A látás bonyolult folyamatában a retina, vagyis a szemben található ideghártya fontos feladatot tölt be. A retina tízrétegű, receptorokat – csapokat és pálcikákat – tartalmazó idegszövet. Ahhoz, hogy az említett receptorokat elérje, a fénynek az összes rétegen át kell hatolnia. Onnan az ingerület az ún. bipoláris sejtekbe, majd a látóideggé szerveződő idegsejtekbe jut. A szem optikai rendszere a külvilág kicsinyített képét fókuszálja a retinára. A makula (sárgafolt) a retina fontos területe, az éléslátás helye.
Sérülések, egyes idült betegségek szövődményei, illetve bizonyos genetikai eltérések megléte esetén a retina nem vagy nem teljes mértékben tudja ellátni a feladatát, ami a látásromláshoz vagy a látás elvesztéséhez vezethet.
A retina betegségeinek csoportosítása
A retina különböző megbetegedései számos csoportba sorolhatóak: éreredetű, a vérellátás zavarával összefüggő (vaszkuláris) kórképek, gyulladásos betegségek, a sárgafolt (makula) betegségei, öröklődő betegségek (disztrófiák), retinaleválás és daganatok.
Vaszkuláris kórképek
Diabéteszes retinopátia
A kezeletlen cukorbetegség a retina apró ereinek elváltozásához vezethet. Felnőttkorban a cukorbetegség szövődményeként kialakult retinopátia a látásvesztés leggyakoribb oka. Erről részletesen a Cukorbetegség szemészeti szövődményei című cikkben olvashat.
Vénás elzáródás (retinális vénás okklúzió, RVO)
A retina központi gyűjtőerének vagy egyik kisebb ágának elzáródása általában egy oldali, fájdalmatlan látásvesztéssel jár. A betegség tünete a homályos látás, látásromlás, látótérkiesés. A tünetek órák, napok alatt rosszabbodhatnak. Néha akár azonnali látásvesztést is okozhat az elzáródás. Kialakulására hajlamosíthat a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a dohányzás, az asztma, illetve a szívbetegségek. További információkat talál a Szemfenéki érelzáródás című cikkben.
Artériás elzáródás (retina központi verőér elzáródás, RAO)
A retina központi verőerének elzáródása esetén a beteg hirtelen, másodpercek alatt bekövetkező, fájdalmatlan látásvesztést észlel az egyik szemén. Enyhébb esetekben, ha csak egy érág záródik el, látótérkiesés jelentkezik, amelynek mértéke a keringésből kiesett retinaterület nagyságától függ. Gyakran alakul ki olyan személyekben, akiknek korábban már volt átmeneti látásvesztése (amaurosis fugax), átmeneti ischémiás rohama (TIA), stroke-ja. Lehet csendes ischémiás stroke tünete is. Erről a betegségről részletesen olvashat a Szemfenéki érelzáródás című cikkben.
Hipertenzív retinopátia
A magasvérnyomás betegség különböző elváltozásokat okoz a szemfenéki ereken és a retinán, attól függően, hogy milyen régen áll fenn. A hosszú ideje fennálló magas vérnyomás az erek elmeszesedéséhez vezet. Fejfájás, szédülés, elmosódott látás, a képek torzulása, kettős látás hívhatja fel a betegségre a figyelmet. A folyamat megállítása, megelőzése a magas vérnyomás betegség időben történő felfedezésével és kezelésével lehetséges.
Retinopátia sarlósejtes vérszegénységben
A sarlósejtes vérszegénység egy öröklődő betegség, hazánkban nem jellemző. A betegség a szemfenéken fokozatosan súlyosbodó elváltozásokhoz vezet az érkárosodás miatt. Kezeletlen esetben a beteg akár meg is vakulhat.
Retinopátia prematurorum (ROP)
A koraszülöttek ideghártya-károsodását nevezzük retinopátia prematurorumnak. A retina ereződése csak a 40. terhességi hétre fejeződik be, így a koraszülöttséghez éretlen (erezetlen) ideghártya társulhat. A betegség a kis súlyú (<1500g) koraszülöttség és a koraszülöttek életben tartásához szükséges oxigénterápia szövődménye, mely a látás elvesztésével fenyeget. A koraszülötteket ellátó egészségügyi intézményekben szemészeti szűrővizsgálatot végeznek a koraszülött retinopátia korai felismerése érdekében. A negatív szűrési eredménnyel otthonukba bocsátott csecsemők esetében is fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés.
Retinopátia gravidarum
A várandóssághoz kapcsolódó ideghártya-bántalom (retinopathia gravidarum) a terhességi mérgezés (preeklampszia) következtében kialakuló szemfenéki elváltozások összessége. Jellemző tünete a látásélesség rohamos csökkenése. A retinopátia gravidarium szoros szemészeti és szülészeti ellenőrzést igényel. A terhességi mérgezés gyógyulása (szülés, császármetszés) után az esetek többségében a látás visszatér.
A retina gyulladásos érbetegségei
Vasculitis
A vasculitis az erek gyulladása. A betegség az érfalak gyulladásán túl, az üvegtestben és a csarnokvízben is gyulladásos jeleket eredményez. A betegség tünetei: úszkáló homályok, sötét foltok, a makula érintettsége esetén homályos látás. A betegség hátterében sokszor szarkoidózis, Bechet-kór, kollagenózis áll, de kialakulhat Lyme-kór, liszteriózis, szifilisz esetén is. A betegség háttere sok esetben nem tisztázott, ilyenkor csak tüneti terápiára van lehetőség.
Chorioretinitis
Chorioretinitisnek nevezzük, ha az érhártya (choroidea) gyulladásával egy időben megbetegszik a retina is. Ha pedig gyulladásos jelek jelennek meg az üvegtestben is, posterior uveitisről beszélünk. A betegség tünete a homályos látás, látótérkiesés, sötét foltok. A kiváltó ok itt is sok esetben ismeretlen marad. A toxoplazmózis, valamint a cytomegalovírus (CMV) és Toxocara fertőzés gyakran áll a betegség hátterében. Továbbá szarkoidózis, Lyme-kór esetén is találkozhatunk ezzel a kórképpel.
Neuritis retrobulbaris; papillitis
A látóideg-gyulladás főként fiatalabb életkorban jelentkezik. A szemmozgás tompa fájdalmával jár, amit napokkal később hirtelen látásromlás követhet. További információkat talál erről a betegségről a Neuritis retrobulbaris című cikkünkben.
A makula (sárgafolt) betegségei
Időskori sárgafolt-degeneráció
Általában 50 éves kor felett jelentkezik, a vakság egyik vezető oka, az éléslátásért felelős makula sorvadása okozza. Részletesen olvashat erről a betegségről az Időskori sárgafolt-degeneráció című cikkünkben.
Epiretinális membrán
Az epiretinális membrán a makulán elhelyezkedő vékony abnormális szövet. Sok esetben a membrán tünetmentes, panaszt nem okoz, beavatkozást nem igényel. Tünetként torz vagy homályos látás jelenhet meg. Szemészeti vizsgálat során a makula redőzöttsége és az erek kanyargóssága hívja fel a figyelmet egy szürkés-fehér membránra. A betegség idiopátiás formájában a membrán kialakulásának oka ismeretlen. A másodlagos forma korábbi vitrektómiákkal (üvegtesti műtét), szemtraumával, ér eredetű vagy gyulladásos szembetegséggel hozható összefüggésbe. Az egyéb tényezők figyelembevételével vitrektómia műtét jön szóba a membrán eltávolítására.
Centrális szerózus chorioretinopátia (CCS)
A „manager betegségnek” is nevezett kórkép általában vezető pozíciójú, stresszes környezetben élő középkorúakat érint. Ismeretlen okú makulaödémával jár. Jellemző tünetei: homályos folt látása a centrumban, a tárgyak töredezetté válnak, nagyobbnak vagy kisebbnek látszódhatnak. A diagnózisban nagy segítség a fluoreszcein angiográfia (FLAG). Első esetben nem szükséges kezelni, spontán gyógyulhat a betegség. Ha gyakran visszatérnek a tünetek, felmerülhet a lézeres kezelés lehetősége. Ritkán makuladegeneráció kialakulásához vezethetnek a gyakori recidívák.
Retinadisztrófiák
Örökletes kórképek. A retina sejtjeinek korai pusztulásához vezetnek. Elsődlegesen a pigmenthámsejtek és a fényérzékelő sejtek betegszenek meg. Az elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, EOG) fontos szerepet játszanak a diagnózis felállításában.
Retinitis pigmentosa
A betegség során a fényérzékelő sejtek (elsősorban a pálcikák, a betegség végstádiumában a csapok is) fokozatosan elhalnak, mely látásromláshoz vezet. A betegségről részletesen olvashat a Retinitis pigmentosa című cikkben.
Csapdisztrófia
Kezdetben a csap sejtek pusztulnak el, ezért a látáscsökkenés, fénykerülés, színlátászavarok nagyon hamar jelentkeznek. A betegség előre haladásával a pálcikák is érintettek lesznek.
Elsődleges makuladisztrófiák
Ide tartozik a vitelliform makuladisztrófia, illetve a Stargardt-féle makuladisztrófia nevű betegség. Kezdetben a makula betegszik meg, de később a makulán kívüli területek is érintettek lesznek. Többnyire fiatal életkorban jelentkeznek, fokozatos látásromlással járnak.
Retinaleválás
Ablatio retinae
A látást súlyosan veszélyeztető kórkép, a retina belső kilenc rétegének az alsó pigmenthám-rétegtől történő elválása jellemzi. Tünetei a lassú, függönyszerű látásromlás, repkedő, sötét homályok, fényfelvillanások észlelése. A betegségről részleten olvashat a Retinaleválás című cikkben.
Retinoschisis
Retinoschisis során a retina külső 4 rétege elválik a belső 6 rétegtől. Két formája lehetséges: a juvenilis (fiatalkori) és a szenilis (öregkori). A juvenilis forma X-kromoszómához kötött recesszív öröklődésű betegség. A szenilis forma oka lehet érhártyatumor, rövidlátás, trauma, érelváltozás okozta degeneráció. Szemészeti vizsgálat során a szemfenéken egy nagyon vékony falú, hólyagszerű, elődomborodó képződmény (a retina belső 4 rétege) látható. Sok esetben szemészeti vizsgálat mellékleleteként kerül felfedezésre, mivel panaszokat nem okoz. Az elváltozás veszélye, hogy ritkán retinaleválás alakulhat ki belőle.
A retina daganata
Retinoblastoma
A gyermekkor leggyakoribb szemdaganata. A retina éretlen sejtjeiből fejlődik ki. Az esetek 25-30%-ában mindkét szemet érinti. A két legjellegzetesebb tünet, mely 1 és 2 éves kor között figyelhető meg leginkább, a pupilla sárgás visszfénye (leucocoria), illetve a kancsalság. További információkat talál a retinoblastoma című cikkben.
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel a területileg illetékes szemészeti szakrendelést, ha a látásával kapcsolatos bármilyen elváltozást észlel.
Hirtelen látásvesztés esetén azonnal forduljon szemészhez vagy hívjon mentőt!
A retina betegségeinek lehetséges szövődményei
A retina betegségeinek szövődményei a súlyos látásromlás és a vakság. A diabéteszes retinopátia a vakság egyik leggyakoribb oka. A retinavénák trombózisának egyik legsúlyosabb szemészeti szövődménye az érújdonképződés (neovaszkularizáció), aminek következtében ismétlődő üvegtesti vérzések léphetnek fel, illetve másodlagos zöldhályog, szemfájdalom alakulhat ki.
A retina betegségeinek diagnosztizálása
Az ideghártya vizsgálómódszereit a Szemészeti vizsgálatok c. cikkünkben ismertetjük. A keringési eredetű szemészeti kórképek tünetnek tekintendők, ezért a részletes szemészeti vizsgálatok elvégzése mellett a beteg teljes belgyógyászati és ideggyógyászati kivizsgálása szükséges.
A retina betegségeinek kezelése
A retina öröklődő betegségei többnyire nem gyógyíthatók, kezelésük a tünetek csökkentését célozza.
A keringési eredetű szemészeti kórképek esetén a speciális szemészeti kezelések mellett igen fontos a felismert alapbetegség kezelése és a kockázati tényezők csökkentése. Az ellátás során a vérnyomás, a cukorháztartás és a zsíranyagcsere egyensúlyának biztosítása, illetve a diéta és az életmódvezetés a háziorvos, a belgyógyász és kardiológus szakorvosok feladata, szoros együttműködésben a szemész szakorvossal.
Pánretinális, szektor vagy makuláris lézerterápiára (lásd Lézeres szemműtétek) számos esetben (pl. proliferatív diabéteszes retinopátia, ischémiás típusú szemfenéki trombózis, perzisztáló makulaödéma) szükség lehet.
A makulaödéma kezelésére intravitreális (az üvegtestbe adott) anti-VEGF (érújdonképződést gátló) injekciók, szteroid implantátumok, szubtenon (az ínhártya és a Tenon tok közé adott) szteroid injekciók is rendelkezésre állnak.
Számos esetben csak a vitrektómia műtét jelent terápiás megoldást (pl. látóhártya-leválás, nem felszívódó üvegtesti vérzés, súlyos vitreomakuláris trakció és jelentős makulaödémát, látásromlást okozó epiretinális membrán esetén). A műtéti indikáció felállítása retinasebész feladata, mérlegelve a műtét kockázatait, lehetséges előnyeit és hátrányait.
