egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Parkinson-kór a központi idegrendszer fokozatosan, évek alatt előrehaladó (progrediáló) betegsége. A jellemző tünetegyüttes a dopamint termelő neuronokat ért károsodás következtében jön létre, mely elengedhetetlenül fontos a mozgás kivitelezésében, így a betegségben főként a mozgás érintett.

 

A Parkinson-kór főbb tünetei

A betegség 4 alapvető tünete:

  • nyugalmi kézremegés, tremor (célra irányuláskor a remegés amplitúdója csökken),
  • izmok merevsége (rigor),
  • csökkent mozgásmennyiség, a mozgás lassulása,
  • járási instabilitás, egyensúlyzavar.

 

A fenti tünetek gyakran csak az egyik testfélen kezdődnek. Ezeken felül további tünetek kísérhetik a betegséget:

  • szaglás elvesztése (gyakran ez az első tünet),
  • kenőcsös jellegű, mimikaszegény arc,
  • írási nehezítettség,
  • beszéd megváltozása (skandáló vagy elkent beszéd),
  • vegetatív zavarok (pl. izzadás),
  • székrekedés,
  • impotencia,
  • inkontinencia,
  • alacsony vérnyomás miatti szédülés,
  • nyelési nehezítettség,
  • nyálcsorgás,
  • fáradtság,
  • apró léptű, csoszogó járás,
  • nehéz mozgásindítás,
  • szorongás, depresszió,
  • memóriazavar, demencia,
  • alvászavar.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a 4 fő tünet közül bármelyiket észleli magán, keresse fel háziorvosát. A tüneteket számos más betegség is eredményezheti, de ha Parkinson-kór áll a tünetek hátterében, fontos a mielőbbi diagnózis és a megfelelő terápia elkezdése.

 

A Parkinson-kór kiváltó okai

A Parkinson-kór pontos kiváltó oka jelenleg még nem teljesen feltárt. A betegség tüneteiért a központi idegrendszer egy részét, az agytörzsi magvak dopamintermelő sejtjeit ért károsodás felelős – ezek a sejtek vesznek részt a mozgás szabályozásában. Ha a dopamin egy kritikus szint alá csökken, megjelennek a jellegzetes tünetek. A sejteket ért károsodás pontos oka a mai napig nem ismert, a feltételezések szerint szerepet játszhatnak genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A betegség többnyire 60 éves kor körül jelentkezik.

 

A Parkinson-kór lehetséges szövődményei

A betegség előrehaladásával a tünetek egyre markánsabbá válnak, és megnehezítik a hétköznapi életvitelt. Egy idő után az önellátáshoz is segítség kellhet. Ezen kívül a betegséghez társulhat depresszió, szorongás és demencia.

 

A Parkinson-kór diagnosztizálása

A Parkinson-kór diagnosztizálása nem egyszerű feladat, különösen a betegség korai fázisában. Fizikai és neurológiai vizsgálatra mindenképpen szükség van, melyek során nézik az izomerőt, a mozgás dinamikáját, mozgáskoordinációt, reflexeket és a mentális működést. Jellegzetes a remegés típusa, melyet tisztázatlan esetekben műszerekkel is lehet elemezni. Szükség lehet agyi képalkotó vizsgálatokra (SPECT, CT, MR), valamint vérvételre is más betegség kizárása céljából.

 

Fontos a Parkinson-kór és a Parkinson-szindróma megkülönböztetése. A Parkinson-szindróma oka az agy keringési zavara vagy az agykéreg alatti mozgásszabályzó rendszer károsodása, de okozhatja dopaminantagonista gyógyszerek használata is.

 

A Parkinson-kór kezelése

A Parkinson-kórt meggyógyítani nem lehet, azonban számos lehetőség van a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására. Háziorvos, neurológus, fizikoterapeuta, foglalkozásterapeuta, pszichológus, ápoló és dietetikus együttműködésére van szükség ahhoz, hogy komplex és személyre szabott terápiát biztosíthassanak a betegek számára.

 

A kezelés során alkalmazott gyógyszerek – melyek tabletta és injekció formájában is elérhetők – célja a dopaminszint vagy hatásának növelése. A gyógyszerekre a betegek különbözőképpen reagálnak, ezért kiemelten fontos monitorozni a tüneteket terápia közben.

 

Ha a betegség tünetei gyógyszeres kezeléssel már nem javíthatók, lehetőség van invazív megoldásokra is: a mély agyi stimuláció során elektródákat helyeznek a beteg agyának azon részébe, ami a mozgásért felelős. A stimuláció csökkentheti a tremort és a rigort, valamint a szükséges gyógyszer mennyiségét is.

 

A Parkinson-kóros betegek életmódját ajánlott a betegséghez alakítani: a mozgási nehezítettség miatt a környezetét – otthonát és amennyiben lehetséges, a munkahelyét – ennek megfelelően kialakítani. Fontos a rostdús táplálkozás a székrekedés megelőzése érdekében. A mozgásterápia sokat segíthet a betegség súlyosbodásának lassításában, az izomerő fenntartásában, valamint a szorongás és a depresszió mérséklésében.

 

A Parkinson-kór megelőzése

Mivel a Parkinson-kór kiváltó oka nem teljesen tisztázott, ezért a megelőzésére sincs biztos megoldás. Néhány tanulmány szerint a rendszeres testmozgás csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, más megfigyelések szerint a koffein és a zöld tea rendszeres fogyasztása is jótékony hatású lehet.

KULCSSZAVAK
Parkinson-kór  |   rigor  |   tremor  |   kézremegés  |   járási nehezítettség  |   egyensúlyzavar  |   lassú mozgás  |   dopamin  |   Parkinson-szindróma
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít