egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Szinte minden öngyilkosságra készülő ember ad bizonyos – néha nehezen észrevehető – jeleket, figyelmeztetéseket a beszédében, viselkedésében. A megelőzés legjobb módja, ha felismerjük és komolyan vesszük ezeket a vészjeleket.

 

Az esetek többségében ezek nem vezetnek öngyilkossághoz, de minél több vészjelet tapasztalunk valaki körül, annál nagyobb az öngyilkosság veszélye.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben úgy érzi, hogy helyzete reménytelen és öngyilkossági gondolatai vannak, kérjen segítséget háziorvosától, aki gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról.

 

Ha úgy érzi, hogy azonnal tanácsadásra, lelki támogatásra van szüksége, hívja a nap 24 órájában elérhető lelkisegélyszolgálatot a 116-123-as számon!

 

Lelki problémákkal közvetlenül is szakemberhez fordulhat, a területileg illetékes pszichiátriai gondozót beutaló nélkül is felkeresheti.

 

Ha a környezetében veszi észre valakin az öngyilkosságra utalható jeleket (lásd lentebb), próbálja meg szakemberhez irányítani, vagy kérjen segítséget az illető háziorvosától. Ha szükséges, vonjon be másokat – szülőket, barátokat, nevelőket – is, akik támogathatják az intervenció folyamatát. Adjon az érintettnek napi 24 órában működő lelki elsősegély telefonszámokat, amelyeket díjmentesen hívhat.

 

Ha úgy ítéli meg, hogy az illető közvetlen életveszélyben van (pl.: öngyilkossággal fenyegetőzik, gyógyszereket vett be), akkor hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

Maradjon vele addig, amíg meg nem érkezik a segítség, és távolítson el a környezetéből minden olyan eszközt, ami alkalmas lehet önsértő magatartásra, az élet kioltására.

 

Telefonos lelkisegély

A segélyhívó vonalak anonim, magas szintű bizalmon alapuló érzelmi támaszt nyújtanak vészhelyzetek, öngyilkossági gondolatok esetében. Számos országban a nemzeti öngyilkosság-megelőző stratégia fontos részét képezik az ingyenesen hívható segélyvonalak.

 

Magyarországon a mentális problémák esetén ingyenesen hívható, anonim telefonos segélyvonalak többek között az alábbiak:

 

Magyar Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ)

 

Ifjúsági lelki elsősegély (IMSZ)

 

A telefonos lelkisegély alapelveiről és további elérhetőségekről külön cikkben olvashat: Lelkisegély-szolgálatok.

 

Az öngyilkossági gondolatok figyelmeztető jelei

Az öngyilkosságok többsége nem hirtelen, pillanatnyi elhatározás következményeként történik, az érintettek általában nyomokat, figyelmeztető jeleket adnak a körülöttük lévőknek (ez az ún. cry for help). Mindig komolyan kell venni az olyan kijelentéseket, hogy „nem megy tovább”, „már semmi sem számít”, „véget vetek mindennek”.

 

Az öngyilkosságra való hajlam jele lehet, ha valaki:

 

  • gyakran beszél arról, hogy bárcsak meghalna;
  • veszélyes, kockázatos, felelőtlen tevékenységekbe kezd;
  • hirtelen hangulatingadozásai vannak, például a depresszív állapotokat minden ok nélkül felpörgött, boldog állapotok követik;
  • elutasítja a dicséreteket, bókokat;
  • rendszeresen kifejti, hogy mennyire értéktelennek, boldogtalannak, szomorúnak és magányosnak érzi magát;
  • drasztikus változások történnek szokásaiban, megjelenésében, például váltogatni kezdi a barátait, kimarad az iskolából/munkahelyről, vagy elhanyagolja magát (rossz öltözködés, tisztálkodás elhagyása);
  • felhagy korábbi kedvenc tevékenységeivel;
  • hirtelen súlyveszteség (ritkábban súlygyarapodás) jelentkezik;
  • megváltoznak az alvási szokásai (túl sok vagy túl kevés alvás);
  • eluralkodik rajta a tehetetlenségérzet („nem látok kiutat ebből”);
  • bűntudatot érez („az én hibám, én tehetek róla”),
  • túlzott mértékben fogyaszt alkoholt (esetleg kábítószert);
  • elrendezi ügyeit, elosztogatja szeretett tárgyait;
  • előkészíti az öngyilkosság kivitelezésének tárgyi feltételeit (pl.: tablettákat vagy olyan eszközöket szerzett be, melyekkel árthat magának).

