A menstruáció végleges elmaradása előtti időszak, a perimenopauza, nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségre is komoly hatást gyakorolhat. Az egyik gyakori tünete a szorongás lehet.
A változó kor hosszú ideig tartó folyamat, akár 8-10 évig is elhúzódhat. Ez idő során a nők számtalan kellemetlen tünettel szembesülhetnek, amelyek hátterében az ösztrogén- és progeszteronszint csökkenése áll.
A perimenopauza idején jelentkező szorongás tünetei
Az ebben az időszakban jelentkező szorongás akár a mindennapi tevékenységeket is akadályozhatja.
Jellemző tünetei az alábbiak:
- ingerlékenység, idegesség;
- megnyugvásra való képtelenség;
- a korábbihoz képest sokkal több aggódás az élethelyzet megváltozása nélkül;
- koncentrációs- és memóriazavarok, „agyköd” (amelyek szintén fokozzák a szorongást);
- testszerte jelentkező izomfeszülés;
- izzadás;
- alvászavar;
- egyeseknél a szorongás akár pánikrohamot is okozhat szédüléssel, mellkasi fájdalommal, szapora szívveréssel, félelemérzéssel és egyéb tünetekkel.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a szorongás tünetei akadályozzák a mindennapi tevékenységek elvégzésében, forduljon háziorvosához, pszichológushoz vagy pszichiáterhez.
A szorongás lehetséges kiváltó okai
A perimenopauza számos testi változással jár, ami kimozdítja a nőket a megszokott keretekből, sokan azt érzik, hogy a testük nem úgy működik, mint korábban. A testi tünetek szorongást idézhetnek elő.
Ahogy az ösztrogénszint változik, számos jellegzetes tünet jelenhet meg, például:
- hőhullámok és éjszakai izzadás (ún. vazomotoros tünetek);
- testsúlynövekedés;
- rendszertelen menstruáció;
- hüvelyszárazság;
- alvászavarok.
A szorongás részben abból fakad, hogy ezek a tünetek kiszámíthatatlanok. Nem lehet biztosan tudni, hogy mikor jelenik meg egy hőhullám, hogy a szexuális együttlét kényelmetlen lesz-e, vagy sikerül-e jól aludnia egy fontos nap előtt, illetve azt sem, hogy mikor menstruál újra, vagy egyáltalán visszatér-e még a menstruációja. Ha a szorongás tünetei önmagukban is félelmet vagy feszültséget váltanak ki, ezek a testi változások különösen megterhelőek lehetnek.
Az ösztrogén- és progeszteronszint alacsonyabb szintje általában együtt jár az alacsonyabb szerotoninszinttel is, ami szorongást, idegességet eredményezhet. A korral emelkedő kortizol stresszhormon szintje még inkább erősítheti a tüneteket.
Azok, akiket korábban már diagnosztizáltak szorongásos zavarokkal, pánikbetegséggel, komoly eséllyel szenvedhetnek ebben az időszakban is a szorongástól.
A változó kor a nők 40-50-es éveiben zajlik, és sokaknak ebben az életkorban más, komoly életközépi kihívásokkal is meg kell küzdeniük, amelyek szintén szorongásra adhatnak okot. Ha gyermekei vannak, előfordulhat, hogy éppen tinédzserkorba lépnek, vagy elköltöznek otthonról tanulmányaik, illetve pályájuk megkezdése miatt. Ha gyermeket szeretne, de eddig ez nem valósult meg, akkor nyomást, szomorúságot vagy akár gyászt is érezhet emiatt. Ha pedig tudatosan döntött a gyermektelenség mellett, a menopauza felszabadulást jelenthet a fogamzásgátlás terhe alól – ugyanakkor érzelmi reakciókat is kiválthat azzal kapcsolatban, hogy élete egyik lehetősége végleg lezárult.
Ezzel egyidőben egészségügyi kihívások is jelentkezhetnek. Pénzügyi helyzete és lehetőségei is megváltozhatnak, például pályamódosítás vagy munkahelyváltás miatt. Előfordulhat az is, hogy – egyre több emberhez hasonlóan – életének ebben az időszakaszában válik el párjától.
Mindezek az életközépi történések gyakran szorongással járnak együtt, ezért sokszor nehéz megállapítani, hogy pontosan mi okozza a fokozott szorongást ebben az időszakban.
A szorongás diagnosztizálása
A perimenopauza alatt jelentkező szorongás megállapítására nincsen egyetlen, konkrét teszt, azonban léteznek validált szűrővizsgálatok a szorongás felismerésére, például a GAD-7 kérdőív, amelyet a mentális egészségügyi szakemberek gyakran használnak a tünetek pontosabb megértésére.
A szakember kérdéseket tehet fel a tünetekről, a kezdetükről, valamint arról, hogy mi enyhíti vagy súlyosbítja azokat.
A szorongás megelőzése
A szorongás részben megelőzhető. Ha aggódik amiatt, hogyan fogja megélni ezt az átmeneti időszakot, a nyílt beszélgetések segíthetnek csökkenteni a stresszt.
Beszélgethet például:
- egy baráttal, aki hasonló helyzetben van;
- egy idősebb családtaggal, aki már túl van a perimenopauzán;
- egészségügyi szakemberrel, akivel őszintén tudja megosztani érzéseit.
Egyes gyógyszerek enyhíthetik a perimenopauzához kapcsolódó kellemetlen tüneteket, ezzel megelőzve vagy csökkentve a szorongást. Ezenkívül életmódbeli változtatások – például az alvási szokások rendezése és a rendszeres testmozgás – is segíthetnek abban, hogy kevesebb szorongást tapasztaljon.
Bár a perimenopauza során bekövetkező változásokat nem lehet teljesen megelőzni, sokat tehet azért, hogy enyhébb formában élje meg. Ne engedje, hogy a szorongás átvegye az irányítást ebben az időszakban.
Mit tehet a szorongás ellen?
Az állapot javítására egyes esetekben életmódbeli változtatások is elegendők. Ha megemelkedett szorongásszintet tapasztal, forduljon kezelőorvosához, hogy közösen próbáljanak megoldást találni. Sokaknál a menopauza után a tünetek maguktól javulnak, ez azonban akár több mint tízéves időtartamot is igénybe vehet. Mivel a szorongás akár pánikzavarrá vagy depresszióvá is fejlődhet, fontos, hogy próbáljon segítséget találni ellene.
A perimenopauza időszakában jelentkező szorongás mérsékelhető, ha szakember segítségét veszi igénybe, és néhány gyakorlati lépést is megtesz önállóan.
Az alábbi kezelési lehetőségek segíthetnek a szorongás tüneteinek enyhítésében:
Gyógyszeres kezelés
Bizonyos antidepresszánsok, például a szerotonin-noradrenalin visszavétel-gátlók (SNRI-k) és a szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k) hatékonyan csökkenthetik a perimenopauzához kapcsolódó szorongásos tüneteket. Ezeket kizárólag orvosi javaslatra és felügyelet mellett ajánlott alkalmazni.
Az alvás védelme
A megfelelő alvásminőség megőrzése kulcsfontosságú a perimenopauza idején. Az alvás és a szorongás között kapcsolat áll fenn: a szorongás megnehezítheti az elalvást, míg az alváshiány fokozhatja a szorongást. Fontos tehát a megfelelő alvási rutin kialakítása, a koffein- és alkoholfogyasztás kerülése a nap végén vagy lefekvés előtt, valamint a jó alváshigiéné gyakorlása (például csendes, sötét hálószoba, képernyőhasználat kerülése lefekvés előtt).
Lásd még: Egészséges alvási szokások
Hormonpótló terápia (HRT)
A hormonpótló kezelés nem elsődlegesen a szorongás kezelésére szolgál, de segíthet a vazomotoros tünetek (például hőhullámok, éjszakai izzadás) és az alvászavarok enyhítésében. Ezeknek a tüneteknek a csökkenése közvetetten mérsékelheti a szorongást is. A hormonpótló terápia megkezdése előtt mindenképpen szakorvosi konzultáció szükséges.
Testmozgás
A rendszeres aerob testmozgás – például tánc, tempós séta vagy kocogás – bizonyítottan csökkenti a szorongást perimenopauza idején. A mozgás egyedül vagy csoportban is végezhető, és nemcsak a közérzetet javítja, hanem a testi egészséget is támogatja.
Tudatos jelenlét és stresszcsökkentés
A mindfulness-alapú stresszcsökkentő módszerek (pl. légzőgyakorlatok, meditáció, relaxációs technikák) segíthetnek enyhíteni a szorongást, és javíthatják az általános közérzetet. Kutatások szerint ezek a technikák a perimenopauza során jelentkező egyéb tünetek esetén is jótékony hatásúak lehetnek.
A perimenopauza alatti szorongás várható alakulása
A perimenopauza bizonytalanságai – és az ezekkel járó szorongás – idővel enyhülnek. A perimenopauza időtartama egyénenként eltérő, néhány hónaptól akár 14 évig is tarthat.
Fontos megjegyezni, hogy egyeseknél pánikzavarok is jelentkezhetnek ebben az időszakban. Emellett a kezeletlen alvászavarok hosszú távon depresszióhoz és más egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Ajánlott tartalom:
Táplálkozási tanácsok menopauza idején
