Rh-összeférhetetlenség akkor alakul ki, ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzaté pedig Rh-pozitív, és az anya immunrendszere korábban már találkozott Rh-pozitív vörösvértestekkel (szenzitizáció).
Számos emberi vércsoport létezik. Lehet valaki A, B, AB vagy 0 vércsoportú és emellett Rh- pozitív vagy Rh-negatív. A rhesus D antigén (RhD) az Rh-pozitív egyének vörösvértestein megtalálható sejtfelszíni fehérje. A népesség körülbelül 85%-a Rh-pozitív. Akik vörösvértestein nem található meg az RhD antigén, ők Rh-negatívok.
Akkor lesz valaki Rh-negatív vércsoportú, ha egyik szülőjétől sem örököl RhD-antigént. Ilyenkor az anya immunrendszere idegenként ismeri fel a magzat vörösvértesteit, és antitesteket (ellenanyagot) termel ellenük, amelyek így az immunreakció hatására szétesnek. A magzatnál ennek szövődményeként vérszegénység, illetve sárgaság alakul ki, súlyosabb esetben a magzat testszerte ödémássá válik, folyadék halmozódik fel a hasüregében és a mellkasában (hydrops foetus).
Az Rh-összeférhetetlenség főbb tünetei
Az Rh-összeférhetetlenségnek önmagában nincs tünete, azonban a következtében kialakuló magzati vagy újszülöttkori szövődményeknek már igen. Az esetek felében a tünetek enyhék, könnyen kezelhetők.
A magzati korban kimutatható:
- Doppler-ultrahangvizsgálat során a vérszegénység,
- ultrahangvizsgálat során az ödéma.
Szülés után az újszülöttekben vérszegénységhez és újszülöttkori sárgasághoz vezet. A tünetek néha nem rögtön a születés után, hanem akár 3 hónapon belül jelentkeznek.
Az újszülött:
- sápadt,
- légzési frekvenciája fokozott,
- nehéz etetni,
- bőre sárgás, szemfehérjéje sárgás,
- vizelete sötét, sárgás,
- széklete világos,
- izomtónusa alacsony,
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a vércsoportja Rh-negatív, és a terhessége során hüvelyi vérzés lép fel, azonnal forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz. Ha az újszülöttön a sárgaság vagy a vérszegénység jeleit észleli, forduljon a házi gyermekorvoshoz.
Az Rh-összeférhetetlenség kiváltó okai
Első terhesség esetén általában nem termelődnek elég gyors ütemben ezek az antitestek, így az első gyermek nem veszélyeztetett. Azonban későbbi terhesség során az immunrendszer már emlékezni fog az Rh-pozitív vörösvértestekre, így gyorsan meg tudja termelni az antitesteket, amelyek a méhlepényen átjutva elpusztítják a magzat vörösvértesteit.
Hogyan alakulhat ki a szenzitizáció?
- Terhesség alatt néhány magzati vörösvértest átjuthat az anyába.
- Szülés közben vagy császármetszés alatt a gyermek vére átjuthat az anyába.
- Terhesség alatt vérzés lépett fel.
- Amniocentézis vagy korionboholy-mintavétel során magzati vér juthat át az anyába.
- Az anya hasát trauma éri (baleset, hasat ért ütés stb.).
- Előző vetélés, abortusz vagy méhen kívüli terhesség után.
- Ha Rh-pozitív vértranszfúziót kap az anya.
- Kábítószer-élvezők esetében az RhD-pozitív vérrel szennyezett tűk használata során.
Az Rh-összeférhetetlenség lehetséges szövődményei
Az Rh-összeférhetetlenség veszélye az újszülöttkori hemolitikus betegség miatt kiemelt fontosságú. A vörösvértestek károsodása során az újszülöttben vérszegénység alakulhat ki, amely az enyhétől az egészen súlyos lefolyásig is mutatkozhat. A vér bilirubinszintje megemelkedik a vörösvértestek lebomlása során, újszülöttkori sárgaságot okozva, a tartósan magas bilirubinszint idegrendszeri károsodást okozhat. Súlyos esetben a vérszegénység következményeként testszerte ödéma jelentkezhet, valamint máj- és lépduzzanathoz vezet. Fel nem ismerve a kórkép méhen belüli halálozást is okozhat.
Az Rh-összeférhetetlenség diagnosztizálása
Az Rh-összeférhetetlenségre már a terhesség első trimeszterében fény derülhet, mivel a várandósgondozás része az anya vércsoport-meghatározása. Ha kiderült, hogy az anyai vércsoport Rh-negatív, akkor egy másik vérvizsgálattal vizsgálható, hogy van-e a vérében RhD-ellenes antitest.
A magzati szövődmények diagnosztizálására az ultrahangvizsgálat alkalmas. Súlyosabb esetekben sor kerülhet a magzatvíz vagy a köldökzsinórból vett magzati vér laboratóriumi vizsgálatára.
Az Rh-összeférhetetlenség megelőzése
Az Rh-összeférhetetlenség ma már viszonylag ritka, mivel anti-D-immunglobulin injekcióval megelőzhető. A várandósgondozás során meghatározzák az anya vércsoportját. Első terhesség esetén, ha a szűrés során kiderül, hogy az anya vércsoportja Rh-negatív, a szülés után anti-D injekciót fog kapni, amely megelőzi az anya immunreakciójának kialakulását az Rh-pozitív vörösvértestekkel szemben, így egy következő terhességnél a magzat Rh-pozitivitása nem fog problémát jelenteni.
Szintén anti-D injekció szükséges vetélés, abortusz, méhen kívüli terhesség, amniocentézis vagy korionboholy-mintavétel során.
Ha az anya vérében kimutathatók az RhD elleni antitestek, tehát egy előző terhesség során már kialakult az immunológiai memória az Rh-pozitív magzati vörösvértestek ellen, az injekció már nem hatásos. Ezeket a terhességeket és az újszülötteket szorosan követik, megfigyelik.
Az Rh-összeférhetetlenség magzati szövődményeinek kezelése
A kezelés a szövődmények súlyosságától függ.
- Az esetek felében a betegség enyhe, kezelésre nincs szükség.
- Nagyon súlyos esetben a még meg sem született gyermekben, tehát a magzatban vértranszfúzióra van szükség.
- Előfordulhat, hogy a magzatot a súlyos szövődmények kialakulása előtt megindított koraszüléssel világra hozzák. Erre akkor kerülhet sor, ha a magzat fejlettsége megfelelő, és a tünetek annyira fokozódnak, hogy pár héten belül a magzat elhalásához vezethetnek.
- Az újszülöttben szükség lehet vértranszfúzióra, fényterápiára, intravénás immunglobulin (IVIG) kezelésre.