 

Az öngyilkossági gondolatok kezelése

Az öngyilkosságra utaló kijelentéseket érdemes mindig komolyan venni, bár természetesen nem minden esetben történik tragédia, de a valós kockázat megítélése nagy felelősség. Az öngyilkosság megelőzésében kulcsszerepe van a közösségeknek, és személy szerint is mindenkinek, aki kapcsolatba kerül mentális zavarban szenvedőkkel.

 

A megelőzés érdekében az alábbiakat tehetjük:

 

  • Kapcsolatok ápolása – a kapcsolatok minden formája (intézményes vagy személyes) életet menthet, ezért fontos a magányos, elszigetelődött emberekkel való kapcsolatok erősítése.
  • Kommunikáció – kulcsfontosságú a megfelelő kommunikáció, egyrészt hogy nyíltan beszéljünk az öngyilkosságról, másrészt hogy empatikusan, ítélkezéstől mentesen hallgassuk meg az illetőt.
  • Odafigyelés, törődés – lényeges, hogy a törvényhozók, a prevenciós programok megalkotói, illetve az egészségügyben dolgozó szakemberek, gondozók is fontosnak érezzék az öngyilkosság megelőzését, és őszinte törődést mutassanak.
  • Segítségkérés ösztönzése – ha környezetünkben valakinek huzamosabb ideje szorongásos vagy depressziós tünetei vannak, bátorítsuk, hogy forduljon egészségügyi szakemberhez.

 

Az öngyilkossági hajlam kezelése

Az öngyilkosság megelőzésének és kezelésének hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerei is vannak. Jelentősen csökkenti az öngyilkosság bekövetkezésének esélyét az egyik legnagyobb rizikófaktor, a depresszió különféle formáinak korai felismerése, pszichoterápiával és gyógyszeres terápiával történő kezelése, illetve a megfelelő utógondozás.

 

A gyógyszeres terápián túl a célzott pszichoterápiás módszerek bizonyítottan hatékonyak az önkárosító viselkedés megelőzésében, kezelésében.

 

Tények az öngyilkosságról

  • Hazánkban évente kb. 25-30 ezer öngyilkossági kísérlet történik.
  • A befejezett öngyilkosságok kb. egyharmadának korábban már volt legalább egy öngyilkossági kísérlete. 
  • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról.
  • Az öngyilkosságban elhunytak 50-57%-a élete utolsó hónapjaiban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást (háziorvost, pszichiátriai gondozót stb.).
  • A világon mindenhol tavasszal és kora nyáron gyakoribb az öngyilkosság.
  • Az öngyilkosok kb. kétharmada az első öngyilkossági kísérletébe hal bele.
  • A befejezett öngyilkosság gyakoribb a férfiak körében: az áldozatok 65-75%-a férfi.
  • Az öngyilkossági kísérlet nők körében sokkal gyakoribb: a kísérletet elkövetők kétharmada nő.
  • A serdülőkori öngyilkosság legnagyobb rizikóját a korábbi öngyilkossági kísérlet jelenti, amely 10-30-szorosára növeli a fiatalon elkövetett öngyilkosság kockázatát.
  • A major depresszió után az alkohol abúzus és -dependencia (alkoholbetegség) a második leggyakoribb pszichiátriai diagnózis az öngyilkosságot elkövetőknél.
  • A hangulatzavarok közül a bipoláris zavar II. (depresszió-hipománia) alcsoport jár a legnagyobb öngyilkossági rizikóval.
  • Az öngyilkosok 90%-a tettük idején szenved valamilyen pszichiátriai betegségben, leggyakrabban depresszió, szkizofrénia vagy szenvedélybetegség fordul elő a kórtörténetben.

 

KULCSSZAVAK
öngyilkosság  |   lelkisegély  |   magány  |   reménytelenség  |   depresszió  |   szorongás  |   halálvágy
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít