A gerincoszlop szelvényezett szerv, amelynek csigolyáit porcból álló korongok választják el egymástól. A porckorongok alapvető élettani szerepe a járás közben létrejövő rezgések csillapítása. Az egészséges porckorong közepén kocsonyás állagú mag, külső részén pedig az azt körülvevő kötőszövetes tok helyezkedik el. A porckorongra ható nyomóerőt alapvetően a porckorong magas víztartalmú kocsonyás magja fogja fel.
A porckorong víztartalma, alakja folyamatosan változik: nappal a víztartalma csökken, a fizikai terhelés hatására laposodik, éjszaka a tehermentesítésnek köszönhetően fokozatosan magasabb lesz, víztartalma emelkedik. Ez a változás akár 1-2 cm-es testmagasság-különbséget is eredményezhet reggel és este között. Az életkor előrehaladtával a porckorong víztartalma fokozatosan csökken. A rá ható nyomóerő következtében a porckorong ellapul, a kötőszövetes gyűrűben a rostok szakadoznak. A meggyengülő kötőszöveti gyűrűt a laposodó és így szétterülő kocsonyás mag kinyomja, rajta kiboltosulást okozva (prolapszus), vagy akár át is szakíthatja – ezt nevezzük porckorongsérvnek (diszkuszhernia).
Az evolúció során a felegyenesedés következményeként az ágyéki gerinc alsó részére helyeződött a legnagyobb teherviselés. Ezért a porckorongsérvek döntő hányada a negyedik-ötödik ágyéki csigolya és a keresztcsont között fordul elő.
A porckorongsérv tünetei
A tünetek – fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés – megjelenési helye attól függ, hogy a kiboltosuló porckorong mely területre gyakorol nyomást. A porckorong szakadása többnyire az ágyéki gerincen következik be. A derékfájdalmon túlmenően a far és az egyik láb felé is sugározhat a fájdalom, amely mozgásra, erőkifejtésre fokozódhat. Izomgyengeséget okozhat az érintett lábban, ami miatt nehézkessé válhat a lábfej megemelése (lógó lábfej). A gerincoszlop közepén kialakuló porckorongsérv a hólyag- és bélműködést szabályozó idegeket is érintheti, ami vizelési és/vagy székelési zavart okozhat.
A nyaki gerincen bekövetkező porckorongsérv a vállban, lapockában, hónaljban okoz fájdalmat, amely kisugározhat a karba és a kéz ujjaiba is. Jellemző a karizmok elgyengülése és a kéz ujjainak mozgászavara is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben több napon keresztül deréktájon fájdalmat érez, amely a far, a láb és a boka felé sugárzik, izomgyengeséget és/vagy zsibbadást észlel a lábában, és nehezen képes megemelni a lábfejét, forduljon háziorvosához vagy reumatológus szakorvoshoz. Ugyanez a teendő, ha a vállában, lapockájában vagy hónaljában érez fájdalmat, amely lefelé terjed a karjában és egy vagy két kézujjába, és mindemellett izomgyengeséget érez a karjában, vagy nem tudja mozgatni valamelyik kézujját. Vizelet- és székletürítési panaszok előfordulása idegi érintettséget jelez, ezért ebben az esetben azonnal forduljon orvoshoz.
Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus tünete is lehet a bal karba sugárzó fájdalom, zsibbadás, így minden mellkasi fájdalom esetén érdemes a panaszokat haladéktalanul kivizsgálni.
A porckorongsérv kialakulásának okai
A porckorongsérv kialakulhat szokatlan vagy megerőltető fizikai terhelésre – ez akár egy rossz mozdulat, nagyobb súly megemelése vagy túl intenzív testedzés is lehet. Ezért sportoláskor mindig fontos ügyelni a bemelegítésre, illetve az edzetlen személyeknek a fokozatosság elvének betartására. Nemcsak a nagyobb fizikai terhelés, hanem a tartós ülő munkavégzés is kockázatot jelent a porckorongsérv szempontjából.
A porckorongsérv lehetséges szövődményei
A porckorongsérv nyomás alá helyezheti a gerincvelő végén túlnyúló, lófarokhoz hasonlító idegnyalábokat (cauda equina). Ezt a jelenséget cauda equina szindrómának nevezzük. Ebben az esetben a fájdalom mindkét alsó végtagba kisugárzik, csökkennek a bokareflexek, csökken az érzékelés a húgyhólyagban és a végbélben, vizelési és/vagy székelési zavar alakul ki.
A porckorongsérv diagnosztikája
A porckorongsérv diagnózisának felállítása a kórelőzmény felvételével, majd fizikális vizsgálattal kezdődik. Fontos támpontot ad a beteg fájdalomelkerülő – vagyis az ép oldalt terhelő – testtartása, valamint az izomerő, a reflexek és az érzőműködés különböző tesztekkel történő megfigyelése. A csigolyák közötti rések szűkülete kétirányú gerincröntgennel mutatható ki. Az ideggyöki érintettség megítélésére a modern képalkotó vizsgálatok – a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia vizsgálat (MR) – alkalmasak. Az egyéb vizsgálatok – laboratóriumi vizsgálat, a gerincfolyadék vizsgálata, csontizotópos vizsgálat (szcintigráfia) – a porckorongsérv egyéb betegségektől történő elkülönítését segítik.
A porckorongsérv kezelése
A porckorongsérv ellátása az esetek döntő hányadában konzervatív (nem műtéti) kezeléssel kezdődik, ami pihentetésből és gyógyszeres fájdalomcsillapításból áll. A fájdalom csökkenését követően – általában 7-10 nap elteltével – megkezdődhet a gyógytornász vezetésével végzett speciális gerinctorna. Súlyosabb esetben, amennyiben a fájdalmat mozgáskorlátozottság kíséri, kórházi kezelésre is szükség lehet, amely során a beteg különböző gyógyszereket kaphat injekció, illetve infúzió formájában.
Műtéti kezelés akkor mérlegelhető, ha a fájdalom a fentebb leírt konzervatív kezelés ellenére sem szűnik meg 4-6 hét elteltével, vagy ha idegrendszeri tünetek is megjelennek. A sebészeti beavatkozás – amelyre az esetek mindössze egytizedében kerül sor – a kiboltosult porckorong (sérv) műtéti úton történő eltávolítását jelenti.
A porckorongsérv megelőzése
A porckorongsérv megelőzésében legfontosabb a gerinc melletti tartóizmok erejének, működésének megtartása rendszeres mozgással, gyógytornával. Emellett fontos a gerinc túlerőltetésének elkerülése is.
