A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés egy olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája, amely jelentősen eltér az egyént körülvevő környezet és kultúra elvárásaitól. A paranoid személyiségzavar a szorongásos személyiségzavarok csoportjába tartozik.
A paranoid személyiségzavarral élők általános bizalmatlansággal és gyanakvással bizonyulnak másokhoz. Mindenkiről ártó szándékot feltételeznek, ezért kerülik a közeli kapcsolatokat. Saját gondolataikba és képességeikbe vetett bizalmuk, ezzel kapcsolatos reményeik ugyanakkor kifejezetten erősek.
A paranoid kifejezés a görög para- (mellé, félre) és noeo (gondolkodik, megért) szavakból eredeztethető. A kifejezés arra utal, hogy az érintett félreértelmezi a környezetében történő eseményeket, azokat veszélyesnek, fenyegetőnek ítéli meg.
A paranoid személyiségzavar főbb tünetei
A paranoid személyiségzavarral élő betegek viselkedésének legfontosabb ismérve a bizalmatlanság és a gyanakvás. Ennek megfelelően az alábbi viselkedésformákat követik:
- azt gondolják, hogy mások hazudnak nekik, illetve próbálják manipulálni őket;
- nem bíznak meg senkiben, még párjukban, barátaikban sem, titkolóznak;
- attól tartanak, hogy a másokkal megosztott bizalmas információkat ellenük használják majd fel;
- az ártatlan, semleges megjegyzések mögött rejtett, önértékelésüket sértő vagy fenyegető tartalmat keresnek;
- bármilyen bizonyíték megléte nélkül is párjuk hűtlenségét feltételezik;
- éberek, óvatosak, állandóan veszélyt szimatolnak;
- kapcsolataikban általában hidegek és távolságtartóak;
- mások gyengéivel vagy hibáival szemben kíméletlenül kritikusak;
- munkájukban igen hatékonyak és lelkiismeretesek;
- saját kudarcaikért előszeretettel hibáztatnak másokat;
- nézeteikben bigottak, dogmatikusak, gyakran fanatikusak;
- képtelenek az örömérzésre (anhedonia).
Már gyermek- vagy serdülőkorban mutatkozhatnak tünetek, de a személyiségzavar megállapítása csak 18 éves kor után lehetséges.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb felsorolt jellemzők bármelyike alapján magára ismer, és ez jelentős szenvedést, boldogtalanságot, örömtelenséget okoz a hétköznapokban, problémákat tapasztal a társas kapcsolataiban, vagy gyakran fordulnak elő munkahelyi konfliktusai, forduljon pszichológushoz vagy pszichiáter szakorvoshoz (lásd még: Pszichiáter vagy pszichológus?).
A megfelelő szakember felkeresésében kérheti háziorvosa segítségét is, vagy közvetlenül felkeresheti a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést.
A paranoid személyiségzavar okai
A paranoid személyiségzavar hátterében gyakran húzódnak meg korai szülő-gyermek kölcsönhatások (interakciók), például túlzott követelményeket állító szülők, merev és távolságtartó apa, túlkontrolláló, elutasító anya. A paranoid személyiségzavarral élő egyén a gyermekkorában megtapasztalt szülői túlkövetelés miatt ellenségessé és bizalmatlanná válhat a környezetével szemben. Gyakori azonban a szkizofréniás betegek családtagjai körében is.
A paranoid személyiségzavar szövődményei
A paranoid személyiségzavart egyéb pszichés társbetegségek – például depresszió – kísérhetik, szövődményeként alkohol- vagy drogfüggőség alakulhat ki.
A paranoid személyiségzavar diagnosztizálása
A paranoid személyiségzavar diagnózisának felállításakor kiemelten fontos az egyéb személyiségzavaroktól és pszichiátriai betegségektől – főként a paranoid szkizofréniától és egyéb paranoid kórképektől – történő elkülönítés.
A személyiségzavar diagnosztizálása a gyermekkortól felvett kórelőzmény, a tünetek együttes jelenléte alapján, illetve az érintett személy társas, munkahelyi kapcsolatai terén tartósan jelentkező problémák feltérképezésével, magatartásának megfigyelésével történik. A kórisme megerősítését speciális interjú és kérdőív segíti. Az önkitöltős kérdőív az egyes személyiségzavarokra leginkább jellemző vonásokat veszi számba.
Előfordulhat, hogy a beteg – felismerve a számára előnytelen személyiségjegyeket – megpróbálja hamis válaszadással manipulálni a végeredményt, azonban a szakember az ilyen irányú törekvéseket általában felismeri. Az eredmények befolyásolásának kísérlete megerősíti a személyiségzavar gyanúját.
A paranoid személyiségzavar kezelése
A paranoid személyiségzavarral élő személyeknek általában nincs betegségtudatuk, nehezen ismerik be, hogy segítségre szorulnak. Megnehezíti a kezelést, hogy nem bíznak meg a kezelőorvosukban sem, ezért a terápia elsődleges lépése az orvos-beteg közötti bizalom kiépítése.
A gyógyítás folyamatában elengedhetetlen a komplex, egyéni kezelést is magába foglaló pszichoterápia alkalmazása. A kognitív viselkedésterápia a beteg szorongásának csökkentésére és problémamegoldó készségének növelésére építve törekszik annak elérésére, hogy az érintett személy valóságosabban észlelje mások viselkedését és szándékait.
Mit tehet személyiségzavar esetén?
A paranoid személyiségzavarral élők általában nincsenek tudatában annak, hogy gondolkodási vagy viselkedési mintáik nem megfelelők, ezért képtelenek változtatni berögzült magatartásukon. Emiatt családtagjaik nehezen vagy egyáltalán nem képesek rávenni őket arra, hogy szakember segítségét fogadják el. Mégis, amennyiben családtagján a paranoid személyiségzavar fentebb ismertetett tüneteit észleli, igyekezzen mielőbb szakembert bevonni a probléma megoldásába.
Amennyiben a paranoid személyiségzavar jeleit mutató hozzátartozója nem hajlandó tudomást venni a problémáról, és elzárkózik a kezelésbe vonástól, kérje szakember tanácsát arra vonatkozóan, hogy milyen módon motiválhatná az érintett személyt a segítség elfogadása irányában.
A paranoid személyiségzavar megelőzése
Mivel a személyiségzavarok kialakulásának hátterében csak kisebb hányadban húzódnak meg örökletes tényezők, megelőzésében fontos szerepe lehet a csecsemő- és gyermekkorban biztosított szeretetteli, támogató szülői odafordulásnak és az érzelmi biztonságnak.
