egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A kényszerbetegség (Obszesszív-kompulzív zavar, OCD) legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a beteg akaratán kívül betörő gondolatoktól, félelmektől szenved, majd a feszültség csökkentésére különböző cselekvéseket hajt végre.

 

A kényszergondolatok és kényszercselekvések mindennapi megjelenése akadályozza a beteget a megszokott életvitelében, és jelentős stresszt okoznak számára. A betegség férfiaknál 11-18 éves kor körül, nőknél gyakran az első szülés után indul el, és amennyiben nem kezelik, hajlamos krónikussá válni.

 

A kényszerbetegség főbb tünetei

A kényszerbetegség általában kényszergondolatok és kényszercselekvések megjelenésével jár, bár az is előfordulhat, hogy a betegnek kizárólag kényszergondolatai vagy kényszercselekvései vannak.

 

A betegek hajlamosak igen sok időt a napjukból kényszercselekvéseikkel eltölteni.

 

Kényszergondolatok

Olyan gondolatok, félelmek, melyek akaratlanul beférkőznek a beteg tudatába, sokszor előjönnek a nap során, szorongást keltenek, énidegenek, a beteg általában tisztában van azok valótlanságával vagy megalapozatlanságával (irracionalitás). 

 

A kényszergondolatoknak sokszor tipikus témái vannak:

 

  • félelem a beszennyeződéstől;
  • szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok;
  • félelem a kontrollvesztéstől, hogy valakinek ártani fog;
  • akaratlan szexuális gondolatok;
  • vallásos kényszergondolatok;
  • aggódás, hogy bezárta-e az ajtót, elzárta-e a gázt stb.

 

Kényszercselekvések

Olyan ismétlődő értelmetlen cselekvéssorozatok, melyeket a kényszergondolatok által kiváltott szorongás, feszültség csökkentésére végez a beteg. A kényszercselekvések nem okoznak örömet a betegnek, csupán a feszültéget csökkentik és azt is csak átmenetileg. A betegek gyakran rituálékat állítanak fel, hogy kontroll alatt tartsák a kényszergondolatokat.

 

A kényszercselekvéseknek is sokszor tipikus témái vannak:

 

  • kézmosás, mosás, takarítás;
  • ellenőrzés, javítgatás;
  • számolás;
  • merev sémák, ismétléses rituálék követése.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Különbség van az egészséges hibátlanságra való törekvés és a kényszerbetegség között, ugyanis utóbbiban túlzott mértékű aggódás van jelen hétköznapi problémákkal kapcsolatban.

 

Amennyiben úgy érzi, hogy kényszerbetegsége megnehezíti mindennapi életét, keresse fel háziorvosát, aki segíthet a megfelelő szakember megkeresésében, vagy kérje közvetlenül pszichiáter szakorvos segítségét.

 

A területileg illetékes pszichiátriai rendelő beutaló nélkül felkereshető.

 

A kényszerbetegség kiváltó okai

A betegség okait még máig sem sikerült teljes mértékben tisztázni, de valószínűleg szerepet játszik a kialakulásában:

 

  • Idegrendszeri okok: a kényszerbetegség lehet következménye számos biológiai folyamatnak, mely normális körülmények között is lejátszódik az ember agyában.
  • Genetikai okok: a genetikai hajlamnak szerepe lehet a betegség kialakulásában, mivel a családi halmozódás kb. 20%, egypetéjű ikreknél 63%.

 

Fenti hajlamosító tényezőkön túl szerepe lehet a tanulási folyamatoknak is (ún. tanuláselméleti magyarázat), mely szerint a kényszeres gondolkodás és cselekvés eltanulható a családtagoktól.

 

Kényszerbetegség kialakulására hajlamosíthatnak továbbá:

 

 

A kényszerbetegség lehetséges szövődményei

A kényszerbetegség számos egyéb problémát okozhat:

 

  • nagy mennyiségű idő ráfordítása a kényszeres rituálékra;
  • nehézségek a munkahelyi, illetve iskolai teljesítményben;
  • nehézségek a szociális életben, emberi kapcsolatokban;
  • életminőség-romlás, szegényes magánélet.

 

Előfordulhatnak öngyilkossági gondolatok is, melyeket sokszor nehéz elkülöníteni a tényleges öngyilkossági szándéktól, mert a kényszergondolat esetén a beteg valójában nem akar kiugrani az ablakon, csak szorong ettől.

 

Amennyiben a környezetében valaki:

 

  • lelki válságban van,
  • erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
  • öngyilkossági szándékról beszél,

 

ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

A kényszerbetegség diagnosztizálása

A betegség diagnosztizálását pszichiáter szakorvos végzi. A beszélgetés során feltárja a beteg tüneteit, kényszergondolatait, egyéb pszichés tényezőit. Amennyiben a beteg beleegyezik, a kezelőorvos lehet, hogy beszél a páciens családtagjaival is.

 

A pontos diagnózisalkotáshoz az orvos fizikálisan is megvizsgálja a beteget, hogy biztosan kizárjon mindennemű szervi eredetet.

 

A kényszerbetegség kezelése

A kényszerbetegség ma már gyógyszeres kezelés és pszichoterápia kombinációjával kb. 80%-ban egyensúlyban tartható, folyamatos orvosi ellenőrzés mellett. A megfelelő kezelési módszerekkel a beteg képessé válik a kényszergondolatok és kényszercselekvések irányítására, így lehetősége nyílik teljes életet élni.

 

Leggyakrabban kombinációs kezelést alkalmaznak, mely az alábbi elemekből állhat.

 

Viselkedésterápia: az orvos a terápia során megtanítja a betegnek, hogyan kezelje a tüneteit. Különböző technikákra tanítja meg, hogy hogyan csökkenthető a kényszergondolatok által keltett feszültség, ilyen az ún. deszenzitizációs viselkedésterápia (a beteg hozzászoktatása egyes helyzetekhez), vagy az ellenőrzési kényszerben alkalmazott túlceremonizált ellenőrzés terápia, ami kényszercselekvés megváltoztatására fókuszál.

 

Expozíció és válasz prevenció: a betegnek egy olyan helyzetben kell helyt állnia, amelyben eddig jelentős mértékű szorongást érzett, ám a szorongáscsökkentő rituálék nélkül. Ha a beteg képes ellenállni a kényszercselekvések végrehajtásának, a szorongás magától is enyhül néhány óra elteltével.

 

Gyógyszeres kezelés: antidepresszáns-kezelés segíthet a betegeknek kényszergondolataik kontrollálásában.

 

Társas támogatás: a kényszerbetegek típusosan elkülönülnek a társadalomtól. Ennek elkerülésére kimondottan fontos a család támogató hatása és a különböző önsegítő csoportok.

 

Ha úgy érzi, hogy mielőbb szüksége van valakire, aki meghallgatja vagy tanácsod adhat, hívjon fel egy telefonos lelkisegély-szolgálatot!

 

Az éjjel-nappal ingyenesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon érhető el. A LESZ munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt beutaló nélkül felkeresheti. 

KULCSSZAVAK
OCD  |   kényszergondolat  |   kényszercselekvés  |   pszichiátria  |   szorongás  |   kognitív viselkedésterápia  |   rituálé
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít