egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


Amikor egy vagy több, génállományában sérült, megváltozott, hibás testi sejt osztódásakor a hibák továbböröklődnek, és a belőlük kialakuló szövet egyre halmozódik, növekszik a szervezetben, akkor daganat (tumor) képződik. Ezt a folyamatot neopláziának hívjuk.

 

Egyes esetekben ezek a kontrollálatlanul növekvő sejtszaporulatok saját érhálózatot is kialakítanak, és az egészséges szövetek, szervek, illetve a teljes szervezet kárára veszik fel a különböző tápanyagokat a vérből. A rosszindulatú daganatok további sajátossága, hogy kevéssé hasonlítanak az eredeti sejtekre, szövetekre, amelyekből kialakultak (szemben a jóindulatú daganatokkal).

 

A daganatok kialakulásának lehetséges okai

A daganatok kialakulása általában szerzett meghibásodás (pl. genetikai mutáció, vírusfertőzés), amely valamilyen külső, karcinogén (rákkeltő) hatásra (pl. dohányfüst, vegyszerek, kipufogógázok, műanyagok stb.), illetve spontán is létrejöhet, és olyan mértékű, hogy azzal szemben a sejt génhibákat javító mechanizmusai már tehetetlenek. A hajlam genetikailag örökölhető.

 

Léteznek daganatok, ahol a genetikai öröklődés erősebb (például emlőrák esetében), de előfordulnak olyanok is, ahol a hajlam és az életmód együttesen váltja ki (például krónikus alkoholbetegség májzsugor májrák) a daganatképződést.

 

A rosszindulatú daganatok jellemzői

Daganat sokféle sejtből kiindulhat, ám leginkább azoknál jellemző, amelyek funkciójuknál fogva is sokat osztódnak (ilyenek például a májszövet, hámszövet, az emésztőrendszer mirigyes rétegei stb.).

 

A rosszindulatú daganatok két nagy csoportja a karcinómák és a szarkómák.

 

A karcinómák hámszövetben fejlődnek ki. A bőrön kívül idetartoznak a szervek belső falát burkoló nyálkahártyák sejtjei is (például a bélcső üregének hámborítása). A szarkómák kötőszövetekből indulnak ki. 

 

A rosszindulatú daganatok növekedésükkel roncsolják a környezetüket, gyakran áttétet (metasztázist) képeznek, emiatt a test távolabbi területét is roncsolhatják (beszűrődés, infiltráció). Az áttétképződés folyamata során a daganatos sejtek leszakadnak a daganatról, máshol megtapadnak, és osztódásuk ott is megindul. Mindez történhet a vér közvetítésével, illetve a nyirokutak és a savós hártyák mentén.

 

Az áttétek jelentkezése általában rossz kórlefolyást jelez, de egyes áttétek – főleg korai felismerés mellett – jól kezelhetők vagy sebészi úton maradéktalanul eltávolíthatók.

 

Rosszindulatú daganatok okozta tünetek

Az inaktív tumor esetében a tüneteket a tumor növekedése (mérete, elhelyezkedése) okozza azáltal, hogy nyomja, működésében korlátozza a környezetében lévő szervet.

 

A daganatos sejtek olykor maguk is megőriznek az eredeti sejtek képességeiből, például képesek lehetnek egyes hormonok termelésére (pl. inzulinóma), ami különböző panaszokat, tüneteket okozhat (aktív tumor), megzavarva a szervezet normál működését.

 

A rosszindulatú daganatok további jellemzője, hogy az energiaforrásokat az egészséges szövetek kárára veszik fel a vérből. Ennek következtében a betegség általános tünete a mással nem magyarázható kóros fogyás, illetve a vérszegénység.

 

Rosszindulatú daganat esetén gyakori tünet a funkcióvesztés, funkciózavar, ami az érintett szervtől függően alakul ki (például székelési zavarok vastagbélráknál).

 

A daganatos betegségek osztályozása

A kezelés során daganatonként változó kritériumok mentén osztályozzák a betegséget, ezenfelül a szakorvosok stádiumokat határoznak meg, amelyek a daganat méretére, kiterjedésére, a nyirokcsomó-áttétekre, távoli áttétekre vonatkoznak.

 

Erre az ún. TNM-rendszer szolgál:

 

  • a T a tumor méretét jelöli, 1-től 4-ig (pl. a T1 tumorok kicsik, csak a gége egy részét érintik, míg a T4 tumorok a gégén kívüli szövetbe is benőttek);
  • az N a nyirokcsomóáttéteket jelöli. N0 esetén nincs nyirokcsomóáttét, míg N2 vagy N3 esetén egy vagy több nyirokcsomó érintett;
  • az M a távoli áttéteket jelöli. M0 esetén a rák nem terjedt át a test más részeibe, míg M1 esetén igen.

 

A kezelési menetét általában a TNM-státusz alapján határozzák meg.

 

A rosszindulatú daganatok kezelése

A kezelés állhat a daganat sebészi eltávolításából, kemoterápiából, sugárkezelésből, illetve ezek kombinációjából. A gyakorlatban a daganatos elváltozás genetikai háttere, elhelyezkedése és viselkedése együttesen határozza meg a terápia módját.

 

Az onkológiai kezelésekről külön cikkben olvashat.

 

A daganatok kialakulásáért a genetikai hajlam általában csak kisebb százalékban felelős, a megbetegedés kockázata viszont egyes környezeti-életmódbeli tényezők (pl. dohányzás vagy HPV-fertőzés) miatt jelentősen növekszik. Ezért az egészségmegőrzés szempontjából kiemelt jelentősége van az életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő szervezett szűrővizsgálatokon való részvételnek.

 

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatok miatti halálozás egyharmada megelőzhető volna a korai felismeréssel.

KULCSSZAVAK
tumor  |   mutáció  |   karcinóma  |   szarkóma  |   áttét  |   metasztázis  |   TNM  |   beszűrődés  |   infiltráció

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít