgozók, akik rendszeresen vizsgálják a Neisseria meningitidis törzset;
  • fertőző agyhártyagyulladásban szenvedő betegek ellátását végző kórházi fertőző- vagy intenzív osztályos dolgozók.

Az immunizáció végezhető 4 komponensű konjugált vakcinával (Nimenrix), illetve B-csoportú N. meningitidis elleni konjugált vakcinával (Bexsero, Trumenba).

Földrajzi elhelyezkedéstől függően más-más típus okozhat járványokat, ezt figyelembe véve kell a megfelelő oltóanyagot alkalmazni külföldi utazás előtt.

Javasolt az oltás ismétlése azoknak, akik 3-5 évnél régebben kaptak oltást, és utazásuk vagy alapbetegségük (léphiány) miatt veszélynek vannak kitéve.

A külföldi utazás előtt legalább 2–6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni, ahol pontos tájékoztatást adnak az úti cél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról, illetve a védőoltásokat is be tudják adni.

Humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltás

A HPV elleni védőoltással elérhetővé vált a második „daganatellenes" vakcina. A humán papillomavírusok igen népes csoportját több mint 100 genetikailag különböző törzs alkotja. A vírus bőr és a nyálkahártyák mikrosérülésein át bejutva okoz elváltozást. A csoport egyharmada felelős a méhnyak-, a méhtest-, a hüvely- és a végbélrák, valamint a genitális szemölcsök kialakulásáért. A leggyakoribb, rosszindulatú genetikai típusok a 16, 18, 31, 33, 35, 45, 52, 58; míg a kevésbé rosszindulatúak a 6 és 11 típusok.

A Gardasil9 a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as HPV típus okozta elváltozások ellen véd.

Magyarországon jelenleg a 9 komponensű vakcina elérhető. Az oltóanyag tartalmazza a 16 és 18-as típust, melyek 70%-ban felelősek a méhnyakrákért, a hüvelybemenet-, a pénisz-, a hangszalag- és a végbélnyílás rákos elváltozásaiért. 

A 6 és 11-es típusok okozzák leggyakrabban (90%) a nemi szemölcsöket (kondilómákat) és a légúti papillomatosisokat.

A 31, 33, 45, 52, 58-as típusokkal kibővített oltóanyag 88%-át „lefedi” a rosszindulatú elváltozást előidéző HPV-törzseknek.

Az oltóanyag a HPV adott típusának tisztított fehérjéit tartalmazza, így betegséget nem okoznak. Életmódtól, szexuális partnerváltástól függően, idősebb korban is ajánlott az oltás, illetve a férfiak oltása is javasolt.

A HPV-pozitív nők is olthatók, mivel a vakcina többféle HPV típus ellen véd, és fennáll az ezekkel való fertőzés esélye is. Az oltóanyag a már kialakult betegséget nem gyógyítja (lásd még: HPV elleni védőoltás).

Az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot!

„Gyermekbetegségek” elleni oltások felnőttkorban

Hazánkban a védőoltással megelőzhető ,,gyermekbetegségek” elleni védettséget a kellő időben adott védőoltások biztosítják. Egyes betegségek – például a diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), tetanusz (merevgörcs) – elleni vakcinák már több évtizede szolgálják a megelőzést. A gyermekkori oltások esetenként felnőttek között is alkalmazhatók.

Fiatal felnőttek esetében szükséges lehet a mumpsz-morbilli-rubeola elleni MMR-oltás az alábbi esetekben:

  • kérdéses a gyermekkori immunizálás megtörténte;
  • külföldi tartózkodáshoz igazolni kell a biztos védettséget (pl. USA-ba való letelepedéskor, járványos területre utazáskor).

Gyermekvállalást tervező fiatal nők esetében a teherbeesés előtt, illetve a szülés utáni időszakban egyes oltások beadása indokolt lehet, például az alábbi esetekben:

  • gyermekkorban nem immunizált;
  • bizonytalan a védettség megléte;
  • gyermekkorukban nem estek át bárányhimlőn. 

Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltás

Az alábbi esetekben javasolt az oltás felvétele (azoknak, akik gyermekkorukban nem kaptak varicella elleni védőoltást):

  • várandós nők;
  • immunhiányos betegek;
  • újszülöttek és csecsemők ápolását/gondozását végzők;
  • bárányhimlőn át nem esett egészségügyi dolgozók.

A tapasztalatok szerint felnőttkorban gyakoribbak és súlyosabbak a szövődmények a gyermekkorhoz képest, különösen a varicella-zoster-vírus (VZV) okozta tüdőgyulladás lehet veszélyes.

Az idősebbek oltása részben az immunrendszer gyengülése miatt válhat szükségessé, amikor a korábbi oltásokból vagy fertőzésből származó védelem fokozatosan hanyatlik, másrészt mind több kórokozóról derül ki, hogy az időseket is megbetegíthetik. Időskorban a problémák döntő többségét a légúti fertőzések okozzák, ezért alapvető fontosságú a légúti kórokozók elleni védelem (pl. pneumococcus, influenza).

RSV elleni védőoltás

Magyarországon is elérhető a születés pillanatától védettséget nyújtó, anyai védőoltásként alkalmazható RSV elleni védőoltás. A várandósoknak egyetlen dózis alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között. Az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a vírus által okozott alsó légúti megbetegedéssel szemben a születéstől kezdve 6 hónapos korukig. Az ABRYSVO-val beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető.

60 évesnél idősebb személyeknek a megfelelő védőoltásból egyetlen dózis javasolt az RSV által okozott alsó légúti megbetegedés megelőzésére. Az ő védettségüket az aktív immunizálás biztosítja.

Az RSV-oltást a felkarba, izomba adják be, egy dózis szükséges belőle, és egész évben elérhető. Az oltás más, pl. influenza elleni oltással egyidőben is beadható.

Hastífusz elleni védőoltás

A hastífusz elleni védőoltás azoknak ajánlott, akik foglalkozásukból adódóan potenciálisan ki vannak téve Salmonella Typhi-vel való fertőzésnek (szennyvízzel vagy emberi ürülékkel való rendszeres kontaktus miatt).

Az oltás felvétele az alábbi munkakörök esetén indokolt:

  • csatornamunkások;
  • mélyépítők;
  • laboratóriumokban dolgozók;
  • kórházi fertőző osztályon dolgozók.

Ezekben az esetekben a munkáltatónak kell biztosítania a dolgozó védőoltását.

A hastífusz elleni védőoltás a járványos területre utazóknak is ajánlott. Külföldi utazás előtt legalább 2–6 héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni, ahol pontos tájékoztatást adnak az úti cél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról, illetve a védőoltásokat is be tudják adni.

COVID-19 elleni védőoltás

A COVID-19 elleni oltás jelenleg az ajánlott, nem kötelező védőoltások közé sorolandó. Ez alól kivételt képezhetnek a szociális- és egészségügyi területen dolgozók , akik számára a COVID-19 oltás kötelezővé tehető.

A COVID-19 elleni védőoltásokról külön cikkben olvashat részletesebben.

 

Ajánlott tartalmak:

Védőoltással kapcsolatos tévhitek
Egyéni védőoltás-szaktanácsadás
Foglalkozáshoz kötött védőoltások
Ajánlott gyermekkori védőoltások összefoglalása
Oltástípusok, oltóanyagok