Az őssejt olyan sejt, mely élete végéig megőrzi osztódási képességét, és többféle sejttípus kialakulhat belőle. Két fő típusa van: az embrionális őssejt (embrióból) és a felnőtt, szöveti őssejtek. Előbbiből alakul ki az embrió, utóbbiak pedig a felnőtt szövetekben található szöveti őssejtek, melyeknek testet gyógyító funkciójuk van (idetartozik pl. a csontvelői őssejt is).
Őssejtek típusai
Totipotens őssejt: bármely szövet vagy szerv kialakulhat belőle, ilyen sejt a petesejt megtermékenyített állapotban.
Pluripotens őssejt: idetartoznak az embrionális őssejtek, melyekből a magzati fejlődés során mindhárom csíralemez képes kialakulni (ektoderma, mezoderma, endoderma). Az ektoderma sejtjeiből alakul ki többek között az idegrendszer, valamint a bőr és annak függelékei. A mezoderma sejtjeiből alakulnak ki többek között a gerinc, a bordák és a végtagok csontjai, a vázizomrendszer, a szív és az erek, valamint a nemi szervek. Az endoderma sejtjeiből alakulnak ki lényegében a belső szervek, többek között az emésztőrendszer és a légzőrendszer szervei és szövetei.
Multipotens őssejt: idetartoznak azok a szöveti sejtek, amelyek többféle sejtté képesek átalakulni általában egy szervrendszeren belül, így biztosítva a szövetek megújulását. Ilyenek például a csontvelő őssejtjei, amelyek vörösvértestekké, fehérvérsejtekké vagy vérlemezkékké is képesek átalakulni, így biztosítva a vér mint folyékony szövet sejtes elemeit.
Unipotens őssejtekből csak egy sejt vagy szövettípus képes kifejlődni – például a bőr mélyrétegeiben található őssejtekből a bőr rétegei folyamatosan megújulnak.
Őssejtek szervezeten belüli forrásai
Három – orvosi terápiában használt – őssejtforrás létezik:
- köldökzsinórvérből,
- csontvelőből,
- perifériás vérből.
Őssejtek kinyerhetők az újszülött születése után a köldökzsinórból vagy a méhlepényből, tárolhatók (fagyasztással), majd bármikor felhasználhatók, mert képesek szövetté alakulni – így gyógyításra, pl. szerv pótlására alkalmasak. A köldökzsinórvérből nyert őssejteket csontvelő-elégtelenségben ma is használják (pl. leukémiák, limfómák gyógyításában), mert könnyen átalakulnak csontvelősejtté.
A csontvelő őssejtjeiből alakulnak ki a vörösvérsejtek, a vérlemezkék és a fehérvérsejtek. A szegycsontból vagy a hátsó csípőtövisből nyerhetők ki.
A perifériás vérben is keringenek őssejtek, melyek a csontvelőből származnak.
Őssejtek jövőbeni alkalmazása
Az őssejtek kutatása és jövőbeni alkalmazási lehetőségei számos kutató fantáziáját mozgatják, és számtalan publikáció foglalkozik a különböző terápiás lehetőségekkel. Ilyen betegségek pl. az izomsorvadás, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, stroke, cukorbetegség, vagy esetleg gerincsérülés, infarktus utáni regeneráció elősegítése stb. Kutatják az őssejt szaporítási lehetőségeit is, és azt is, hogyan lehet belőlük biotechnológiai módszerekkel különböző szerveket előállítani, pl. szívbillentyűket, porckorongokat, ízületeket stb.
Őssejtekkel kapcsolatos erkölcsi dilemmák
Az embrionális őssejtek használata etikai dilemmát vet fel, mert a köldökzsinórvér felhasználása – amennyiben saját célra használják fel, akkor is – transzplantációnak minősül, melynek nagyon szigorúak a szabályai. Ezen kívül a biztonságos tárolásuk sem megoldott. Előnyösebb – etikailag és anyagilag is – a felnőtt, szöveti őssejtek alkalmazása, de ezeknek a transzplantációban betöltött szerepe még kérdéses, és további jövőbeni kutatások szükségesek ahhoz, hogy valóban felhasználhassák ezeket az őssejteket a gyógyításban.
