A nők körében leggyakrabban előforduló daganattípusok közé tartozik az emlő-, a méhnyak-, az endometrium- és a petefészekrák. A megelőzési lehetőségek és a korai tünetek ismerete kulcsfontosságú, mivel a daganat korai stádiumban történő felismerése esetén a betegség még gyakran jól kezelhető. A daganat mérete ilyenkor kicsi, és jó eséllyel nem terjedt tovább a szervezetben, ami jelentősen javítja a gyógyulás esélyét, akár életet is menthet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es statisztikai adatai szerint Magyarországon 32 090 új daganatos esetet regisztráltak a nők körében.

Emlőrák

Az emlőrák a mell rosszindulatú megbetegedése, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus. 2022-ben Magyarországon 7694 új esetet regisztráltak, valamint 2237 halálesetért volt felelős a megbetegedés. Bármely életkorban megjelenhet, de az életkor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Egyes nőknél nagyobb a kialakulásának kockázata. Az emlőrák eltérő lehet szövettani eredete és stádiuma szerint, valamint mérete és kiterjedése alapján is.  

Gyakori előfordulása miatt rendkívül fontos tisztában lenni a betegség tüneteivel, a korai felismerés jelentőségével és a megelőzésében szerepet játszó rendszeres szűrővizsgálatokkal.

Az emlőrákról való tájékozottság, a rendszeres szűrések és az egészséges életmód mind hozzájárulnak a betegség korai felismeréséhez és megelőzéséhez.

Lásd még: Emlőrák: tények és tévhitek

Méhnyakrák

A nőgyógyászati daganatok közé tartozó méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeinek rosszindulatú elváltozása nyomán fejlődik ki. Az esetek nagy részében a szexuálisan aktív, középkorú nőket érinti.

Világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedésnek és haláloknak számít. 2022-ben Magyarországon 964 új esetet regisztráltak, és 482 haláleset volt köthető a megbetegedéshez. Kialakulásában igazoltan szerepe van bizonyos nagy kockázatú humán papillomavírus (HPV) törzseknek. Fontos, hogy a HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat, de a hüvelyi, szeméremtesti, a hímvesszőt érintő, a szájban vagy a garatban kialakult daganatok hátterében is állhat. 

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok (Pap-teszt, vírus örökítőanyag-kimutatás) segíthetnek időben felfedezni a vírus okozta nyálkahártya-eltéréseket.

A HPV-fertőzés megelőzésében ma már elérhető a hatékony védőoltás, melyet érdemes a tinédzserkorú lányoknak és fiúknak egyaránt beadni, lehetőleg még a nemi élet megkezdése előtt. Az elérhető vakcina a HPV-fertőzések 90%-a ellen hatásos.

Lásd még: Miért oltsuk HPV ellen a fiúkat?, Miért oltsuk HPV ellen a lányokat?

Méhtestrák

Az endometriumdaganat a méhtest nyálkahártyájából indul ki, előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. 2022-ben Magyarországon a statisztikai adatok alapján 1712 új esetet, illetve 393 halálesetet regisztráltak. A menopauza beköszöntével érdemes tisztában lenni a daganat jellegzetes tüneteivel. Amennyiben szokatlan hüvelyi vérzés jelentkezne, javasolt mielőbb nőgyógyász szakorvoshoz fordulni.

A tünetmentes, közepes rizikójú betegek esetén nem áll rendelkezésre olyan szűrővizsgálat, mely kimutatná az eltérést. Kutatások igazolták, hogy a testsúlytöbblet, valamint a mozgásszegény életmód kapcsolatban áll a daganat kialakulásával.

További kockázati tényezők lehetnek az alábbiak:

A méhtestrák tünete lehet az abnormális vagy pecsételő vérzés, különösen a menopauza utáni időszakban. A hasi fájdalom, a vizeléskor vagy szexuális együttlét közben érzett fájdalom szintén a tünetei lehetnek.

Petefészekrák

A petefészekrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganatos betegség. Magyarországon 2022-ben 1012 új esetet észleltek, és 702 haláleset volt a betegséghez köthető. Kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, de fiataloknál is előfordulhat. A betegséget sokszor csak előrehaladott állapotban fedezik fel, hiszen – más betegségekkel ellentétben – a petefészekrákra nincs szűrővizsgálat.

Legfontosabb kockázati tényezője az életkor, valamint a családi kórelőzményben szereplő emlő- vagy petefészek-daganat. További kockázati tényezők: hormonszedés, dohányzás, túlsúly.

Petefészekrákra utalhatnak a következő tünetek:

  • hasi duzzanat, fogyás;
  • puffadás, étvágytalanság;
  • hasi vagy kismedencei fájdalom;
  • folyamatos vizelési inger.

Mióma (Leiomyioma)

A méh leiomiómája, (közismertebb nevén mióma) a női szervezet leggyakoribb daganatos betegsége. Jóindulatú, tokkal körülvett elváltozás, amely főként simaizomból épül fel, emellett több-kevesebb kötőszöveti elemet is tartalmazhat (leiomyofibroma). Megjelenhet egyedülálló (szoliter) és csoportos (multiplex) formában is. Mérete széles keretek között mozog: előfordulhatnak egészen kicsi, borsónyi méretű, illetve emberfőnyi miómák is.

A leiomióma fogamzóképes korban alakul ki, előfordulási gyakorisága a 35-45 év közötti nők körében a legmagasabb. A változókort (menopauza) követően a korábban kialakult miómák jelentős mértékben visszafejlődnek. A mióma serdülőkori előfordulása igen ritka.

A mióma az esetek többségében nem okoz panaszt, még akkor sem, ha nagyméretű. A tünetek jelentkezése főként attól függ, hogy hol helyezkedik el a méhen belül, hogyan érintkezik a környező szövetekkel, illetve mekkora a kiterjedése.

A mióma tünete lehet:

Hüvelydaganat

A hüvelydaganat a legritkábban előforduló nőgyógyászati daganatos megbetegedés. 2022-ben Magyarországon 71 új esetet és 30 halálesetet regisztráltak a betegséghez köthetően. A hüvelyben (vagina) – a méhet a külső nemi szervekkel összekötő izmos csőben – jelentkezik. Más daganatokhoz hasonlóan a hüvely daganatai is lehetnek jóindulatú, rákmegelőző, illetve rosszindulatú elváltozások.

A rosszindulatú hüvelydaganat általában az idősebb kor betegsége, főként a 60 év felettieknél diagnosztizálják. Az esetek nagy részében nem a hüvelyből indul ki, hanem más daganatok adnak ide áttétet. Az invazív hüvelydaganatok több mint kétharmada a HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe.

Korai stádiumban nem feltétlenül okoz tüneteket, az állapot előrehaladtával azonban a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • fájdalmatlan hüvelyi vérzés (a ciklus más időpontjában vagy menopauza után);
  • szexuális együttlét közben érzett fájdalom és/vagy vérzés;
  • csomó a hüvelyben;
  • a hüvelyben vagy környékén megjelenő fekély vagy más bőrelváltozás;
  • vizes, kellemetlen szagú hüvelyváladék;
  • hüvelyszárazság;
  • hüvelyi idegentestérzés;
  • gyakori vizelési inger;
  • fájdalmas vizelés;
  • fogyás;
  • medencekörnyéki fájdalom;
  • előrehaladott esetben vizelet- és székletürítési problémák (a közelség miatt könnyen a hólyagra terjedhet).

Méhlepénydaganatok

A terhességi trofoblaszt betegség (gestational trophoblastic disease, GTD) a daganatos betegségek ritka típusát képezik. A méhlepényben (placenta) alakulnak ki, körülbelül 1000 terhességből 1 esetben. 

A fogamzás után a nő teste úgy készül fel a várandósságra, hogy az újonnan megtermékenyített petesejtet vagy embriót egy trofoblasztnak nevezett sejtréteggel veszi körül. A trofoblaszt segít az embriónak beágyazódni a méh falába. Ezek a sejtek alkotják a fejlődő magzat tápanyagellátását biztosító méhlepényt felépítő szövetek nagy részét is. GTD esetén a trofoblaszt sejtekben kóros elváltozások jönnek létre, melyek daganatok kialakulásához vezetnek. Leggyakoribb formájuk a hydatiform mola (mola hydatidosa, üszögterhesség), amely jóindulatú elváltozás. A rosszindulatú méhlepénydaganatok közé az invazív molák és a choriocarcinomák (méhlepény-karcinóma) tartoznak.

Lásd még: Méhlepénydaganatok

Szeméremtest-daganat

A nőgyógyászati daganatok ritkább formája a szeméremtest-daganat, amely a külső női nemi szerveken (vulva) jelenik meg. Magyarországon 2022-ben 251 új esetet regisztráltak, és 114 haláleset volt a betegséghez köthető. A külső női nemi szervek daganatai – más daganatokhoz hasonlóan – lehetnek jóindulatú, rákmegelőző és rosszindulatú elváltozások.

A rosszindulatú szeméremtest-daganatot főként idősebb korban (60-70 év felett) diagnosztizálják, de egyre gyakrabban a fiatalabbak körében is. A betegség kialakulása összefüggésbe hozható a HPV-fertőzéssel (főként fiatalabb életkorban jellemző), illetve a vulva idült bőrgyulladásával, a lichen sclerosus-szal (idősebb korban jellemző). Kockázati tényezőt jelent továbbá a dohányzás is.

A daganat a külső női nemi szervek bármelyik részén megjelenhet: a szeméremdombon, a kis- és nagyajkakon, a hüvely és a végbélnyílás között elhelyezkedő gáton, érintheti a csiklót vagy a nagyajkak hátsó részében található Bartholin-mirigyeket.

Jellemző tünetei az alábbiak:

  • nem múló viszketés a külső nemi szerveken;
  • fájdalom és érintés-, nyomásérzékenység;
  • cikluson kívül jelentkező vérzés;
  • váladékozás;
  • ödéma;
  • a bőrszín megváltozása (pl. fehér elszíneződés megjelenése);
  • a bőr megvastagodása vagy sorvadása;
  • göb, szemölcs, fekély vagy nem gyógyuló seb megjelenése;
  • megváltozott anyajegy;
  • vizeléskor érzett fájdalom;
  • megnagyobbodott lágyéki nyirokcsomók.

Méhfüggelék daganatai

A női belső nemi szervek közé tartoznak a hüvely (vagina), a méh (uterus), valamint a méhfüggelék (adnexum), amely a petevezeték (tuba uterina) és a petefészkek (ovarium) együttes elnevezése. Rosszindulatú daganatos elváltozás leggyakrabban a petefészekben alakul ki, azonban – ritka esetekben – megjelenhet a méh felfüggesztő szalagjain (széles és kerek méhszalag) és a méhet körülvevő kötőszöveteken (parametrium) is.

A méhszalagok és a méhet körülvevő kötőszövet, vagyis a parametrium területén kialakuló elsődleges daganatok kialakulása nagyon ritka. Jellemzően a hasüregben, vagy – a medence területén máshol kialakuló elsődleges (primer) daganatok szóródását követően – másodlagos tumorként, vagyis áttétként válnak a daganat által érintetté ezek a területek.

Lásd még: Méhfüggelék daganatai

A daganatok kialakulásának megelőzése

Kutatások szerint a daganatos betegségek körülbelül fele megelőzhető egyszerű, életmódbeli változtatásokkal, mint az alábbiak:

Ezenkívül fontos, hogy a nők tisztában legyenek családtagjaik, felmenőik kórelőzményével.

Ajánlott tartalom:

Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésében

BRCA1- és BRCA2-mutációk

Emlőszűrés

Mammográfia: tények és tévhitek

Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek

Az idő életet menthet

HPV-asszociált daganatok

HPV elleni oltással biztonságban

Saját tapasztalatból segít a betegeknek