egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A nyirokcsomók megnagyobbodása többnyire ártalmatlan elváltozás, azonban kórjelző lehet, ha látszólag ok nélkül alakul ki, vagy ha a duzzanat hetek alatt sem múlik el a betegséget követően.

 

A nyirokcsomók a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek.  Feladatuk a szövet közötti folyadék vénás rendszerbe történő visszaszállítása mellett a szervezet immunrendszerének, védekezőképességének fenntartásában van: kiszűrik a nyirokban keringő kórokozókat, elhalt sejteket, idegen anyagokat, melynek következtében előfordul időszakos duzzadásuk.

 

A nyirokcsomók a nyirokerek mentén, csoportokban helyezkednek el többek között a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén, számuk 500-600 körül van. Borsószem nagyságúak, de betegségek esetén jóval nagyobbra növekedhetnek. Ha a szervezet kórokozóval találkozik, akkor a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa) felveszik a küzdelmet a fertőzéssel szemben, ezért a nyirokcsomók megnagyobbodása az immunválasz kialakulásának velejárója.

 

Fertőzés esetén mindig a gócponthoz legközelebb eső nyirokcsomó mérete nő meg: a fejtetőt érintő fertőzések a fej hátsó részén lévő nyirokmirigyek; a légúti fertőzés, torokfájás, mandulagyulladás a nyaki nyirokmirigyek; a karon jelentkező fertőzések a hónaljban lévő nyirokmirigyek; a lábak, nemi szervek környékének fertőzései pedig a lágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák.

 

Az egész szervezetet érintő megbetegedések (pl. influenza, mononukleózis, bárányhimlő) a test több pontján is előidézhetik a nyirokcsomók megnagyobbodását.

 

A nyirokcsomók duzzanatát kísérő tünetek

Fertőzés, gyulladás esetén a megnagyobbodott csomók mellett jelentkezhet hőemelkedés, láz, előfordulhat elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság is. Súlyosabb esetekben a fertőzés továbbterjedhet a környező szövetekben, és tályog alakulhat ki.

 

Ha a nyirokcsomók duzzanatát daganatos elváltozás okozta, akkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetén, és rendszerint nem jár fájdalommal.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha nyirokcsomói látszólag minden ok nélkül megduzzadtak, vagy ha megnagyobbodott nyirokcsomói a fertőzés lezajlását követő hetekben sem húzódnak vissza eredeti méretükre, akkor – a fájdalomérzéstől függetlenül – forduljon háziorvosához.

 

A nyirokcsomók duzzanatának diagnosztizálása

Ha a megnagyobbodott nyirokcsomó közel helyezkedik el a bőr felszínéhez, akkor a háziorvos könnyedén kitapinthatja. Ha nyomásra fájdalmas a nyirokcsomó, akkor valószínűleg erős gyulladásról van szó, ami alaposabb kivizsgálást igényel.

 

Ha a nyirokcsomó mélyebben helyezkedik el, akkor a diagnózis felállításához képalkotó vizsgálatok – pl. ultrahang vagy CT – szükségesek.

 

Súlyosabb betegségek, például rosszindulatú daganat gyanúja esetén, a betegség stádiumának megállapításához laborvizsgálatokra és tűbiopsziára (mintavétel a kóros nyirokcsomóból), vagy a nyirokcsomó eltávolítására, és ennek szövettani vizsgálatára is szükség lehet.

 

A nyirokcsomó-duzzanat lehetséges okai

A nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében leggyakrabban akut vagy krónikussá váló fertőzések állnak.

 

A duzzanat gyakoribb okai:

 

 

A nyirokcsomók duzzanatát a daganatos betegség kétféle módon idézheti elő:

 

  • a daganat a nyirokszervből indul ki, pl. limfóma;
  • a nyirokban szabadon keringő daganatsejteket fogja fel a nyirokcsomó.

 

Daganatos elváltozás esetén a megnagyobbodás gyakran alig észrevehetően, lassan alakul ki. Az emlődaganatot például a hónaljban lévő nyirokcsomók megnagyobbodása is jelzi; a torok területén kialakult daganatot a nyaki; a tüdődaganatot a mellkasi vagy hasi nyirokmirigyek duzzanata mutatja; a nyirok- vagy vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.

 

A nyirokcsomók duzzanatának kezelése

A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik.

 

Vírusfertőzés esetén a nyirokcsomó-duzzanat csak speciális esetekben igényel orvosi kezelést; bakteriális fertőzés esetén a kiváltó ok kezelése szükséges, többnyire antibiotikumok alkalmazásával. A nyirokcsomó megnagyobbodása mindkét esetben veszélytelen: a fertőzést követő 1-2 hét elteltével csökken, majd pedig normálisra zsugorodik a méretük.

 

Ha a nyirokcsomó duzzanatát igazoltan rosszindulatú megbetegedés okozta, akkor – mérlegelve a betegség stádiumát, a beteg állapotát és egyéb paramétereket – a kezelés kemoterápiával, sugárkezeléssel, műtéttel, vagy ezek kombinációjával történhet (lásd még: Onkológiai kezelések).

 

Ha a rosszindulatú megbetegedés esetén viszonylag pontosan meghatározható, hogy a daganat melyik nyirokcsomók irányába terjedhet, és még nem alakult ki áttét, akkor szóba jöhet a daganat utáni első – szakszóval őrszem (sentinel) – nyirokcsomó eltávolítása. Ezt általában az elsődleges (primer) daganat eltávolításával egyidejűleg végzik, de utólag is lehetséges.

 

KULCSSZAVAK
nyirokcsomók duzzanata  |   nyirokcsomók  |   limfocita  |   vírusfertőzés  |   bakteriális fertőzés  |   őrszem nyirokcsomó
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít