egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az orvostudomány rohamléptekben fejlődik, a nemzetközi beszámolók újabb és újabb rákterápiák eredményességéről közölnek hírt.

 

A daganatos betegek életkilátásainak javulása elsősorban az ún. precíziós onkológiának: az új gyógyszereknek, a személyre szabott kezeléseknek, a már meglévő hatóanyagok új kombinációkban való használatának, a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhetők.

 

A kutatók valószínűnek tartják, hogy a daganatok kezelése a következő évtizedekben még nagyobb átalakuláson megy majd keresztül.

 

A daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő

A WHO nemzetközi rákkutatási szervezetének (IARC) ötévente készített világjelentése alapján 2018-ban 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget (rákot), közülük 9,6 millióan haltak meg. Számításaik szerint húsz év alatt megduplázódhat a rákos esetek száma a világon: 2040-ben várhatóan mintegy 29-37 millió embernél alakulhat ki rosszindulatú daganat. Az emelkedés oka a népesség növekedése és idősödése, valamint az egészségre káros életmódbeli tényezők.

 

A rák így napjaink egyik legnagyobb orvosi és társadalmi kihívása. Az Európai Unióban a 2020. július 1-jén megalakult rákellenes közös munkacsoport létrejötte azt jelzi, hogy komoly politikai szándék van arra, hogy magasabb szintre emeljék a rák elleni harcot, melynek konkrét célja, hogy 2030-ra 75%-ra növekedjen a túlélési arány a jelenlegi 47%-kal szemben.

 

Precíziós onkológia

A precíziós onkológia az utóbbi két évtizedben rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, amit egyrészt az emberi genetikai állomány bázissorrendjének meghatározása (2003), majd a következő tíz évben a Rákgenom Atlasz Projekt eredményei tettek lehetővé. A projekt során a rákbetegek daganatában található örökítőanyag (DNS) génmutációit vizsgálták: húszféle daganattípus 500 tumormintáját, összesen 10 000 tumorgenomot elemeztek. A kutatások szerint a 25 000 emberi génből nagyjából 600 gén meghibásodása okozhat daganatos betegséget.

 

A daganatkialakulással egyértelműen összefüggő génhibák feltárását az úgynevezett molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal végzik: a módszerrel a DNS szintjén mutathatók ki a különféle eltérések, és meghatározható az is, hogy egy-egy génből mennyi másolat van jelen a genomban.

 

Ezek a vizsgálatok nem csak magánszolgáltatóknál érhetőek el fizetős formában. Napjainkban már a rutin molekuláris patológiai leletekben is sok információ található (pl. HER2-, BRAF-ALK-, ROS1-meghatározás, PD-1 receptor- és MSI-státusz.) HER2 pozitív daganat esetében például többféle célzott terápiás kezelés is NEAK finanszírozottan a beteg rendelkezésére áll. Ha a beteg számára szükséges terápia még nem államilag finanszírozott, egyéni méltányossági kérelem benyújtásával kérhető a kezelés finanszírozása. Klinikai vizsgálatok keretén belül pedig lehetőség van a Magyarországon még nem törzskönyvezett terápiák alkalmazására is.

 

A precíziós onkológia segítségével a daganatos páciensek személyre szabottan, célzottan kezelhetők, ha meg tudják állapítani, hogy a daganatot milyen génhiba okozta, illetve az adott génhibára elérhető-e már olyan célzott kezelés, amely a daganatban jelenlévő génhibára hat.

 

Döntéstámogatási orvosi szoftver

A precíziós onkológia egyik hazai példája a magyar kutatók – dr. Peták István és dr. Schwab Richárd – által fejlesztett orvosi szoftver, mely a beteg daganatában található egyedi génhibák alapján segíti az orvost a lehető legmegfelelőbb gyógyszer, kezelés kiválasztásában.

 

A mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogatási szoftver 1200 daganatellenes hatóanyag közül ad választási lehetőséget 26 000 orvosi szabály figyelembevételével, ami lehetővé teszi, hogy a daganatos betegek a génhibakombinációjuk alapján személyre szabott, célzott kezelést kaphassanak.

 

Célzott daganatterápia

A célzott daganatterápia gyűjtőfogalom, melybe többféle, egymástól akár eltérő mechanizmusú, de minden esetben molekuláris szintű diagnosztikán alapuló, kifejezetten a daganatsejtek növekedésére és osztódására ható, vagyis célzott gyógyszeres kezelési mód tartozik (lásd Célzott onkológiai terápia).

 

A célzott daganatellenes kezelések megjelenése az utóbbi évek gyógyszerkutatásának és fejlesztésének nagy vívmánya. A rákgyógyításban kétféle, forradalminak is nevezhető változás zajlik: egyrészt sorra jelennek meg azok a gyógyszerek, amelyekkel egy-egy génmutációt (az emiatt hibásan termelődő fehérjét) megcélozva eredményesen kezelhetők a rákbetegek, másrészt a kutatások alapján kiderült, hogy a már kifejlesztett gyógyszerek nemcsak azokban a ráktípusokban képesek célzottan hatni, amelyekre eredetileg törzskönyvezték őket, hanem a megfelelő mutációt hordozó bármelyik más ráktípusban is. A célzott kezelések szempontjából tehát nem az a lényeg, hogy milyen típusú rákról van szó, hanem az, hogy milyen mutációkat hordoz a daganatsejtek génállománya. Az újdonságot az jelenti, hogy egy-egy célzott gyógyszert azokban a ráktípusokban is sikeresen alkalmaznak, amelyekre még nincs is törzskönyvezve a készítmény.

 

Az elmúlt egy évtizedben csaknem 100 új célzott daganatellenes gyógyszer kifejlesztése valósult meg, és jelenleg csaknem 1000 új hatóanyag áll fejlesztés alatt.

 

A célzott kezelések nagy előnye, hogy az egészséges sejteket, szöveteket a lehető legkisebb mértékben érintik, szemben a hagyományosan alkalmazott sugár-, de különösen a kemoterápiával, melyek nemcsak a daganatsejtekre, hanem az egészséges sejtekre is erőteljesen hatnak.

 

A célzott kezeléseket ma még gyakran kemo- vagy sugárterápiával kombináltan alkalmazzák, egyes esetekben azonban már lehetőség van kizárólag célzott gyógyszerrel történő kezelésekre is.

 

A célzott terápiák főbb típusai:

 

  • monoklonális antitestek – jelenleg többféle rosszindulatú daganat (emlőrák, tüdőrák, vastagbélrák) kezelésében is általánosan alkalmazzák;
  • kismolekulájú, szájon át szedhető, gyomorból és bélből felszívódó szerek – általában az ún. tirozin-kináz enzimet gátolják.

 

Immunterápiás kezelések

A daganatos betegek egy részénél rendkívül hatásos az immunterápiás kezelés. Azonban a módszer hátránya, hogy gyakran jelentkeznek autoimmun mellékhatások az immunrendszer túlzott felpörgetése miatt bizonyos kezeléstípusok esetén.

 

Az immunterápia lényege, hogy a szervezet a saját természetes védekezőrendszerének serkentésével győzze le a rákot, az immunreakciókban résztvevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválásával.

 

Az immunterápia két irányzata:

 

  • aktív vagy specifikus immunizáció: a beteget a saját daganatából készített vakcinával oltják be, így próbálva megtanítani az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére (csak klinikai vizsgálatok elérhetőek még);
  • passzív immunterápia: a beteg immunrendszerét többnyire kívülről bejuttatott anyagokkal (pl. monoklonális antitestek) támogatják.

 

Az immunterápia különböző formáit a rákkezelésben rendszerint a hagyományos kezelések kiegészítéseként alkalmazzák, mert az eddigi tapasztalat szerint hatékonyan segítenek elpusztítani a sebészi, sugaras, vagy kemoterápiás kezelés után visszamaradt rákos sejteket.

 

Immunellenőrzőpont-gátlókkal végzett kezelés

Napjainkban egyre több típusú daganat esetében vált a rutinterápia részévé az immunellenőrzőpont-gátlókkal (immune checkpoint inhibitor, ICPi) végzett daganatellenes kezelés. E készítmények (CTLA-4-, PD-1- és PD-L1-gátlók) monoklonális antitestek, a daganatsejtek által kiváltott természetes immunszuppressziót gátolva (a gátlás gátlásaként) daganatellenes immunaktivációt eredményeznek, ami elpusztítja a daganatsejteket. A terápia hátránya, hogy az immunrendszer aktivitása nemcsak a daganatos szövetekre hat, ezért gyakran mellékhatások jelennek meg autoimmun reakciók formájában. További hátrány, hogy a kezelés csak a betegek egy részében hatásos.

 

Az Európai Gyógyszerügynökség már több szert is törzskönyvezett a melanóma, a nem kissejtes tüdőrák, a fej-nyaki daganatok, illetve bizonyos típusú vesedaganatok és húgyhólyagdaganatok kezelésére. A kezelés hazánkban is elérhető.

 

CAR-T (kiméra antigén receptor) kezelés

A CAR-T személyre szabott immun- és sejtterápia, melynek során genetikailag úgy módosítják a beteg véréből levett T-sejteket, hogy újfajta receptoraikkal képesek legyenek a daganatsejtek felismerésére és elpusztítására, miután visszajuttatják őket a beteg vérébe. A módszer hátránya, hogy rendkívül drága, másrészt csak vér- és nyirokszöveti daganatok (leukémiák, limfómák) esetében működik, a szolid (tömör) tumorok esetében nem. A CAR-T kezelés feltételeinek kialakítása hazánkban is megkezdődött, a Dél-pesti Centrumkórházban.

 

Onkolítikus vírusterápia

Az immunterápiák egyik formája során magába a daganatba adják be a szert (Imlygic), mely egy genetikailag módosított herpeszvírust tartalmaz. A vírus képes megfertőzni a daganatos sejteket és szaporodni bennük, végül pedig elpusztítja azokat. Ezzel szemben egészséges sejtekben nem tud sokszorozódni a vírus. Továbbá a vírussal fertőzött daganatsejtek egy olyan anyagot is termelnek a szer hatására, mely stimulálja a beteg immunrendszerét, hogy az könnyebben ismerje fel és pusztítsa el a daganatsejteket. A kezelést Európában is alkalmazzák a melanóma terápiájára.

 

Az mRNS alapú rákvakcina

Az emberi szervezetben az mRNS (hírvivő – messenger – ribonukleinsav) fő feladata, hogy a sejtekben mintát adjon a fehérjék termeléséhez. A vakcinák legújabb generációja ezt a hírvivő RNS-t használja a fehérjék előállításának irányítására. Az új oltóanyag gyors fejlesztését hosszú évek kutatómunkája tette lehetővé, mely elsősorban a rákos betegségek kezelésére koncentrált. A COVID-19 elleni védőoltások egy része – ellentétben a hagyományos oltóanyagokkal, melyek élő vagy elölt vírusokat, illetve a vírusok darabjait tartalmazzák – már ezen a nukleinsav-alapú eljáráson alapul: a kórokozó ellen védő antitestet (ellenanyagot) a szervezettel termeltetik meg, ami cselekvésre ösztönzi az immunrendszert.

 

A rákvakcinák esetében ugyanez az alapelv: az oltások a tumorral összefüggő, úgynevezett tumorasszociált antigéneket célozzák meg, amelyek elsődlegesen a tumorsejtek felszínén fejeződnek ki, vagy épp kizárólag ezekre a sejtekre jellemzőek. A tumorok esetében viszont nehézséget jelent, hogy nem egyetlen antigén (mint a COVID-19 esetében a tüskefehérje), hanem tumortípusonként más-más antigén ellen kell vakcinát létrehozni.

 

A tumorellenes mRNS vakcinák nem védőoltások, hanem a már kialakult daganatokkal szemben segítik az immunrendszert. A klinikai vizsgálatok már évek óta zajlanak, több vakcina (pl. melanóma) esetében már a fázis I. és a fázis II. vizsgálatok is lezárultak.

 

Az mRNS vakcinatechnológia egyik előnye, hogy a hírvivő RNS-eket gyorsan lehet szintetizálni, így a vakcina rövid idő alatt elkészíthető. (A koronavírus elleni Pfizer védőoltást gyártó BioNTech-nek csak annyit kellett módosítani a korábban kifejlesztett eljáráson, hogy az mRNS a koronavírus tüskefehérjéje ellen indítsa be az antitestek termelését.)

 

A módszer tumorokkal szembeni hatékonyságát még igazolni kell, de a biztonságos alkalmazhatósága bebizonyosodott, ami nagy lökést adhat a tumorellenes vakcinákkal kapcsolatos fejlesztéseknek.

 

Új diagnosztikai, prognosztikai eljárások

A rákkutatás fontos területe a szűrésre is alkalmas diagnosztikai fejlesztés, mert a kezelések sokkal hatékonyabbak, ha a betegség korai stádiumában elkezdődnek. Ezért az ún. biomarkerek (olyan jelzőanyagok, melyek betegségek kimutatására, továbbá a súlyosság meghatározására, a terápia követésére használhatóak) meghatározása elsődleges feladat. Erre jó példa a tokiói Nemzeti Rákkutató Intézet és a Tokiói Orvosi Egyetem közreműködésével kifejlesztett diagnosztikai eljárás, mely szinte százszázalékos pontossággal mutat ki 13 ráktípust egyetlen vércseppből. A gyomor-, nyelőcső-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-, petefészek- és mellrák kiszűrésére alkalmas technológia lényege, hogy a vérben lévő mikroRNS-ek típusát és koncentrációját vizsgálja; egy chip és egy apró készülék segítségével kevesebb mint két óra alatt állítja fel a diagnózist.

 

Más módszerek szintén a vérből vagy a vizeletből mutatják ki a vérben keringő tumorsejteket, a keringő tumor-DNS-t vagy a vizeletben található tumor-DNS-t, illetve anyagcseretermékeket. Ezeket a minimálisan invazív vagy nem invazív módszereket összefoglaló néven folyékony biopsziának nevezzük. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal engedélyezte például a CellSearch módszert, mellyel a keringő tumorsejtek száma meghatározható áttétes mell-, prosztata-, és vastagbélrákban, a vizsgálat prognosztikai jelentőséggel bír. A nem kissejtes tüdőrákban pedig a keringő tumor-DNS az EGFR mutáció kimutatását teszi lehetővé, mely alapvetően meghatározza a kezelést.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Gyógyszerfejlesztés

Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben

Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek

Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak

Onkológiai kezelések

 

KULCSSZAVAK
precíziós onkológia  |   célzott daganatterápia  |   immunterápia  |   rákvakcina  |   mRNS  |   T-sejt-terápia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít