egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való kitettségét passzív dohányzásnak nevezzük. A dohányfüst egyrészt a dohánytermékből közvetlenül a környezetbe kerülő füstből (mellékfüst-áram), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból kerül a levegőbe. 

 

A másodlagos dohányfüst (környezeti dohányfüst) a füstölésre szánt dohánytermékek (cigaretta, szivar, pipa) égő végéből kibocsátott füst, amelyhez a dohányzó ember által kilélegzett füst társul. A másodlagos dohányfüst nemdohányzók általi belélegzése passzív dohányzásnak minősül.

 

A másodlagos dohányfüstnek kitett nemdohányzók hasonló vegyi és rákkeltő anyagokat lélegeznek be, mint az aktív dohányosok:

 

  • A napi egy doboz cigarettát elszívó dohányossal egy otthonban élő nemdohányzó személy három szál cigarettának megfelelő dohányfüstöt lélegez be naponta.
  • Le nem húzott ablakú gépkocsiban ülve a passzív dohányos egy óra alatt három szál cigarettányi füstöt szív be, amennyiben valaki dohányzik a járműben.
  • Ha pedig egy zárt helyiségben egyszerre többen is dohányoznak, a nemdohányzó személy által belélegzett füst mennyisége is hatványozódik.
  • Még szabad téren is egy szál cigarettányi füstöt szív be három óra alatt a folyamatosan dohányzó személy közelében tartózkodó nemdohányzó.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, ebből hozzávetőlegesen 1 millió haláleset a passzív dohányzás miatt fordul elő.

 

A passzív dohányzás káros hatásai

A dohányfüst nem csak kellemetlen és zavaró lehet a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. A dohányfüst minden esetben mérgező, nincs biztonságos egészségügyi határértéke.

 

A környezeti dohányfüst ártalmait a dohányos által kifújt, illetve a szívások szünetében keletkező mellékfüst képezi.

 

Ennek azonnali hatásaként:

 

  • fejfájás,
  • könnyezés,
  • orrnyálkahártya.irritáció,
  • köhögés,
  • hányinger jelentkezhet.

 

Figyelem! A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal. Azok esetében, akik rendszeresen másodlagos dohányfüstöt lélegeznek be, kétszer magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz a nemdohányzókhoz képest, akik nem lélegeznek be másodlagos dohányfüstöt.

 

A dohányfüst belélegzése számos más betegséget is okozhat, így például:

 

  • szív- és érrendszeri betegségek;
  • légzőszervi megbetegedéseket, mint a krónikus elzáródással járó tüdőbetegségek (COPD);
  • de kedvezőtlenül befolyásolhatja bizonyos betegségek, például az asztma lefolyását is.

 

A másodlagos dohányfüstöt tartósan belélegző várandós anyákat az átlagosnál nagyobb mértékben fenyegeti a koraszülés veszélye, és kisebb születési súlyú gyermekeknek adhatnak életet, mint a passzív dohányzásnak nem kitett várandósok. Az újszülöttekre nézve az alacsony születési súly fokozott egészségkárosító hatásokkal társul. A passzív dohányzás megnöveli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is.

 

A dohányzó szülőkkel élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az:

 

 

Nemdohányzók védelme

A dohányosok úgy védhetik meg leghatékonyabban hozzátartozóikat és a környezetüket a másodlagos dohányfüst ártalmaitól, ha leszoknak a dohányzásról, illetve ha nem dohányoznak az otthonukban és az autójukban, és másoknak sem engedik azt meg.

 

Azok a füstmentes otthonok, ahol senki számára nem megengedett a dohányzás, hatékonyabb védelmet nyújtanak mind a felnőtt, mind a gyermek családtagok számára a másodlagos dohányfüsttel szemben, mint a részleges korlátozásokkal élő otthonok. A füstmentes otthon jótékony hatása továbbá, hogy csökkenti a cigarettázást a dohányzók körében, és növeli a dohányzók leszokási esélyét.

 

A passzív dohányzás gyakori színhelyei azok a munkahelyek is, ahol még mindig megengedett a dohányzás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye leszögezi, hogy minden dolgozó embert egyenlő és teljes körű védelemben kell részesíteni a másodlagos dohányfüsttel szemben.

 

Magyarországon számos jogi intézkedés történt a dohányzás visszaszorítása érdekében. Idesorolhatók a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításai, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint a cigaretta és a cigarettadohány egységes csomagolásának bevezetése.

 

Hazánkban törvény rendelkezik arról, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.

 

A törvény nyomatékosan hangsúlyozza, hogy:

 

  • Kerülni kell a dohányzást különösen a kiskorúak, a várandósok, a betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.
  • A dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni a munkahelyeken, a közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, a tömegközlekedési eszközökön, a közterületnek minősülő aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.
  • Tilos dohányozni a közterületi játszótereken és azok külső határvonalától számított ötméteres távolságon belül.
  • Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, valamint az egészségügyi szolgáltatóknál.

 

Saját hatáskörükben a helyi önkormányzatok is rendelkezhetnek a közterületek nemdohányzóvá nyilvánításáról. A szórakoztató és vendéglátói létesítmények esetében akkor lehet kijelölni dohányzóhelyet a bejárattól számított ötméteres távolságon belül, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított ötméteres távolságon kívül nem állnak fenn.

 

Ajénlott tartalom: Mi történik a szervezetével, ha leszokik a dohányzásról?

 


Leszokás támogatás: www.leszokastamogatas.huZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44


Jogszabályi háttér

  • Az Európa Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve;
  • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;
  • 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról.
KULCSSZAVAK
dohányfüst  |   cigaretta  |   égéstermék  |   zárt légtér  |   közterület  |   nemdohányzók védelme  |   mellékfüst-áram  |   másodlagos dohányfüst
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít