A menopauzális hormonterápia (MHT) a változókorral összefüggő tünetek enyhítésének egyik leghatékonyabb orvosi eszköze. Megfelelő indikáció és egyénre szabott alkalmazás mellett jelentősen javíthatja az életminőséget, alkalmazása azonban minden esetben orvosi mérlegelést és rendszeres ellenőrzést igényel.

A menopauza (változókor vagy klimax) a petefészek hormontermelésének fokozatos csökkenésével járó élettani állapot, amely számos testi és pszichés tünetet okozhat. A hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavarok, hangulati ingadozások, húgyúti és nemi panaszok, illetve a csontritkulás fokozott kockázata jelentős terhet róhat az érintett nőkre. A menopauzális hormonterápia célja az ösztrogén pótlása, az ösztrogénhiány következményeinek mérséklése orvosilag ellenőrzött formában.

A menopauzális hormonterápia alkalmazása

Az MHT elsősorban a menopauzához kapcsolódó közepes vagy súlyos tünetek esetén javasolt.

A MHT lehetséges indikációi:

Az MHT megkezdése minden esetben egyéni kockázat-haszon elemzésen és nőgyógyászati kivizsgáláson alapul.

A menopauzális hormonterápia hatásmechanizmusa

Az MHT a szervezetben a csökkenő ösztrogénszint pótlásával fejti ki hatását.

Az ösztrogén:

  • stabilizálja a hőszabályozást az agy hipotalamuszában;
  • javítja a hüvely és a húgyutak nyálkahártyájának állapotát;
  • kedvezően hat a csontanyagcserére, csökkenti a csontvesztést;
  • befolyásolja a hangulatot és az alvásminőséget.

Amennyiben a méhet nem távolították el korábbi nőgyógyászati műtét során, progeszteronszerű gyógyszer adása szükséges az ösztrogén okozta méhnyálkahártya-megvastagodás és a méhtestrák kockázatának csökkentésére.

A menopauzális hormonterápia típusai

Az ösztrogénpótlás kihathat az egész testre (azaz szisztémás), vagy alkalmazható helyileg (azaz topikális). A kezelés során alkalmazhatnak szájon át szedhető vagy bőrön keresztül felszívódó gyógyszereket. Vaginális krémek alkalmazása esetén a hatás csak az alkalmazott területeket érinti, így elsősorban a hüvely és a húgyutak nyálkahártyájára hat.

Hogyan kell alkalmazni a menopauzális hormonterápiát?

Az adagolás mindig a lehető legalacsonyabb hatásos dózissal történik, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett. Orvosa előzetesen felméri az egészségügyi állapotát, a kórelőzményét és a lehetséges rizikófaktorokat.

Az alábbi tényezők befolyásolják a terápia kialakítását:

  • a beteg életkora és egészségügyi állapota;
  • a hormonterápia típusa (szisztémás vagy topikális);
  • a terápia várható ideje.

Méheltávolításon átesett nők esetében az ösztrogén önmagában alkalmazható, ép méh esetében viszont progeszteronhatású szerek adása szükséges az ösztrogén okozta méhnyálkahártya-megvastagodás és a méhtestrák kockázatának csökkentésére.

A menopauzális hormonterápia mellékhatásai

Mint minden gyógyszer, így az MHT is okozhat mellékhatásokat, melyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.

Lehetséges mellékhatások:

  • emlőfeszülés, -érzékenység;
  • fejfájás;
  • hányinger;
  • folyadékvisszatartás;
  • testsúlynövekedés (gyakran a folyadékvisszatartással összefüggésben);
  • rendszertelen vérzés a terápia elején.

Ritkán súlyos mellékhatások is kialakulhatnak, amelyek elkerülése érdekében a rizikótényezők felmérése szükséges.

A terápia során növekszik egyes szövődmények kialakulásának az esélye. Bizonyos esetekben – különösen idősebb életkorban, orális készítmények alkalmazásakor vagy fennálló rizikófaktorok mellett – nőhet a vérrögképződés és a szélütés (stroke) kockázata. A bőrön keresztüli (tapasz, gél) ösztrogének lényegesen kisebb trombóziskockázattal járnak.

Elsősorban a kombinált hormonterápia hosszú távú alkalmazása esetén nőhet kis mértékben (tíz évet meghaladó alkalmazás esetén 1000 nőre vetítve 12 többleteset) az emlődaganat, míg ösztrogén monoterápia mellett – ép méh esetén – a méhtestrák kialakulásának kockázata.

A MHT nem rizikómentes, ezért a terápia elkezdése előtt fontos a beteg alapos kivizsgálása, a terápia módjának körültekintő megválasztása.

A menopauzális hormonterápia és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai

Tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a nemrégiben vagy jelenleg szedett, illetve a szedni tervezett gyógyszereiről.

Az MHT kölcsönhatásba léphet:

A nagy dózisban fitoösztrogéneket (növényi eredetű, ösztrogénre hasonlító vegyületek) tartalmazó készítmények befolyásolhatják az MHT hatását.

 

Ajánlott tartalom: Táplálkozási tanácsok menopauza idején