Egyes esetekben a táplálkozás és a tápanyagok tökéletes arányainak és mennyiségének bevitele, annak folyamatos figyelése, ellenőrzése rögeszmévé súlyosbodhat. Ez is egy fajtája a táplálkozási zavaroknak, melyet orthorexia nervosanak nevezünk.
Az emberi test egészségének fenntartásához és az általános jóllét érzéséhez nagymértékben hozzájárul a megfelelő testmozgás mellett az egészséges táplálkozás is. Az egészség megtartásához azonban szükséges a megfelelő tudatosság és az egyensúly megtartása, csakúgy, mint az élet minden területén.
Az orthorexia nervosában szenvedő beteg esetén – a többi táplálkozási zavartól eltérően – a fókusz nem az elfogyasztott étel mennyiségén, hanem annak minőségén van. A betegség ritkán jár együtt a fogyás iránti vággyal, de súlyos esetben akár alultápláltsággal vagy a tápanyaghiányokból fakadó egyéb egészségügyi tünetekkel járhat, illetve a különböző szorongásos zavarok kialakulása sem ritka.
Az orthorexia nervosa tünetei
Az orthorexia nervosa tünetei és negatív hatásai sokfélék lehetnek – fizikai tünetek, pszichológiai és társadalmi problémák is jelentkezhetnek az érintetteknél.
A zavar hatására kialakuló testi tünetek lehetnek például alultápláltság, vérszegénység, alacsony pulzus (bradycardia), emésztési zavarok, elektrolit háztartás zavara, hormonális zavarok, metabolikus acidózis (lásd még: Sav-bázis egyensúly) és a csontok egészségének leromlása.
Az orthorexia nervosa további lehetséges tünetei:
- az érintett által meghatározott szigorú táplálkozási szabályok megszegése esetén frusztráltság, bűntudat, önutálat;
- az étkezésen kívül is sok idő megy el az élelmiszerek megismerésére, kutatására, az étkezések tervezésére;
- az étkezések körül szerveződő társadalmi események alól (pl. családi események, barátokkal történő étkezések) teljesen kivonja magát;
- saját étkezési szokásait jobbnak, felsőbbrendűnek érzi másokénál;
- gyakori a társadalmi elszigetelődés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Különbség van az egészségesre való törekvés és a kényszeres „szabályos” táplálkozás között, utóbbiban túlzott mértékű aggódás is jelen van a hétköznapokban, és gátolja az egészséges társasági életet, egyéni teljesítményt is.
Amennyiben úgy érzi, hogy kényszerbetegsége megnehezíti mindennapi életét, keresse fel háziorvosát, aki segíthet a megfelelő szakember megkeresésében, vagy kérje közvetlenül pszichiáter szakorvos segítségét.
A területileg illetékes pszichiátriai rendelő beutaló nélkül felkereshető.
Az orthorexia nervosa kiváltó okai
Amikor valaki életmódot szeretne váltani, annak fontos első lépései közé tartozik az étkezési szokások átalakítása is. Az egészséges ételek megismerése, az egészséges táplálkozás iránti vágy és kíváncsiság ennek a folyamatnak egy teljesen természetes velejárója. Problémát ebben az esetben az okoz, ha az élelmiszerek tápanyagtartalmának ismerete, számolása és betartása rögeszméssé válik. A táplálkozással szemben mutatott kényszeres viselkedés egy idő után már az érintett hétköznapjait, társas kapcsolatait is megnehezíti.
Az orthorexia nervosa kialakulásában kockázati tényezők az alábbiak:
- maximalizmus, perfekcionalizmus az élet egyéb területein;
- fennálló szorongásos zavar;
- egészséges életmóddal összefüggő karrier (pl. egészségügyben dolgozó, operaénekes, balett-táncos, atléta stb).
Az orthorexiában szenvedő szülő a gyermeke egészségét is veszélyezteti, ha az egészséges étkezés teljesen eluralkodik az életükön, és szinte e téma rabjaivá válnak.
Az orthorexia nervosa diagnosztizálása
Sokszor nehéz különbséget tenni az orthorexia nervosa és a normálisnak mondható egészséges életvitel követése között – emiatt a betegség gyakoriságát sem egyszerű megbecsülni. Az egészséges táplálkozás iránti igény és annak betartása még nem betegség. Onnantól nevezzük táplálkozási zavarnak, amikor rögeszmévé válik a viselkedés.
Az orthorexia nervosa diagnosztikai kritériumai az alábbiak:
Az egészséges étkezés rögeszmévé válása
Az egészséges táplálkozás köré épülő gondolatok és a diétával, étkezésekkel kapcsolatos döntések kényszeressé válnak. A táplálkozás tökéletesítése válik az egészséges élet elérésének egyetlen kulcsává.
A cél érdekében az érintett által önmaga számára felállított szigorú étkezési szabályok megszegése egyre súlyosabb szorongást, szégyent okoz. A szigorú szabályokon azonban ennek ellenére nem enyhít, sőt idővel általában ezek a korlátozások csak fokozódnak: nem ritkán teljes élelmiszercsoportok megtagadásával vagy hosszabb böjtök tartásával próbálja még nagyobb kontroll alá vonni az étkezést az érintett.
A viselkedés negatívan befolyásolja a hétköznapi életet
A szigorú táplálkozási szabályok – annak ellenére, hogy a cél a tökéletesen egészséges étrend elérése – súlyos alultápláltsághoz és különböző tápanyaghiányokhoz vezethetnek. Ezeknek széleskörű egészségügyi következményei lehetnek a továbbiakban.
Az önmaga számára felállított szigorú diéta betartása szépen lassan ellehetetleníti a mindennapi életet. A barátokkal, munkatársakkal való közös étkezés gyakorlatilag lehetetlen, súlyos esetben az érintett már csak otthon hajlandó enni, hogy az étel tökéletesen előkészíthető legyen, és az étkezés kontrollálható körülmények között maradjon.
A betegség nem ritkán testképzavarral és önértékelési problémákkal jár együtt.
Az orthorexia nervosa kezelése
Az orthorexia nervosa kezeletlenül akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat az érintett egészségében, így minden esetben kezelést igényel, a többi táplálkozási zavarhoz hasonlóan.
Az első és gyakran legnehezebb lépés magának a betegségnek a felismerése és az érintett általi elfogadása – sokszor nagyon nehéz belátnia a betegnek, hogy a tökéletes táplálkozás folyamatos kutatása már nem az egészségét szolgálja.
A felismerést követően a terápia minden esetben szaksegítséget igényel, melyben a kezelőorvos, a pszichológus és a dietetikus is nagyon fontos szerepet játszanak. A terápia része lehet például kognitív viselkedésterápia vagy egyéb pszichológiai módszerek, melyek kiválasztása szakember kompetenciája.
A megfelelő szakemberek felkeresése érdekében kérje háziorvosa segítségét!
Az étkezési zavarok megelőzése
Az orthorexia nervosa esetében is igaz, hogy a megelőzéséhez szemléletváltás szükséges a média, a tömegtájékoztatás és a közoktatás aktív részvételével. Kívánatos lenne, hogy a sajtó és a közösségi médiában kiemelkedően népszerű ún. influenszerek oly módon segítsék ezt a folyamatot, hogy ne sugalljanak torz eszményképet az egészséges életmódról, az oktatási intézmények pedig tájékoztassák a diákokat az evészavarok lehetséges veszélyeiről.
A családok szintjén a szülők fontos feladata, hogy ne támasszanak irreális elvárásokat a gyermekükkel szemben, ugyanakkor folyamatosan erősítsék az önbizalmát, így biztosítva a gyermek egészséges lelki fejlődését.
