A Parkinson-kór a központi idegrendszer fokozatosan, évek alatt előrehaladó (progrediáló) betegsége. A jellemző tünetegyüttes a dopamint termelő neuronokat ért károsodás következtében jön létre, mely elengedhetetlenül fontos a mozgás kivitelezésében, így a betegségben főként a mozgás érintett.
A Parkinson-kór főbb tünetei
A betegség 4 alapvető tünete:
- nyugalmi kézremegés, tremor (célra irányuláskor a remegés amplitúdója csökken),
- izmok merevsége (rigor),
- csökkent mozgásmennyiség, a mozgás lassulása,
- járási instabilitás, egyensúlyzavar.
A fenti tünetek gyakran csak az egyik testfélen kezdődnek. Ezeken felül további tünetek kísérhetik a betegséget:
- szaglás elvesztése (gyakran ez az első tünet),
- kenőcsös jellegű, mimikaszegény arc,
- írási nehezítettség,
- beszéd megváltozása (skandáló vagy elkent beszéd),
- vegetatív zavarok (pl. izzadás),
- székrekedés,
- impotencia,
- inkontinencia,
- alacsony vérnyomás miatti szédülés,
- nyelési nehezítettség,
- nyálcsorgás,
- fáradtság,
- apró léptű, csoszogó járás,
- nehéz mozgásindítás,
- szorongás, depresszió,
- memóriazavar, demencia,
- alvászavar.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a 4 fő tünet közül bármelyiket észleli magán, keresse fel háziorvosát. A tüneteket számos más betegség is eredményezheti, de ha Parkinson-kór áll a tünetek hátterében, fontos a mielőbbi diagnózis és a megfelelő terápia elkezdése.
A Parkinson-kór kiváltó okai
A Parkinson-kór pontos kiváltó oka jelenleg még nem teljesen feltárt. A betegség tüneteiért a központi idegrendszer egy részét, az agytörzsi magvak dopamintermelő sejtjeit ért károsodás felelős – ezek a sejtek vesznek részt a mozgás szabályozásában. Ha a dopamin egy kritikus szint alá csökken, megjelennek a jellegzetes tünetek. A sejteket ért károsodás pontos oka a mai napig nem ismert, a feltételezések szerint szerepet játszhatnak genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A betegség többnyire 60 éves kor körül jelentkezik.
A Parkinson-kór lehetséges szövődményei
A betegség előrehaladásával a tünetek egyre markánsabbá válnak, és megnehezítik a hétköznapi életvitelt. Egy idő után az önellátáshoz is segítség kellhet. Ezen kívül a betegséghez társulhat depresszió, szorongás és demencia.
A Parkinson-kór diagnosztizálása
A Parkinson-kór diagnosztizálása nem egyszerű feladat, különösen a betegség korai fázisában. Fizikai és neurológiai vizsgálatra mindenképpen szükség van, melyek során nézik az izomerőt, a mozgás dinamikáját, mozgáskoordinációt, reflexeket és a mentális működést. Jellegzetes a remegés típusa, melyet tisztázatlan esetekben műszerekkel is lehet elemezni. Szükség lehet agyi képalkotó vizsgálatokra (SPECT, CT, MR), valamint vérvételre is más betegség kizárása céljából.
Fontos a Parkinson-kór és a Parkinson-szindróma megkülönböztetése. A Parkinson-szindróma oka az agy keringési zavara vagy az agykéreg alatti mozgásszabályzó rendszer károsodása, de okozhatja dopaminantagonista gyógyszerek használata is.
A Parkinson-kór kezelése
A Parkinson-kórt meggyógyítani nem lehet, azonban számos lehetőség van a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására. Háziorvos, neurológus, fizikoterapeuta, foglalkozásterapeuta, pszichológus, ápoló és dietetikus együttműködésére van szükség ahhoz, hogy komplex és személyre szabott terápiát biztosíthassanak a betegek számára.
A kezelés során alkalmazott gyógyszerek – melyek tabletta és injekció formájában is elérhetők – célja a dopaminszint vagy hatásának növelése. A gyógyszerekre a betegek különbözőképpen reagálnak, ezért kiemelten fontos monitorozni a tüneteket terápia közben.
Ha a betegség tünetei gyógyszeres kezeléssel már nem javíthatók, lehetőség van invazív megoldásokra is: a mély agyi stimuláció során elektródákat helyeznek a beteg agyának azon részébe, ami a mozgásért felelős. A stimuláció csökkentheti a tremort és a rigort, valamint a szükséges gyógyszer mennyiségét is.
A Parkinson-kóros betegek életmódját ajánlott a betegséghez alakítani: a mozgási nehezítettség miatt a környezetét – otthonát és amennyiben lehetséges, a munkahelyét – ennek megfelelően kialakítani. Fontos a rostdús táplálkozás a székrekedés megelőzése érdekében. A mozgásterápia sokat segíthet a betegség súlyosbodásának lassításában, az izomerő fenntartásában, valamint a szorongás és a depresszió mérséklésében.
A Parkinson-kór megelőzése
Mivel a Parkinson-kór kiváltó oka nem teljesen tisztázott, ezért a megelőzésére sincs biztos megoldás. Néhány tanulmány szerint a rendszeres testmozgás csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, más megfigyelések szerint a koffein és a zöld tea rendszeres fogyasztása is jótékony hatású lehet.
