egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Placebónak hívjuk azokat a gyógyszereket, terápiákat, kezeléseket, amelyek hatékonynak tűnnek a beteg vagy a használó számára, de valójában nem azok, mivel nem tartalmaznak hatóanyagot. A nocebo ezzel szemben olyan nem kívánt hatást jelent, amit nem a használt hatóanyag, hanem az alkalmazó hiedelmei okoznak az adott szerrel kapcsolatban.

 

Placebót leggyakrabban kontrollált körülmények között, klinikai vizsgálatokban használnak az összehasonlítás alapját képező ún. kontrollcsoportnál. Például olyan tabletta, melyek ugyanúgy néznek ki, mint az utánzott gyógyszer, azonban hatóanyag nélkül. Legfontosabb szerepük a gyógyszerfejlesztés során van, amikor a hatóanyag valódi hatékonyságát tesztelik – a hatóanyagot kapott és a placebót kapott két csoportnál látott változásokat hasonlítják össze. Ilyenkor fontos, hogy a résztvevő ne tudja, hogy igazi vagy hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert kap – így a pozitív pszichológiai befolyást ki lehet zárni a vizsgálat eredményéből. Erre azért van szükség, mert a kezelési módba vetett hit szubjektív és objektív állapotjavulást is okozhat – ez a placebohatás.

 

A nocebohatás ennek éppen fordítottja, mely szerint az abból fakadó hit, hogy egy adott beavatkozás (pl. gyógyszer, oltás vagy egyéb kezelési mód) kárt fog okozni, negatív változások, vagyis új testi tünetek, a meglévő tünetek rosszabbodása vagy a beteg általános állapotának romlása következik be. A jelenség krónikussá válása pszichoszomatikus betegségeket okozhat.

 

A placebohatás fogalma

A placebohatás egy remek példája annak, hogy az elme és a test erős hatással van egymásra – ez pedig hozzájárulhat egy terápia sikerességének mértékéhez és a betegség lefolyásához is. A placebo működésére számos pszichológiai magyarázat született már, általánosan elfogadottak például az alábbiak.

 

Klasszikus kondicionálás: egy tanulási folyamat, amely egy bizonyos inger és az arra adott válaszreakció közötti kapcsolat memorizálásán alapszik. Például fejfájás esetén egy fejfájás-csillapító bevételét követően számos alkalommal elmúlik a fájdalom (ezt memorizálja az agya), ezt követően pedig egy placebotabletta bevételétől is elmúlik a fájdalom (természetesen abban az esetben, ha az alany nem tud arról, hogy valójában placebo a tabletta).

 

Az élménnyel szemben támasztott elvárások: az elvárások befolyásolhatják a megtapasztalt élményt. Amennyiben valaki bízik és hisz abban, hogy a gyógyszertől jobban lesz, nagyobb eséllyel tapasztalja meg a pozitív hatásokat, mint az, aki már a bevételkor sem bízik abban, hogy állapota javul. Ezt befolyásolhatja az orvos, nővér kommunikációja és számos egyéb külső tényező is – így az orvoslás területén rettentően fontos a megfelelő kommunikáció!

 

A noceboeffektus működése

A placebóval szemben a nocebo működése még kevéssé ismert jelenség a tudomány számára. Néhány dolognak azonban bizonyítottan lehet ráhatása a noceboeffektus kialakulására, melyek többek között az alábbiak.

 

  • Orvos–beteg kommunikáció: ahogyan az orvos (vagy akár nővér, gyógyszerész stb.) a várható mellékhatásokról vagy a terápia sikertelenségéről beszél.
  • Az orvos vagy egyéb egészségügyi személyzet felé támasztott bizalom erőssége: érdemes olyan orvost választani, akiben a beteg megbízik – vagy a másik oldalról közelítve, nem szabad azt az orvost ráerőltetni a betegre, akiben nem bízik, hiába tartják a szakma legjobbjának.
  • Hasonló gyógyszerrel vagy terápiával megtapasztalt negatív élmények: erre példa lehet az a depresszióval küzdő beteg, akinek már a sokadik gyógyszer nem hoz enyhülést (terápiarezisztens depresszió) – ilyenkor már a pszichológiai tényező (reményvesztettség) is nehezíti a megfelelő szer megtalálását.
  • A kezelés vagy terápia ára: mely lehet pozitív befolyás is („ami drága, az jó”), vagy negatív is („ha nem működik, mennyi pénzt kiadtam rá”, vagy „gyanúsan olcsó, biztosan nem is hat”).

 

A nocebohatás jelenleg vizsgált formája a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság hatása a védőoltások adását követő mellékhatások és általános állapot alakulásában. Nem kizárt ugyanis, hogy egyes testi tüneteket az orvostudománnyal szembeni bizalmatlanság vagy akár a közvetlenül oltásellenes pszichés beállítódás okoz.

 

Példák a placebo- és nocebohatásokra

Példa a placeboeffektusra: egy vizsgálat során a migrénes betegek migrénes epizód esetén háromféle kezelést kaphattak: rohamoldó gyógyszert, placebót (vagyis hatóanyag nélküli) gyógyszert, vagy nem kaptak kezelést. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a placebo eredménye a valódi rohamoldó gyógyszer hatékonyságát nem érte el, de terápia nélküli csoporttal szemben erőteljesen csökkentette a tüneteket. Azaz a hatóanyag nélküli tabletta, melyre a beteg azt hitte, hogy gyógyszer, valamelyest csökkentette a roham erősségét ahhoz képest, amikor tényleg nem kapott semmilyen gyógyszert, és erről tudott is a résztvevő.

 

Példa a noceboeffektusra: fejfájással küzdő beteg meglátogatja az új háziorvost, aki felír egy új gyógyszert, melyet reggelente szükséges szedni. Emellett figyelmezteti a beteget a tabletta várható magas árára és a várható erős mellékhatásokra (szédülés, hányinger). Azt azonban nem tudja a beteg, hogy a tabletta valójában nem fog hatóanyagot tartalmazni. Mégis, az első adag beszedését követően a beteg rosszul érzi magát, hányingere van, és le kell feküdnie, mert szédül. Bár a tabletta nem tartalmazott semmiféle hatóanyagot, a beteg mégis szubjektíven átélte az általa várt negatív élményeket.

 

A placebo- és nocebohatás lehetséges okai

A placebo- és nocebohatás jelenleg erősen kutatott pszichológiai témák, még sok információra szükségünk van ahhoz, hogy ezeket a jelenségeket teljesen megérthessük. A legnagyobb kérdés az emberi elme és a test közötti kapocs működésének felderítése. Ma már tudjuk, hogy a különböző pszichológiai faktorok befolyásolhatják a test folyamatait, beleértve a betegségek és a gyógyulások lezajlását is – de hogyan?

 

A placebo- és nocebohatás a szervezetben apró molekulák – ún. neurotranszmitterek (az idegrendszer információ közvetítő molekulái) és egyéb hormonok felszabadulását okozhatják. Ezek azok a molekulák, amik az információkat továbbítják a szervezet különböző pontjai között – így a gondolatok és azok fizikai megvalósulása között is.

 

Bár a nocebohatás önmagában egy negatív esemény, a létezésének elismerésével talán jobb kommunikációs technikák elsajátítására sarkallhatja az egészségügyi személyzetet. Egy-egy mondat a kezelés, terápia közben sokat javíthat és ronthat a beteg által átélt élményen. Például egy vakcina beadása előtti „ez egy picit fájni fog” helyett az „az emberek nagy része meg sem érzi” biztatás erősen csökkentheti a beteg szubjektív fájdalomérzetét.

 

Fontos azonban, hogy ezeket a pszichológiai tényezőket ne tartsa a beteg környezete fontosabbnak a modern orvostudománynál. Mindenképpen kerülendő a beteg hibáztatása a gyógyulás elmaradása miatt: „Nem is akarsz meggyógyulni!”, vagy hogy egy súlyos betegség (pl. tumor) esetén ne fogadjon el valaki kezelést azon az alapon, hogy „Én meg akarok gyógyulni, tehát meg is fogok, nem kell a terápia!”.

 

Számít a remény, és rettentően fontos a gyógyulásba vetett hit, azonban ennek nem hátráltatnia, hanem kiegészítenie kell a modern, bizonyítékokon alapuló orvoslást és annak gondosan kidolgozott terápiás protokolljait, amik a lehető legjobb kezelést nyújtják!

KULCSSZAVAK
hatásosság  |   hatékonyság  |   hit  |   remény  |   gyógyulás  |   klinikai vizsgálat  |   elme  |   pszichológia  |   hiedelmek  |   kommunikáció
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít