egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A rheumatoid arthritis ismeretlen eredetű, idült autoimmun betegség, sokízületi gyulladás, amely megfelelő kezelés nélkül az ízületek pusztulása miatt súlyos mozgáskorlátozottság kialakulásához vezethet. Gyakran ízületen kívüli kóros elváltozások is kísérik. A kórkép elsősorban a fiatal és középkorú nőket érinti, de bármely életkorban előfordulhat.

 

A rheumatoid arthritis főbb tünetei

A rheumatoid arthritis tünetei az esetek döntő hányadában lappangva, fokozatosan jelennek meg, számos ízület egyidejű gyulladása a jellemző. Ritkábban csak egy vagy kevés ízület érintettségével kezdődik a betegség. Először többnyire a kéz kisízületei, a középperc-alapperc közötti ízületek (PIP), illetve a kézközép-alapperc közötti ízületek (MCP) gyulladása alakul ki. A lábon a lábtőízület (MTP) érintett. Később a csukló, a boka, a könyök gyulladása alakul ki, majd a váll és a térd is érintetté válhat. A gyulladt ízületek érzékenyek, fájdalmasak, megduzzadnak, a felettük levő bőr meleg tapintatú. Jellegzetes tünet az akár több órán át tartó reggeli ízületi merevség. Az állkapocsízület érintettsége esetén rágáskor jelentkező fájdalom jellemző. A gyulladás általában szimmetrikusan jelenik meg, vagyis a két testfélen az azonos ízületek gyulladnak be. Mindeközben az érintett ízületek környékén csökken az izmok ereje. A gyulladt ízületek kezelés nélkül deformálódnak, és bizonyos helyzetben rögzülnek (kontraktúra). A gyulladt területekhez közel, leggyakrabban a könyöknél a bőr alatt kemény duzzanatok (nodulus, reumás csomó) alakulhatnak ki.

 

A rheumatoid arthritis általános tünete lehet a gyengeség, fáradékonyság, hőemelkedés, izzadás, étvágytalanság, fogyás, a hangulatromlás. A betegség különböző tünetei a szervezet egészére kiterjedhetnek. A szem érintettsége esetén ártalmatlan kivörösödés jellemző. A szív vagy a tüdő érintettsége esetén mellkasi fájdalom és légzési nehezítettség tapasztalható.

 

A betegséghez Sjögren szindróma is társulhat, mely szem- és szájszárazsággal jár.

 

A betegség lefolyása hullámzó: spontán fellángolások és tünetszegényebb időszakok váltogatják egymást. A fellángolási szakaszban a tünetek rosszabbodnak, majd később, a nyugalmi fázisban csökkennek, vagy akár meg is szűnhetnek, miközben az ízületek fokozatos károsodása, funkciócsökkenése figyelhető meg.

 

A Felty-szindróma a betegség ritka formája. A súlyos ízületi gyulladás mellett reumás csomók, alsó végtagi fekélyek, máj- és lépmegnagyobbodás, fertőzésekre való fokozott hajlam jellemzi.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha ízületi fájdalmat és duzzanatot tapasztal, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén reumatológai szakrendelésre irányítja további kivizsgálás céljából. Fontos, hogy minél hamarabb orvosi ellátásban részesüljön, mert a betegség korai felismerésével és kezelésével megakadályozható az ízületek későbbi károsodása.

 

A rheumatoid arthritis kiváltó/lehetséges okai

A rheumatoid arthritis pontos kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásában genetikai fogékonyság feltételezhető: a genetikailag hajlamos egyénekben fertőzések vagy más külső tényezők váltják ki az immunrendszer kóros működését. Ilyenkor az immunrendszer olyan ellenanyagokat kezd el termelni, amelyek megtámadják az ízületeket bélelő ízületi hártya (synovium) sejtjeit, és helyi gyulladást idéznek elő, ami károsítja a csontokat, a porcot, az inakat és a szalagokat.

 

A betegség hajlamosító tényezői között szerepel a családi kórelőzményben szereplő rheumatoid arthritis, a nő nemi hormonok, a dohányzás, az elhízás, a krónikus periodontitis és különböző környezeti tényezők (például az azbeszthatásnak való kitettség).

 

A rheumatoid arthritis szövődményei

A kezeletlen rheumatoid arthritis következtében az ízület funkciója maradandóan károsodhat, az ízületi porc és a csont teljesen elpusztulhat. A szalagok, inak is sérülhetnek, ízületi deformitás alakul ki. Térdízületi érintettség esetén Baker-ciszta alakulhat ki, melynek megrepedése mélyvénás trombózisra utaló tüneteket okozhat. A lábon bütyök (hallux valgus), illetve kalapácsujj alakulhat ki. A krónikus gyulladás növeli az érelmeszesedés kockázatát, ami szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, akár szívinfarktushoz vagy stroke-hoz is vezethet. A kiserek szisztémás gyulladása (vasculitis) minden szervben megjelenhet, speciális szöveti károsodást okozva. A vasculitis tünetei lehetnek a lábszáron megjelenő lilás foltok (purpura). Helyi gyulladás alakulhat ki más szervekben is, így mellhártyagyulladás, a tüdő szövetének hegesedésével járó tüdőfibrózis, szívburokgyulladás és a szem ínhártyájának gyulladása (scleritis) is felléphet. A csukló érintettsége esetén a kéz zsibbadásával, fájdalmával és gyengeségével járó ún. carpalis alagút szindróma alakulhat ki. A lábon és a kézen kesztyű- és zokniszerűen zsibbadás, fájdalom jelentkezhet.  Hosszabb ideje fennálló rheumatoid arthritis esetén a vesében fehérje természetű szerves anyag, ún. amiloid képződhet, aminek következtében a vesefunkció jelentős mértékben beszűkülhet (ld. még Veseelégtelenség, Amiloidózis). A betegség és a kezelése során alkalmazott gyógyszerek fokozhatják a csontritkulás kockázatát. Növekszik a különböző fertőzések és a limfóma kialakulásának esélye (ld. még Hodgkin limfóma, non-Hodgkin limfóma). Ritka szövődményként elmozdulhatnak a nyaki gerinc ízületei és nyomhatják a gerincvelőt, ami súlyos károsodást okozhat (nyaki myelopathia). A tartós fájdalom és a mozgáskorlátozottság depresszió kialakulásához vezethet.

 

A rheumatoid arthritis diagnosztizálása

A betegség korai kórismézése a klinikai tüneteken alapszik, amelyek közül kiemelendő a két kézen szimmetrikusan megjelenő kisízületi és csuklótáji duzzanat, valamint a reggeli kézmerevség. A kivizsgálás első lépése a kórtörténet felvétele, amelyet a beteg fizikális vizsgálata és a vér laboratóriumi vizsgálata (bizonyos gyulladásos paraméterek, például a vörösvértest-süllyedés és a C-reaktív protein emelkedésének, a betegségre jellemző autoantitestek kimutatása) követ. Az ízületek és ízületi felszínek pusztulása, valamint az érintett ízületekhez közeli csontvesztés képalkotó eljárásokkal (röntgen-, ultrahang-, CT-, MR- vizsgálatok) mutatható ki.

 

A rheumatoid arthritis kezelése

A kezelés módja a tünetek súlyosságától és a kórisme felállítása óta eltelt időtől függ. A rheumatoid arthritisben szenvedő beteg gondozása összetett feladat, amelynek elemeit a gyógyszeres kezelés, a fizioterápiás és rehabilitációs kezelések, valamint szükség esetén a különböző ortopéd-sebészeti beavatkozások képezik. A rheumatoid arthritis ellátása során a leghatékonyabb ellátást kell alkalmazni, amelynek a reumatológus szakorvos és a beteg közös döntésén kell alapulnia, a betegség aktivitásának, az ízületi károsodás súlyosságának, a meglévő társbetegségek és a biztonsági szempontok mérlegelése mellett. A kezelés elsődleges célja a tartós tünetmentes állapot és az alacsony betegségaktivitás elérése, hosszú távon a rokkantság megelőzése, a munkaképesség megőrzése és mindezek révén a megfelelő életminőség biztosítása.

 

A betegség gyógyszeres kezelésére nem-szteroid gyulladáscsökkentők, kortikoszteroidok, szintetikus betegségmódosító készítmények, más néven ún. betegséglefolyást módosító gyógyszerek (Disease Modifying Anti-Rheumatic Drugs, DMARDs) és biológiai terápiák alkalmazhatók. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. A tabletta formájában szedhető, illetve közvetlenül az érintett ízületbe vagy izomba injekció formájában beadható kortikoszteroidok szintén csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. Mivel a szteroidok nem kívánt mellékhatásaként csontritkulás, cukorbetegség és elhízás alakulhat ki, alkalmazásuk csak rövid ideig javasolt. Továbbá csak tünetei kezelésként szolgálnak. Azonban a betegséglefolyást módosító szerek és a biológiai terápiák az immunrendszer működését befolyásolva képesek a betegség súlyosbodásának lassítására.

 

A gyógyszeres kezelés mellett rendkívül fontos a fizioterápia és annak részeként a gyógytorna, ami kórházi rehabilitációs osztályon, járóbeteg szakellátás keretei között, vagy a személyi (okleveles gyógytornász) és tárgyi feltételek megléte esetén otthonápolás szolgálat közreműködésével történhet.

 

Súlyos ízületi károsodás esetén műtéti beavatkozás válhat szükségessé. Sebészi úton helyreállítható a deformitás, visszaállítható az ízület funkciója és csökkenhető a fájdalom. Az ízületi károsodás mértékétől függően a teljes ízület pótlására is szükség lehet protézis, implántátum beültetésével.

 

Mit tehet rheumatoid arthritis esetén?

A rheumatoid arthritis idült betegség, amely jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget. Az ízületi károsodás mértékétől függően akár a mindennapi feladatok elvégése is nehézkéssé válhat, azonban megfelelő kezelés mellett a betegséggel együtt lehet élni. Ezért fontos, hogy gyógyszereit az előírásoknak megfelelően szedje, és mindig megjelenjen a kezelőorvosa által előírt kontrollvizsgálatokon. Amennyiben a betegség kórismézését és a kezelés megkezdését követően új tünetet vagy gyógyszermellékhatást észlel, azonnal tájékoztassa arról a kezelőorvosát.

 

A rheumatoid arthritis megelőzése

Mivel a betegség hajlamosító tényezői között szerepel többek között a dohányzás és az elhízás, a dohányzás mellőzésével és a testsúly normalizálásával valamelyest csökkenthető a betegség kockázata. Mivel a periodontitis is kockázati tényező, fontos a megfelelő szájhigiénia. A rheumatoid arthritis kialakulása közvetlenül nem befolyásolható, ugyanakkor a betegség korai diagnosztizálásával és a hatékony gyógyszeres kezelés időben történő megkezdésével megállítható a betegség súlyosbodása, és érdemben csökkenthetők a beteg szenvedései.

 

Rheumatoid arthritis gyermekkorban, illetve várandósság idején

A 16 évesnél fiatalabb gyermekek ízületi gyulladásáról a Fiatalkori ízületi gyulladás c. cikkben olvasható részletes tájékoztató.

 

A gyermekvállalást tervező, rheumatoid arthritisben szenvedő nők esetében ajánlott a kezelőorvossal történő konzultáció, mivel több, a betegség kezelése során alkalmazott gyógyszer szedése nem ajánlott a várandósság időszakában. A várandósság ideje alatt csökkenhetnek a betegség tünetei, azonban a szülést követően – főként az első három hónapban – a betegség fellángolhat.

 

KULCSSZAVAK
rheumatoid arthritis  |   reumatoid artritisz  |   autoimmun betegség  |   ízületi gyulladás  |   ízületi merevség  |   kontraktúra  |   duzzanat  |   nodulus  |   betegséglefolyást módosító gyógyszerek  |   biológiai terápia  |   fizioterápia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít