egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A neoplázia (új növekedés) egy szövet vagy szerv abnormális, kóros és kontrollálatlan növekedését jelenti. Ez a növekmény a neoplazma vagy közismertebb nevén tumor, daganat.

 

A neoplázia lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú (malignus) növekedés, ez utóbbit a köznyelvben ráknak nevezzük.

 

A neoplazma kialakulása

Az elnevezés a latin „neo” – azaz új és a „plasia” – azaz képződés szavak összetétele, jelentése új szövet képződése, vagyis daganatképződés. A daganat gyűjtőfogalom, ami számos megbetegedést foglal magában – a jól gyógyítható, jóindulatú elváltozásokat és a gyógyíthatatlan, agresszív betegségeket is –, de közös jellemzőjük, hogy az érintett sejtek féktelen szaporodásba kezdenek: előbb tumorokat, majd azokból kiszakadva, a szervezet különböző pontjain áttéteket képezhetnek.

 

Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben felborul a növekedést serkentő és az azt fékező jelek egyensúlya, ami ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet. A sejtekben számos genetikai mutáció jön létre életünk során természetes módon, a daganatossá vált sejtekben azonban kóros mértékben halmozódnak fel ezek az elváltozások.

 

Nem minden mutáció vezet daganatok kialakuláshoz, hanem kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek (pl. a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, a programozott sejthalált szabályozó fehérjék). Ilyenkor a DNS szerkezetének, információtartalmának kóros megváltozása öröklődik a szaporodó tumoros sejtekben.

 

A rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához több, egymást követő mutáció szükséges, ez az ún. kettős találat elmélet. Ilyenkor az első hiba általában a genetikai állományban keletkező hibák javítását akadályozza meg. Az első hiba után tehát kifejlődik egy olyan sejtpopuláció, melynek minden tagja hordozza a hibát, és fokozott eséllyel szerez be egy másodikat. Ezt követően a kettősen hibás sejtek még gyorsabban szaporodnak, így még könnyebben szereznek be további mutációt.

 

A daganatkeletkezés tehát a sejtek szintjén zajló mikroevolúciós folyamat, melyben a daganatos sejtek egyre nagyobb szaporodási előnyt élveznek a teljes szervezet kárára.

 

A neoplazmák típusai

A neoplazmáknak négy fő csoportja van, az alábbiak szerint:

 

  • jóindulatú (benignus) daganatok – a sejtek általában együtt maradnak, nem hatolnak be a szomszédos szövetekbe;
  • in situ neoplazmák – a sejtek kóros elváltozása rosszindulatú genetikai folyamatokra utal, de a daganat viselkedése még nem agresszív, egy adott helyre korlátozódik, helyben marad, nem terjed bele a környezetébe;
  • rosszindulatú (malignus) daganatok – a sejtek behatolnak más szövetekbe is, másodlagos tumorok, áttétek (metasztázis) alakulnak ki;
  • bizonytalan vagy ismeretlen viselkedésű daganatok.

 


1. Jóindulatú daganatok

A jóindulatú daganatok növekedése is kontrollálhatatlan, de a daganatot általában körbezárja egy kötőszövetes tok, ezért nem tud betörni a környező szövetekbe. Ennek köszönhetően a belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, vagyis nem adnak áttétet, és nem veszélyeztetik az életet.

 

A jóindulatú tumorok akkor veszélyesek, ha létfontosságú területet nyomnak (pl. agydaganat), illetve hormonokat is termelhetnek, amelyek komoly problémát okozhatnak. A jóindulatú daganatok rendszerint sebészi úton eltávolíthatók, és általában nem újulnak ki.

 

2. Rosszindulatú daganatok

A rosszindulatú daganatokat nem borítja kötőszövetes tok, rendszerint gyorsan növekednek, betörnek a környező szövetekbe, és roncsolják az egészséges szöveteket. Gyakran megjelennek a kiindulási szervtől távolabbi helyeken is, vagyis áttétet (metasztázist) adhatnak, ami történhet a vérerek, a nyirokutak és a savós hártyák mentén.

 

Jellemző rájuk a sejtek sokfélesége, vagyis kevésbé hasonlítanak arra a szövetre, amiből kiindultak (a szövetminta elemzésekor ez segít a daganat típusának meghatározásában).

 

A rosszindulatú tumorok két alapvető csoportja a keletkezési helyük szerint:

 

    • karcinómák (a hámszövetben fejlődnek ki),
    • szarkómák (a lágyrészekből fejlődnek ki).

 

Az egyes ráktípusok elnevezése a megtámadott szerv alapján történik, így beszélünk például emlő-, tüdő-, gyomorrákról stb. A rosszindulatú daganatok diagnózisa, a betegség lefolyása és kezelése minden daganattípusnál eltérő, a gyógyulási aránya jóval alacsonyabb, mint a jóindulatú daganatok esetén, és gyakoribb a kiújulás (recidíva).

 

A neoplazmák kialakulásának hajlamosító tényezői

A daganatos megbetegedések hajlamosító tényezői lehetnek:

 

  • bizonyos baktériumok, férgek okozta fertőzések;
  • egészségtelen étrend (pl. vörös- és feldolgozott húsok; zsírdús, füstölt, égetett ételek; kevés rost, gyümölcs és zöldség);
  • dohányzás (a dohányfüst több mint 70 daganatkeltő vegyületet tartalmaz);
  • túlzott alkoholfogyasztás (önmagában is káros, de hatását a dohányzás felerősítheti);
  • elhízás (főként a hasi típusú);
  • fizikai aktivitás hiánya (ajánlott legalább napi 30 perc);
  • sugárzás (pl. ionizáló sugárzás vagy UV-sugárzás);
  • bizonyos kémiai vegyületek (pl. azbeszt, egyes festékek, gyomirtó szerek).

 

A daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak vírusok is, melyek a sejtbe jutva átalakítják a sejt működését.

 

Ilyenek például az alábbiak:

 

 

Az esetek kisebb százalékában a daganatok kialakulásában az öröklött tényezők is felelősek: a betegek a szüleiktől örökölhetnek olyan mutációkat, melyek hajlamosítanak a daganat kialakulására. Az öröklődés általában csak hajlamot, fokozott kockázatot jelent, a daganat kialakulásához szükség van további mutációt okozó környezeti-életmódbeli tényezőkre vagy spontán mutációkra is.

 

Ezért az egészségmegőrzés szempontjából kiemelt jelentősége van az életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő, szervezett szűrővizsgálatokon való részvételnek. Családtervezéskor pedig ajánlott genetikai tanácsadáson részt venni, ha a családi kórelőzményben feltételezhető daganatos betegségre hajlamosító genetikai öröklődés.

KULCSSZAVAK
tumor  |   daganat  |   neoplazma  |   rák  |   karcinóma  |   szarkóma  |   áttét  |   metasztázis  |   kettős találat elmélet
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít