egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A női nemi szervek a nők reprodukciós szervei, amelyek két csoportra, a külső és a belső nemi szervekre oszthatók. A külső nemi szervek (vulva) a szeméremdomb, a kis- és nagyajkak, a hüvely, a Bartholin-mirigyek és a csikló; a belső nemi szervek pedig a méh, a méhkürtök (vagy petevezetékek) és a petefészkek.

 

A külső női nemi szervek

A külső női nemi szervek részei:

  • szeméremdomb (mons pubis),
  • nagyajkak (labium maioris pudendi),
  • kisajkak (labium minoris pudendi),
  • hüvely (vagina),
  • Bartholin-mirigyek,
  • csikló (clitoris).

 

Szeméremdomb

A szeméremtest felett lévő tájék, amelynek zsírpárnája serdülőkorban, a nemi éréskor nyeri el végső, kidomborodó alakját.

 

Szeméremajkak

A nagy szeméremajkak a hüvelybemenet két oldalán elhelyezkedő, zsírszövettel kipárnázott bőrredők. Alatta, kissé beljebb húzódnak a finomabb bőrredőkből álló kis szeméremajkak. A nagy szeméremajkak mögötti, a hüvely és a végbélnyílás közötti terület a gát.

 

Hüvely

A kis szeméremajkak között nyílik a hüvely külső nyílása. A hüvelybemenetben foglal helyet a rugalmas rostokban gazdag, bőven erezett, kötőszövetből álló szűzhártya. A hüvely 6-10 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal körülvett rugalmas cső, amely megközelítőleg a medence tengelyében halad. A nyálkahártyáján lévő sajátos baktériumok (Lactobacillusok) tejsavat termelnek, amely védelmet nyújt más baktériumok elszaporodása ellen.

 

Bartholin-mirigyek

A hüvely bemeneti részébe, az ún. hüvelytornácba nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, amelyek a hüvely síkosságát, nedvességét biztosítják.

 

Csikló

A csikló a hüvelybemenet előtt helyezkedik el, ahol a kisajkak felül találkoznak. Benne barlangos testek találhatók, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, és csiklómerevedést okoznak. A csikló alatt közvetlenül a húgycső nyílása található.

 

A külső női nemi szervek működése

A külső női nemi szervek feladata a nemi együttlétben való szerepen kívül a belső nemi szervek kórokozók elleni védelme. A nemi érintkezéskor a külső nemi szervek izgalmi állapotba kerülnek: hatására a csikló megduzzad, a hüvely síkossá válik, ami elősegíti a hímvessző könnyebb behatolását. Az orgazmust a csikló és a hüvelybemenet izgalma eredményezi. Orgazmusban a hüvelyfal és a kismedence izmai többször, ritmikusan összehúzódnak és ellazulnak, majd az érzés átterjed az egész kismedencére, a végbélnyílás körüli területre is.

 

Belső női nemi szervek

A belső női nemi szervek az alábbiak:

  • méh (uterus),
  • méhkürtök vagy petevezetékek (tuba uterina),
  • petefészek (ovarium).

 

Méh

A méh körte alakú, üreges, tömör falú, kb. 10-11 cm hosszú, a húgyhólyag és a végbél között elhelyezkedő szerv. Fő részei a méhtest (corpus uteri) és a méhnyak (cervix uteri). Üregét a méhnyálkahártya (endometrium) béleli, falának legnagyobb részét a méhizomzat képezi, kívül a hashártya borítja. A hüvely felső végében lévő nyílását tömör nyákcsap zárja el a hüvelyben élősködő baktériumok behatolásával szemben, amely a hímivarsejtek számára átjárható.

 

Méhkürt vagy petevezeték

A méhüregből kétoldalt nyílik a méhkürt vagy petevezető. Ezek a kb. 10-13 cm hosszúságú, nyálkahártyával bélelt, izmos falú csövek kötik össze a méh üregét a petefészek felső felszínével.

 

Petefészek

A petefészek páros, a méh két oldalából nyíló petevezetékek végén található, fél mandula nagyságú szerv. A méh falához és a hashártyához szalagok rögzítik. Belső állományát sejtszegény kötőszöveti állomány, illetve petefészektüszők alkotják (folliculus), melyekben a petesejt (oocyta) található.

 

A petesejt az emberi szervezet legnagyobb sejtje, többrétegű burok védi. Önálló mozgásra nem képes, élettartama – ha nem történik megtermékenyítés – legfeljebb 2 nap.

 

A belső női nemi szervek működése: az ovulációs ciklus

A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt hormon hatására következik be. Ovuláció során az érett petesejt kijut a szabad hasüregbe, innen közvetlenül a méhkürt (petevezeték) hasüregi nyílásába, majd ezen keresztül megkezdi vándorlását a méh ürege felé.

 

A megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv, a sárgatest (corpus luteum) alakul ki, amelynek hormonja a sárgatesthormon (progeszteron). Ha a tüszőből felszabadult petesejt nem termékenyül meg, a sárgatest mintegy tíz napig fejlődik, majd sejtjei elfajulnak, a pete befogadására elkészült méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik: ez a menstruáció.

 

Ha a petesejt megtermékenyül, a sárgatest növekedésnek indul, tovább termeli a sárgatesthormont, majd visszafejlődik, miután a méhlepény átveszi a hormontermelést.

 

Az ovulációs ciklus átlagosan 28 napos folyamat, amely során az ösztrogén és progeszteron hormonok hatására az alábbi fázisok követik egymást – a menstruációs ciklus első napjának a vérzés első napját számítjuk:

  • proliferációs fázis: a méhnyálkahártya megvastagszik,
  • szekréciós fázis: a méhnyálkahártya kiválasztó fázisba jut,
  • menstruációs fázis: a méhnyálkahártya lelökődik,
  • regenerációs fázis: a nyálkahártya állapota helyreáll.
KULCSSZAVAK
reprodukció  |   ovuláció  |   menstruáció  |   ciklus  |   vulva  |   gát  |   szűzhártya  |   orgazmus  |   petesejt  |   sárgatest  |   tüsző  |   Lactobacillus  |   tejsav
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít