Az onkoteam egy orvosi munkacsoport, amely a daganatos beteg kivizsgálását és a kezelési terv felállítását meghatározó, több szakterületet lefedő egészségügyi szakemberekből áll.
A daganatos betegek ellátása összetett folyamat, így a betegek optimális ellátásának meghatározása több szakterület orvosainak együttes feladata. Az ő együttműködésük biztosítja, hogy egységes legyen a betegek kivizsgálása és onkológiai kezelése a többszakmás ellátást végző onkológiai centrumokban és országos szinten is.
Az onkoteam tagjai
Az onkoteam tagja klinikai onkológus szakorvos, az adott daganat sebészi ellátását végző terület szakorvosa (általános sebész, nőgyógyász, fül-orr-gégész, urológus, idegsebész stb.), valamint patológus, radiológus és sugárterápiás szakorvos. A munkacsoportban részt vesz továbbá a beteg kezelőorvosa, a daganat típusától függően belgyógyász, bőrgyógyász, tüdőgyógyász vagy egyéb szakorvos.
Az onkoteam esetenként kiegészülhet egyéb szakemberekkel: a képalkotó és/vagy labordiagnosztika és az ápolás képviselőjével, gyógyszerésszel, a beteg háziorvosával és a beteg pszichés vezetését, illetve rehabilitációját végző szakemberrel is (pl. klinikai szakpszichológussal, rehabilitációs szakorvossal, gyógytornásszal, plasztikai sebésszel).
A munkacsoport tagjainak együttműködését az onkoteam szervezője hangolja össze, aki egyéb feladatokat is ellát (lásd lejjebb).
Az onkoteam feladata
Az onkoteam feladata, hogy a daganatos megbetegedés kórismézését követően megtervezze a kezelést, és megszervezze a beteg útját az egészségügyi ellátórendszerben.
A betegség klinikai stádiumának meghatározására (staging) további elvégzendő vizsgálatokat, például szövettani mintavételt kezdeményez. A stádium meghatározását követően felállítja a terápiás tervet, amely tartalmazza a kezelés formáját (radikális vagy konzervatív műtét, sugárkezelés, intervenciós radiológia, kemoterápia, hormonterápia, biológiai terápia stb.), sorrendjét, a gyógyító vagy tüneti kezelés jellegét.
Az onkoteam által kidolgozott terápiás terv figyelembe veszi a daganatos folyamat szövettani természetét, kiterjedését, a beteg általános állapotát és kísérő betegségeit, kezelésspeciális szervi funkcióit és azt, hogy tájékoztatását követően a beteg beleegyezett-e a kezelésbe.ű
Lásd még:
Onkológiai kivizsgálás
A daganatos betegségek kórisméjének felállításához képalkotó (pl. röntgen, CT, MRI, ultrahang) vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, honnan indul ki a daganat, és érint-e más szerveket. Ezt követi a daganat pontos szövettanának, biológiai és – szükség esetén – molekuláris biológiai jellegzetességeinek meghatározása laboratóriumi és szövettani vizsgálatokkal.
Fontosak az egyéb belgyógyászati vizsgálatok is, amelyek eredményéből megtudható, hogy milyen a beteg szív- és érrendszeri státusza, van-e egyéb társbetegsége – például magasvérnyomás-betegsége, cukorbetegsége –, mivel az alapbetegségek jelentősen befolyásolhatják a gyógyszerválasztást.
Molekuláris onkoteam
Az ún. molekuláris onkoteam bírálja el a génszekvenáláson alapuló multigénes (legalább száz gén analízisét magában foglaló) vizsgálatok szükségességét. Feladatkörébe tartozik a célzott biológiai kezelésekhez szükséges adatok megadása is. A szakmai irányelvek szerint elvégzett kezeléseket követően a molekuláris onkoteam a daganat vizsgálata alapján tájékoztatja a beteg kezelőorvosát az esetleges további, speciális kezelések lehetőségéről. E testület döntése szükséges a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé benyújtandó egyedi méltányossági kérelmekhez.
A molekuláris onkoteam vezetője a molekuláris patológiai diagnosztikában jártassággal és tapasztalattal rendelkező szakorvos. Tagja a klinikai onkológus szakorvos, a beteg kezelőorvosa, a multigénes szekvenálási adatok kiértékelésében járatos molekuláris biológus vagy bioinformatikus szakember, az onkoteamszervező és esetenként – ha a szöveti mintavétel helyének meghatározására van szükség – radiológus szakorvos is.
A munkacsoporttal továbbá közreműködhet klinikai genetikus (esetlegesen felmerülő öröklődő betegségek esetén), sugárterápiás szakorvos, klinikai szakgyógyszerész és kivételes esetekben, amennyiben kimetszéses biopsziára van szükség, sebész szakorvos.
A munkacsoport javaslatot tehet a beteg klinikai vizsgálatba történő beválasztására is.
Onkoteamszervező
Az onkoteamszervező összegyűjti és rendszerezi a daganatos betegeket ellátó osztályok jelzéseit az onkoteam elé kerülő betegekről, a munkacsoport általi személyes betegvizsgálat szükségességéről és a bemutatni kívánt vizsgálati eredményekről. Besorolja a betegeket az onkoteam-megbeszélésekre, szükség esetén rendkívüli ülést szervez. A kórházi informatikai rendszerben rögzíti a betegek személyi és egészségügyi adatait. Másolatot készít a képi dokumentációkról és a számítógépes rendszerben nem szereplő leletekről. Dokumentálja az onkoteam javaslatát, a beteg írásos kérésére postázza számára az onkoteam állásfoglalását. Előjegyzést kér a munkacsoport által javasolt vizsgálatokra, valamint a járóbeteg-szakrendelésen vagy fekvőbetegosztályon történő kezelésekre. Az onkoteam-értekezleteken jelez minden olyan új információt, amely lényeges a betegek ellátása szempontjából. Előkészíti az onkoteam szakmai tájékoztatóit, biztosítja az ezekhez szükséges technikai feltételeket.
Daganatellenes kezelés
Az imént felsorolt vizsgálatok eredménye alapján az onkoteam dönt arról, hogy a beteg számára mely kezelési módozatot kell alkalmazni. A felfedezett daganatos elváltozás jellemzőinek ismeretében meghatározza a valószínűleg leghatékonyabb kezelési módokat és azok egymáshoz képest való ütemezését.
A sebész arról nyilatkozik, hogy műthetőnek ítéli-e a daganatot. A sugárterápiás szakorvos és a klinikai onkológus állást foglal, hogy műtét előtti kezelésekkel (neoadjuváns terápia) hozzá tudnak-e járulni az operáció eredményességéhez, illetve van-e esély arra, hogy az első megközelítésben nem műthető eset operálhatóvá váljon.
Szövettanilag igazolt daganatos megbetegedés esetében a munkacsoport már a sebészeti beavatkozás előtt meghatározza a részletes terápiás tervet (preoperatív onkoteam). A műtétet követően a beteg állapota alapján az onkoteam ismét értékeli a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket. A műtét során eltávolított szövet végleges szövettani leletének ismeretében dönti el a további onkológiai ellátás módját (posztoperatív onkoteam).
A betegség előrehaladása vagy új vizsgálati eredmény esetén az onkoteam újratárgyalja a kezelés menetét. Az aktív kezelések befejezését követően az onkoteam döntést hozhat vagy ajánlást tehet a rehabilitáció formájával kapcsolatban is.
Pszichés támogatás
Az onkoteam tagja klinikai szakpszichológus (onkopszichológus) szakember, akinek feladata a beteg szorongásának oldása és a stresszkezelés segítése.
A műtétet megelőzően a klinikai szakpszichológus ún. pszichoedukációt végez, vagyis felkészíti a beteget a rá váró lehetséges élményekre. A műtétet követően és a különböző kezelések folyamatai során a terápiás együttműködés nagy részben a beteg lelkiállapotán is múlik.
Az onkológiai betegség – a kórisme és a kezelések – lelki traumát idézhet elő, és egyfajta átrendeződést indít el a beteg életében. A beteg saját gyógyulásának aktív részese kell, hogy legyen, amiben hathatós segítséget nyújthat a klinikai szakpszichológus.
Onkológiai rehabilitáció
Az onkológiai rehabilitáció számos, egymással szorosan összefonódó szakmai tevékenységet foglal magában. A daganatos betegségek ellátása során orvosi, szociális, pszichológiai és fizikális rehabilitációra is szükség lehet. A sikeres rehabilitáció alapvető feltétele a több szakterületet felölelő team és a beteg aktív részvételével történő összehangolt és jól szervezett munka. Az orvos, ápoló, gyógytornász, dietetikus, logopédus, protetikus és klinikai szakpszichológus szorosan együttműködve készíti elő és valósítja meg a beteg egyénre szabott rehabilitációs tervét.
A megtervezett rehabilitáció magában foglalja a műtétet megelőző vagy azt követő közvetlen rehabilitációt, illetve a daganatos betegséghez kapcsolható funkcióvesztés esetében az életminőséget rontó panaszok enyhítését.
Jogszabályi háttér:
- 1/2012. (V. 31.) EMMI-rendelet
- Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény)
