A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak.
A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a várandósság időszakában bizonyos oltások nem ajánlottak, egy részük pedig csak indokolt esetben, a kockázatok mérlegelésével adhatók be.
Várandósság előtti immunizálás
A gyermekvállalást tervező nőknek a kívánt terhesség előtt érdemes ellenőrizniük, hogy védettek-e olyan fertőzésekkel szemben, amelyek megbetegedést okozhatnak, és károsíthatják a magzatot is.
A várandós nőknek immunitással kellene rendelkezniük az alábbi betegségekkel szemben:
- tetanusz;
- járványos gyermekbénulás;
- hepatitis B;
- kanyaró;
- mumpsz;
- rubeola;
- bárányhimlő;
- szamárköhögés;
- respiratorikus szinciciális vírus (RSV).
A 14 éves kor alatt kapott védőoltásokat a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, a 14 éves kor után kapott oltásokat pedig a Védőoltási Könyvben tudjuk ellenőrizni (lásd még: Be vagyok-e oltva?).
A várandósság alatti immunizálás szabályai
A terhesség alatt adható oltásokról a következőket kell tudni:
- A várandósság első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény.
- Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem. Véletlen oltás esetén, vagy ha valaki ilyen oltást követően három hónapon belül esik teherbe, akkor védőoltási tanácsadóval javasolt konzultálnia az esetleges kockázatokról.
- Inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok kockázat nélkül alkalmazhatók a várandósság első harmadát követően, de ezeket is csak indokolt esetben javasolt beadni.
- Az azonos antigént tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reaktogén vakcinát kell választani.
- Az egzotikus országokba történő beutazáshoz szükséges oltások némelyike nem javasolt a várandósság ideje alatt.
A biztonságos és a veszélyeztetettség esetén adható védőoltások
Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt:
Beadható védőoltások, ha a kismama valamilyen okból veszélyeztetett:
- hepatitis A;
- Meningococcus-fertőzés okozta agyhártyagyulladás;
- Pneumococcus baktérium által okozott betegségek;
- inaktivált poliovírus vakcina;
- humán papillomavírus (HPV);
- veszettség.
Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt
Influenza
Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott. Az influenza elleni vakcina biztonságos, és beadható a várandósság előtt, alatt és után is. Az influenzaoltás előnye, hogy a kismamán kívül az újszülöttnek is védelmet nyújt körülbelül hat hónapos koráig.
Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, és elsősorban akkor ajánlott, ha a szülés az influenzaszezonra (november vége – március eleje) esik. Javasolt a terhes nők szűkebb környezetének oltása is, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandós kismamát.
Torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz
A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél. Ha a kismamánál fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, és a megelőző öt évben nem kapott tetanusz elleni védőoltást, akkor szükség lehet az immunizálására.
Respiratorikus szinciciális vírus (RSV), légúti óriássejtes vírus
A bivalens, rekombináns oltóanyaggal az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a respiratorikus syncytialis vírus (RSV) által okozott alsó légúti megbetegedéssel (tüdőgyulladás, hörgőcske gyulladás) szemben a születéstől kezdve a csecsemő 6 hónapos koráig. A védőoltással beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető. Várandósoknak egyetlen adag alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között.
Veszélyhelyzet esetén beadható védőoltások
Nagy kockázat, fokozott veszély esetén az alábbi oltások is beadhatók.
Hepatitis A
A hepatitis A ellen inaktivált oltóanyagot alkalmaznak. Az oltás elsősorban azoknak javasolt, akik járványos területre utaznak, emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Az oltás hazánkban kötelező, ha a közvetlen környezetben hepatitis A megbetegedés fordul elő.
Meningococcus
A Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen a védőoltás a várandósság alatt a kockázat-haszon mérlegelésével, az oltóorvos döntése alapján adható.
Pneumococcus
A Pneumococcus által okozott súlyos betegségek az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. Az oltás azoknak javasolt, akik a felsorolt betegségek kockázati csoportjába tartoznak.
Poliovírus
A vírus ellen inaktivált oltóanyagot adnak, ennek ellenére beadása csak abban az esetben javasolt, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve.
Humán papillomavírus (HPV)
A méhnyakrák elleni védőoltás beadható várandósság alatt, azonban javasolt az oltási sorozat elkezdése a várandósság előtt.
Veszettség
A kismamáknak is adható inaktivált vakcina veszettség fertőzésre gyanús sérülést követően.
Oltások szoptatás alatt
A szoptatás időszakában bármelyik – élő vagy inaktivált kórokozót tartalmazó – oltóanyag adható.
Ajánlott tartalmak:
Gyógyszerbiztonság várandósság és szoptatás idején
Védőoltással megelőzhető betegségek
Oltási ellenjavallatok
TORCH-vizsgálat
