RSV-fertőzés elleni védőoltás

A Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) gyermekkorban gyakran okoz meghűléshez hasonló enyhe tüneteket. A kockázati csoportba tartozóknál azonban a fertőzés súlyos szövődményekhez is vezethet. A vírus ellen védőoltással sikeresen védekezhetünk.

Az RSV alsó és felső légúti fertőzést (hörgőcske- és tüdőgyulladást) okozó vírus. A betegség minden korosztálynál előfordulhat, de gyermekeknél a leggyakoribb. Kétéves korig a legtöbb gyermek átesik az első fertőzésén, amelyet rendszerint több, ismételt fertőzés követ.

Az RSV-fertőzés a légutak hámját károsítja, elnevezése is erre utal (szincicium – sejthatárokat elvesztő szöveti rész), mivel a fertőzött sejtek „összeolvadását” eredményezi. Ez gyulladást okoz a légutakban, ami általános légúti tünetekhez, súlyosabb esetben komoly légzőszervi szövődményekhez vezethet.

Az RSV-fertőzésről bővebben itt olvashat.

Az RSV elleni védőoltással megelőzhető főbb szövődmények

Az RSV gyakori betegség, az emberek többsége több alkalommal is átesik rajta. A tüdő- és szívbetegséggel (pl. COPD, asztma, cisztás fibrózis, szívelégtelenség, veleszületett szívbetegség) élőkre, a 12 hónapnál fiatalabb csecsemőkre (főként a koraszülöttekre), az idősekre, illetve a legyengült immunrendszerű személyekre a fertőzés különösen veszélyes lehet. Szövődményei légzési nehézségeket okozhatnak, és akár életveszélyesek is lehetnek.

Az RSV-fertőzés szövődményei csecsemők és kisgyermekek esetén:

bronchiolitis: a kis hörgők gyulladása, gyakran okoz nehézlégzést, sípoló légzést;
tüdőgyulladás (pneumonia): súlyos esetekben kórházi kezelést igényel;
hipoxia (alacsony oxigénszint): oxigénpótlásra lehet szükség;
légzési elégtelenség: gépi lélegeztetés is szükségessé válhat;
kórházi kezelés: az RSV vezető oka a csecsemők kórházi felvételének légúti fertőzések miatt;
későbbi légúti problémák: egyes vizsgálatok szerint a gyermekkori súlyos RSV-fertőzés után nagyobb az asztma kialakulásának kockázata a későbbi életkorban.

Az RSV-fertőzés szövődményei időseknél és krónikus betegeknél:

tüdőgyulladás: gyakran társulhat bakteriális felülfertőzéssel, súlyos állapothoz vezetve;
krónikus betegségek fellángolása: pl. COPD, szívelégtelenség romlása;
kórházi kezelés és halálozás: 65 év felett az RSV komoly rizikót jelent, hasonlóan az influenzához.

Az RSV-fertőzésre nincs specifikus vírusellenes gyógyszer, ezért a megelőzés kulcsfontosságú.

Mit kell tudni az RSV elleni védőoltásról?

Magyarországon kétféle RSV-vakcina érhető el.

Az RSV-fertőzés megelőzése céljából a 6 hónapnál fiatalabb koraszülöttek, valamint a 2 évesnél fiatalabb bronchopulmonális diszplázia miatt kezelt, vagy veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekek számára elérhető az RSV monoklonális antitest vakcina. Ez – ellentétben a legtöbb védőoltással – nem legyengített kórokozót vagy annak egy részét tartalmazza, hanem vírusellenes ellenanyagokat – ezt hívják passzív immunizálásnak. Amennyiben szükséges, a készítményt a neonatológus szakvéleménye alapján társadalombiztosítási finanszírozással térítésmentesen adják a koraszülött-ellátás során. Ha mód van rá, az első dózist az RSV-idény kezdete előtt kell alkalmazni, a továbbiakban pedig az idény végéig havonta egy-egy dózist kell beadni intramuscularisan (lehetőleg a combizomba).

Továbbá már Magyarországon is elérhető a születés pillanatától védettséget nyújtó, anyai védőoltásként alkalmazható RSV elleni védőoltás. A várandósoknak egyetlen dózis alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között. Az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a vírus által okozott alsó légúti megbetegedéssel szemben a születéstől kezdve 6 hónapos korukig. Az ABRYSVO-val beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető.

60 évesnél idősebb személyeknek a megfelelő védőoltásból egyetlen dózis javasolt az RSV által okozott alsó légúti megbetegedés megelőzésére. Az ő védettségüket az aktív immunizálás biztosítja.

Az RSV-oltást a felkarba, izomba adják be, egy dózis szükséges belőle, és egész évben elérhető. Az oltás más, pl. influenza elleni oltással egyidőben is beadható.

Oltási reakciók

A védőoltást követően fellépő gyulladásos tüneteket korábban – jobb elnevezés híján –mellékhatásnak hívták. Ma már a szakemberek inkább az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltások alkalmazásának is vannak kockázatai – ahogyan például egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint a gyaloglást követő izomláz. Mégsem beszélünk le senkit az izomláz miatt a testmozgásról, ahogyan a védőoltásokról sem, mert az oltással járó előnyök jelentősen meghaladják a kockázat mértékét. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése.

Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának jelei.

Mint minden oltás során, az RSV-vakcina esetében is feljegyeztek enyhe mellékhatásokat: