egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A pánikbetegség (pánikzavar) olyan szorongásos betegség, amely során a beteg rendszeresen hirtelen bekövetkező félelmet, pánikot él át. A visszatérő pánikrohamok a mindennapi életet, tevékenységet is akadályozzák.

 

Az első pánikroham gyakran spontán jelentkezik, azaz „derült égből villámcsapásként” éri a beteget, általában nem azonosítható közvetlen kiváltó ok, de gyakori, hogy valamilyen szempontból nehéz, kritikus élethelyzetben éri a beteget az első roham (pl. betegség, gyász, munkahelyi nehézségek).

 

A pánikbetegségben szenvedő embernek rendszeresen és bármikor bekövetkező erős szorongása, „páni félelme” van – valós vészhelyzet nélkül. A pánikbetegség általában fiatal felnőttkorban jelentkezik, és a nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

 

A pánikbetegség tünetei

A pánik a szorongás súlyos formája. Minél gyakrabban következik be, az ettől szenvedő ember annál inkább igyekszik elkerülni bizonyos helyzeteket, mert attól tart, hogy ezek újabb rohamot váltanak ki. Ez hozza létre a „félelem a félelemtől” ördögi körét – növelve a pánik súlyosságát, előidézve további rohamokat, amelyek során intenzív mentális és fizikai tünetek jelentkeznek.

 

A pánikrohamra jellemző tünetek:

 

  • rendkívül magas pulzusszám;
  • verejtékezés („jeges veríték”);
  • hányinger, hányás;
  • mellkasi fájdalom;
  • légszomj, fulladás érzése;
  • hidegrázás, remegés;
  • hőhullámok;
  • akár testszerte jelentkező zsibbadás,
  • térbeli bizonytalanság, szédülés;
  • hirtelen székelési inger;
  • rettegés, halálfélelem;
  • összeszoruló gyomor érzése;
  • testképzavarok, „testen kívüliség” érzése;
  • félelem a megőrüléstől;
  • önkontroll elvesztésétől való félelem.

 

Pánikroham során a tünetek közül legalább négy jelentkezik, és ezek hirtelen, nagyjából 10 percen belül elérik teljes intenzitásukat. A legtöbb pánikroham 5 és 20 perc közötti időtartamig tart, ám a szakirodalom ennél lényegesen hosszabb ideig tartó pánikrohamról is említést tesz.

 

A betegség diagnózisának feltétele a visszatérő, váratlan pánikrohamok mellett, hogy a köztük lévő időben jellemző legyen az aggodalom egy esetleges következő roham miatt. Ez az aggodalom gyakran magatartásváltozást is okoz, például egyes tevékenységek vagy helyek kerülését. 

 

A rohamok gyakorisága a betegség súlyosságától függ: van, akinél havonta csak egyszer, másoknál akár hetente többször is előfordulhat. Bár a rohamok ijesztők, de valós életveszélyt nem jelentenek a betegre nézve. Nem okoznak fizikai sérülést, és általában nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást sem.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben egy hónapon belül többször is jelentkeznek pánikrohamok, keresse fel háziorvosát, aki a tünetek és az előzetes vizsgálatok alapján a megfelelő szakorvoshoz irányítja. A kivizsgálás kiterjed a szervi betegségek kizárására is

 

Ha a pánikrohamhoz hasonlító tünetegyüttes először jelentkezik, és erős mellkasi fájdalmat észlel, hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert a szív vagy a tüdő érintettségét ki kell zárni!

 

Amennyiben környezetében egyértelműen pánikrohamot észlel, szóljon az érintetthez türelmesen, beszéljen lassan, megnyugtatóan, próbálja a légzését irányítani, fogja meg a kezét és minden módon éreztesse vele, hogy biztonságban van.

 

A pánikbetegség okai

A betegség, illetve az első roham általában folytonos stressz, megoldhatatlannak tűnő élethelyzet, gyakori és hosszan tartó szellemi kimerülés, hajszolt, túlzott felelősséggel terhelt életmód következtében jelenik meg.

 

A betegségre való hajlam öröklődik, ha a családban már előfordult pánikbetegség, nagyobb az esélye a megjelenésének.

 

A pánikbetegség lehetséges szövődményei

A nem kezelt pánikbetegség az élet több területét érintő szövődményekhez vezethet, és a mindennapokban a munkavégzés képtelenségét okozhatja.

 

Gyakori szövődmények:

 

 

A pánikbetegség kezelése

A kezelés célja a pánikrohamok számának csökkentése és a tünetek enyhítése. Ennek során pszichoterapeuta, pszichológus vagy pszichiáter segíthet az okok felderítésében, és megtaníthatja, miként nyugodjon meg, „jöjjön ki a pánikból”, vegye át a teste felett az irányítást a beteg.

 

Szükség esetén szorongásoldó gyógyszerek szedése is segíthet. A betegség gyógyszeres kezelésében antidepresszánsok bizonyos ideig tartó szedése is szükséges lehet.

 

Pánikroham kezelésére javasolható módszerek:

 

 

Lásd még:

Stresszkezelés

Testmozgás és mentális egészség

 

A pánikbetegség megelőzése

Kifejezetten a pánikbetegséget célzottan megelőző életmódot senki sem folytat. Arra azonban törekedhet – ezzel megelőzve nemcsak a pánikbetegséget, hanem számos egyéb betegséget is –, hogy lehetőség szerint kiegyensúlyozott, minél kevesebb stresszhelyzettel járó életet éljen.

 

Törekedni kell a minél egyszerűbb, kevés lelkifurdalással járó, áttekinthető, kezelhető „életre”. Vágyait igazítsa a lehetőségeihez, kerülje a szélsőséges életmódot. Mentális és fizikai ereje határait minél ritkábban feszegesse. Szánjon elegendő időt pihenésre, alvásra, rendszeres sporttevékenységre, gondtalan kikapcsolódásra.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Stressztűrő képesség

Lelki egészség

 

KULCSSZAVAK
pánikroham  |   stressz  |   mellkasi fájdalom  |   kognitív viselkedésterápia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít