Oltások a várandósság alatt

A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak.

A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a várandósság időszakában bizonyos oltások nem ajánlottak, egy részük pedig csak indokolt esetben, a kockázatok mérlegelésével adhatók be.

Várandósság előtti immunizálás

A gyermekvállalást tervező nőknek a kívánt terhesség előtt érdemes ellenőrizniük, hogy védettek-e olyan fertőzésekkel szemben, amelyek megbetegedést okozhatnak, és károsíthatják a magzatot is.

 

A várandós nőknek immunitással kellene rendelkezniük az alábbi betegségekkel szemben:

  • tetanusz,
  • járványos gyermekbénulás,
  • hepatitis B,
  • kanyaró,
  • mumpsz,
  • rubeola,
  • bárányhimlő,
  • szamárköhögés,
  • respiratorikus szinciciális vírus (RSV).

 

A 14 éves kor alatt kapott védőoltásokat a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, a 14 éves kor után kapott oltásokat pedig a Védőoltási Könyvben tudjuk ellenőrizni (lásd még: Be vagyok-e oltva?).

 

A várandósság alatti immunizálás szabályai

A terhesség alatt adható oltásokról a következőket kell tudni:

 

  • A várandósság első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény.
  • Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem. Véletlen oltás esetén, vagy ha valaki ilyen oltást követően három hónapon belül esik teherbe, akkor védőoltási tanácsadóval javasolt konzultálnia az esetleges kockázatokról.
  • Inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok kockázat nélkül alkalmazhatók a várandósság első harmadát követően, de ezeket is csak indokolt esetben javasolt beadni.
  • Az azonos antigént tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reaktogén vakcinát kell választani.
  • Az egzotikus országokba történő beutazáshoz szükséges oltások némelyike nem javasolt a várandósság ideje alatt.

 

A biztonságos és a veszélyeztetettség esetén adható védőoltások

Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt:

  • influenza,
  • torokgyík (diftéria),
  • szamárköhögés,
  • tetanusz,
  • respiratorikus szinciciális vírus (RSV).

 

Beadható védőoltások, ha a kismama valamilyen okból veszélyeztetett:

 

Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt

Influenza

Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott. Az influenza elleni vakcina biztonságos, és beadható a várandósság előtt, alatt és után is. Az influenzaoltás előnye, hogy a kismamán kívül az újszülöttnek is védelmet nyújt körülbelül hat hónapos koráig.

 

Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, és elsősorban akkor ajánlott, ha a szülés az influenzaszezonra (november vége – március eleje) esik. Javasolt a terhes nők szűkebb környezetének oltása is, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandós kismamát.

 

Torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz

A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél. Ha a kismamánál fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, és a megelőző öt évben nem kapott tetanusz elleni védőoltást, akkor szükség lehet az immunizálására.

 

Respiratorikus szinciciális vírus (RSV), légúti óriássejtes vírus

A bivalens, rekombináns oltóanyaggal az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a respiratorikus syncytialis vírus (RSV) által okozott alsó légúti megbetegedéssel (tüdőgyulladás, hörgőcske gyulladás) szemben a születéstől kezdve a csecsemő 6 hónapos koráig. A védőoltással beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető. Várandósoknak egyetlen adag alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között.

 

Veszélyhelyzet esetén beadható védőoltások

Nagy kockázat, fokozott veszély esetén az alábbi oltások is beadhatók.

 

Hepatitis A

A hepatitis A ellen inaktivált oltóanyagot alkalmaznak. Az oltás elsősorban azoknak javasolt, akik járványos területre utaznak, emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.  Az oltás hazánkban kötelező, ha a közvetlen környezetben hepatitis A megbetegedés fordul elő.  

 

Meningococcus

A Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen a védőoltás a várandósság alatt a kockázat-haszon mérlegelésével, az oltóorvos döntése alapján adható.  

 

Pneumococcus

A Pneumococcus által okozott súlyos betegségek az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. Az oltás azoknak javasolt, akik a felsorolt betegségek kockázati csoportjába tartoznak.

 

Poliovírus

A vírus ellen inaktivált oltóanyagot adnak, ennek ellenére beadása csak abban az esetben javasolt, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve.

 

Humán papillomavírus (HPV)

A méhnyakrák elleni védőoltás beadható várandósság alatt, azonban javasolt az oltási sorozat elkezdése a várandósság előtt.

 

Veszettség

A kismamáknak is adható inaktivált vakcina veszettség fertőzésre gyanús sérülést követően.

 

Oltások szoptatás alatt

A szoptatás időszakában bármelyik – élő vagy inaktivált kórokozót tartalmazó – oltóanyag adható.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk