Pszichózis az az állapot, amikor az ember valósággal való kapcsolata sérül, súlyos esetben akár teljesen meg is szűnik. Ilyenkor az érintett személy olyan dolgokat hallhat vagy láthat, amelyek nem valóságosak (érzékcsalódás/hallucináció). Jellemző továbbá a gondolkodás zavara, téveszmék megléte, ami indokolatlan bizalmatlansághoz, gyanakváshoz vezethet a környezettel szemben (paranoia).
A pszichózis kialakulásának pontos módja ismeretlen. Feltételezhetően bizonyos genetikai, biológiai, szociális és környezeti tényezők együtt állása esetén alakul ki, ilyenkor az agy ingerületátvivő anyagainak egyensúlya felborulhat. Stressz vagy droghasználat is kiválthatja az első pszichotikus epizódot.
Fontos! A pszichózis minden esetben orvosi kezelést igényel.
A pszichózis főbb tünetei
A pszichózis tarthat rövidebb vagy hosszabb ideig, és a tünetek a betegtől és a kiváltó októl függően eltérő súlyosságúak lehetnek. A jellemző tünetek az alábbiak.
Téveszmék: olyan gondolatok, melyeknek nincs valóságalapjuk. A téveszme racionális okfejtéssel nem dönthető meg, a páciens nem győzhető meg a gondolat valótlanságáról. Például az érintett azt hiheti, hogy
- ő egy különleges személy (Buddha vagy Michael Jackson reinkarnációja);
- üldözik, megfigyelik őt (például a rendőrség, a titkosszolgálat);
- meg akarják mérgezni;
- gondolatokat ültetnek a fejébe, és kényszerítik, hogy ezek szerint cselekedjen;
- meglopták;
- gondolatait mások is hallják;
- ő a felelős egy természeti katasztrófáért, háborúért;
- különböző emberek egy és ugyanazon személy átváltozott alakjai;
- kiszemeltje halálosan szerelmes belé;
- a tévé- vagy rádióadás neki akar valami fontosat üzenni;
- párja megcsalja, ezért bizonyítékokat gyűjt ellene, vadászik rá stb.
Hallucinációk: olyan érzékcsalódások, melyeknek nincs valós alapjuk. Leggyakrabban zörejeket, emberi hangokat hallanak a páciensek (például egy nem jelen lévő személy, a Sátán vagy Isten beszél hozzá). Előfordulhat még
- vizuális hallucináció, amikor fényeket, alakzatokat, akár egész jelenteket is láthatnak a páciensek;
- tapintási hallucináció (például férgek mászkálnak a bőrén);
- szaglási hallucináció (például a „rossz” embereket büdösnek érzi);
- ízlelési hallucináció (fekáliaíze van az ételnek).
Pszichózisban kifejezett viselkedésváltozás is tapasztalható.
Jellemző viselkedésváltozások:
- indokolatlan gyanakvás, bizalmatlanság;
- kapcsolatok megszakítása, bezárkózás (szociális izoláció);
- érzelmi sivárság, az inaktivitás, a motiváció hiánya;
- memória-, figyelem-, koncentrációzavar;
- grimaszolás, izgatottság, mozgásvihar;
- teljesen véletlen témaváltások beszélgetés során, más szavainak ismételgetése, felgyorsult vagy lelassult beszéd, szokatlan asszociációk;
- stupor (az érzelmi reakciók hiánya, cselekvésképtelenség, kommunikációs képtelenség);
- túl kevés vagy túl sok alvás;
- öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek.
A páciens súlyos esetben agresszívvé válhat, törhet-zúzhat, ami önmagára és a környezetére is veszélyes lehet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A pszichotikus személyek általában nem ismerik fel, hogy tüneteik kórosak, nem érzik magukat betegnek, és úgy gondolják, hogy nincs szükségük orvosi segítségre. Ha családtagján, ismerősén a pszichózis tüneteit észleli, keressenek fel pszichiáter szakorvost.
Ha valaki önmagára vagy másokra veszélyeztető módon viselkedik, hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A segélyhívás során mindenképpen jelezze, hogy az érintett veszélyt jelenthet önmagára, esetleg a környezetére is!
Lásd még: Sürgősségi pszichiátria
A pszichózis kiváltó okai
Pszichózist leggyakrabban mentális zavarok okoznak (ilyenkor szervi eltérés nem található. Ilyen pszichés betegségek lehetnek a szkizofrénia, a mánia pszichotikus tünetekkel, a súlyos depresszió. A pszichózis továbbá jelentkezhet akut pszichotikus zavarként, illetve akut, átmeneti paranoid és indukált (valamely esemény vagy külső hatás által kiváltott) paranoid zavarként, paranoia (pl. féltékenységi téboly) formájában.
Fontos megjegyezni, hogy szervi eredetű betegségek és külső okok is okozhatnak pszichózist, jellemzően akkor, ha a betegség érinti az agy működését (pl. agytumorok, Alzheimer-kór, Huntington-kór, stroke, traumás fejsérülés,).
Szervi úton alakulhat ki pszichózis az alábbi állapotokban is:
- Parkinson-betegség (gyógyszermellékhatásként hallucinációk léphetnek fel),
- az epilepszia bizonyos fajtái,
- az agyat megtámadni képes fertőző betegségek (pl. HIV, szifilisz),
- magas láz mellett,
- autoimmun (pl. lupus) és endokrin megbetegedések (pl. pajzsmirigy-túlműködés),
- kábítószer ("okos drogok", LSD, speed) vagy alkohol megvonása miatt.
Pszichózis a súlyos, előrehaladott alkoholbetegségben kialakult agykárosodás (Wernicke-féle encephalopathia) tünete is lehet.
A pszichózis lehetséges szövődményei
A pszichotikus betegeknél előfordulhat a testi szükségletek (alvás, evés, ivás) elhanyagolása, öncsonkítás, öngyilkossági kísérlet, valamint a környezetére nézve is veszélyeztető lehet a páciens. Ezért a zavartan viselkedő, pszichózis tüneteit mutató személy számára mindig sürgősséggel kell szakmai segítséget kérni.
Ilyen esetekben hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Lásd még: Sürgősségi pszichiátria
A pszichózis diagnosztizálása
A pszichózis fennállását pszichiáter szakorvos állapítja meg. Az orvos megfigyeli a páciens viselkedését, kikérdezi arról, hogy mit tapasztal. Labor- és képalkotó vizsgálatokat is kérhet, melyekkel megállapítható, hogy szervi oka van-e a pszichózisnak vagy önálló mentális betegség áll fenn.
A kivizsgálás során fontos a pszichózist elkülöníteni más állapotoktól, illetve betegségektől, például a demenciától és a delíriumtól.
A pszichózis kezelése
Ha a pszichózist szervi megbetegedés vagy külső tényezők (pl. droghasználat) okozzák, akkor ezt a kiváltó állapotot szükséges megszüntetni/kezelni. Amikor a betegséget mentális zavar okozza, akkor csak tüneti kezelés alkalmazható. A pszichózis kezelésére az antipszichotikumok csoportjába tartozó gyógyszereket, szükség esetén szorongásoldókat, hangulatstabilizáló gyógyszereket alkalmaznak.
Az antipszichotikumok már napokon belül csökkenthetik a tüneteket, azonban a betegség stabilizálódásához hetekre, hónapokra lehet szükség. Skizofrénia esetén például hosszú távú fenntartó terápia javasolt, amely megakadályozza az újabb pszichotikus epizód kialakulását. Ma már hatékony hosszú hatású gyógyszerek vannak, amelyeket depot injekció formájában havonta lehet alkalmazni, csökkentve a gyógyszerkihagyás kockázatát.
A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia is fontos. A páciensek pszichés vezetése, a kiváltó tényezők feltárása és azokra megoldási módszerek kidolgozása elengedhetetlen a betegek jobb életminőségéhez. Nélkülözhetetlen a pszichoedukáció, a beteg és családtagjainak felvilágosítása a betegségről. A beteg rehabilitációjához fontos a család bevonása, a rendszeres orvosi ellenőrzés.
A pszichózis megelőzése
A kiváltó okok elkerülésével a pszichózis egyes típusai, például a drog indukálta pszichózis megelőzhető. A pszichiátriai betegségek fenntartó kezelése pedig megakadályozhatja a pszichózis kiújulást.
Pszichózis különböző életszakaszokban
A pszichózis gyermekkorban ritka. A szkizofrénia (és hebefrénia) általában késői kamaszkorban, fiatal felnőtt korban jelentkezik.
Időskorban a demenciát okozó betegségek, agyi történések okozhatnak pszichotikus epizódokat.
Várandósság és szülés után, kismamákban kialakulhat úgynevezett gyermekágyi pszichózis.
Ajánlott tartalom: Pszichiáter vagy pszichológus
