A pajzsmirigyrák az összes daganatos betegség csak kis részét teszi ki, ritkán fordul elő, azonban az egyik leggyakoribb endokrin rendszert érintő daganat. A betegség akkor alakul ki, ha a pajzsmirigy sejtjei rendellenesen, kontroll nélkül növekednek. Erre elsősorban a pajzsmirigyen lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet.
Klinikai lefolyását tekintve a betegség három nagy csoportra – differenciált sejtes pajzsmirigyrák, differenciálatlan sejtes (szaknyelven anaplasztikus) rák, illetve medulláris C-sejtes karcinóma – osztható, amelyeket szövettani vizsgálattal lehet megkülönböztetni.
A pajzsmirigyrák tünetei
A pajzsmirigyrák gyakran lassan fejlődik, és általában nincsenek egyértelmű tünetei, sőt a folyamat kezdődhet teljesen tünetmentesen is. A pajzsmirigyrák nem feltétlenül jár együtt a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével, ezért a betegségre nem hívják fel a figyelmet az azokra jellemző tünetek (pl. testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok).
A rosszindulatú pajzsmirigyrák tünetei ugyanazok lehetnek, mint a jóindulatú elváltozásoké:
- gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalommentes pajzsmirigygöb;
- a nyaki nyirokcsomók tartós duzzanata;
- rekedtség;
- mással nem indokolható köhögés;
- légzési vagy nyelési nehézség.
Amennyiben az elváltozás mégis befolyásolja a pajzsmirigy működését, úgy az alulműködésre vagy a túlműködésre jellemző tünetek is megjelennek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Gyorsan növekvő nyaki csomó vagy göb megjelenése esetén mielőbb forduljon háziorvosához vagy endokrinológushoz a rosszindulatú daganat kizárása érdekében, a tünetek hátterében ugyanis más betegségek – jóindulatú sejtosztódás, ciszta vagy pajzsmirigygyulladás (lásd még: Hashimoto-betegség) – is állhatnak.
Háziorvosa szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.
A pajzsmirigyrák kiváltó okai
A pajzsmirigyrák kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai és ismeretlen tényezők, valamint az ionizáló sugárzás. A pajzsmirigyrákos esetek előfordulási gyakorisága a csernobili atomkatasztrófa, illetve a hirosimai, nagaszaki atomtámadás következtében világszerte emelkedett.
A pajzsmirigyrák diagnosztizálása
A pajzsmirigyrák diagnózisának felállítását nehezíti, hogy a tünetei nem mindig nyilvánvalók. A betegség gyanúja esetén fontos a családi kórelőzmény felállítása a lehetséges genetikai okok feltárása érdekében.
A pajzsmirigyrák diagnózisát fizikai vizsgálat, laboratóriumi vér- és képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR), a pajzsmirigy izotópos vizsgálata, valamint biopszia (szövettani mintavétel) igazolhatja. Az ún. aspirációs citológia segítségével a göb jó- vagy rosszindulatú elváltozását tudják meghatározni.
A pajzsmirigy-vizsgálatokról külön cikkben olvashat bővebben.
A pajzsmirigyrák kezelése
A pajzsmirigyrák az esetek többségében gyógyítható. A kezelése általában műtéti, nukleármedicinális és sugárkezeléses kombinációban történik.
A kezelés hatékonysága függ a daganat differenciáltságától és méretétől is: az 1 cm-nél kisebb ráknál jó a prognózis, de minél nagyobb a daganat, annál rosszabbak a beteg gyógyulási esélyei – ezért fontos a korai diagnózis. A differenciált karcinómák prognózisa jobb.
A betegség kezelése általában műtéti úton – a pajzsmirigy és a regionális nyaki nyirokcsomók teljes eltávolításával – történik. A pajzsmirigy teljes eltávolítása esetén a beteg élete végéig hormonpótlásra szorul. A műtét után radioaktív jódizotóppal történő sugárkezelésre és kemoterápiára is szükség lehet a megmaradt daganatos sejtek elpusztítása érdekében.
Lásd még: Pajzsmirigy-eltávolítás
