egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szervezetben a különböző akaratlagos és nem akaratlagos mozgásokat az izmok végzik el. A mozgás típusától, hosszától és egyéb tulajdonságaitól függően ezt a feladatot többféle típusú izomszövet látja el: az akaratlagos mozgásokat a harántcsíkolt izom, a nem akaratlagos mozgásokat pedig a szívizom és a simaizom.

 

A közös tulajdonsága a három izomtípusnak, hogy két fő vázfehérje építi fel őket: aktin és miozin, melyek az összehúzódásért felelősek. Ettől eltekintve azonban mindhárom izomtípus lényegesen különbözik egymástól szerkezetükben, beidegzésükben, jelátvitel módjukban, az összehúzódás időskálájában és számos egyéb tulajdonságukban.

 

A simaizmok tulajdonságai

A simaizomsejtek a szövetekben gyűrű formában (pl. záróizmok), hosszanti kötegekben (pl. a gyomor-bél rendszer hosszanti izomzata) vagy lapszerű képletekben (pl. hólyagizomzat) helyezkednek el. Akár a nyugalmi hosszuk egynegyedére is képesek összehúzódni.

 

A simaizmok működése

A simaizmok onnan kapták a nevüket, hogy a harántcsíkolt izommal szemben a simaizmokban nem jelenik meg a mikroszkóppal megfigyelhető jellegzetes harántcsíkolat, mivel a felépítő aktin és miozin fehérjék ebben a típusú izomban máshogy rendeződnek el.

 

A simaizmok fontos szerepet töltenek be a keringési rendszerben, a légutakban, a tápcsatornában, a lépben, a vizeletelválasztó rendszerben és a bőrben, ahol olyan folyamatok végrehajtásában játszanak szerepet, amelyek nem akaratlagosak.

 

A simaizom típusai

A simaizomsejtek a szervezet egyik legváltozatosabb sejttípusai közé tartoznak. Többféle osztályozási rendszer létezik, azonban sokféleségük miatt egyik sem fedi le tökéletesen az összes izomtípust:

 

Szervi lokalizáció szerinti simaizmok

A simaizmok csoportosíthatók aszerint, hogy melyik szervben vagy szervrendszerben találhatók meg, azonban ez a fajta csoportosítás sem teljesen kielégítő, mivel akár egy szerven belül is előfordulhat többféle tulajdonságokkal rendelkező simaizomsejt.

 

A szervi elhelyezkedés alapján hat csoportot különböztetünk meg:

 

  • érrendszeri,
  • légúti,
  • húgyúti,
  • nemi szervi,
  • gyomor-bél rendszeri,
  • szemben elhelyezkedő.

 

Többegységes és egyegységes simaizmok

 

  • A többegységes simaizomban az izomsejtek egymástól elszigetelve találhatók meg, tehát az egyes sejtek egymástól függetlenül képesek ingerületbe kerülni és összehúzódni. Olyan funkciók ellátásában vesznek részt, amelyek pontosságot és gyors reakciót igényelnek (pl. belső szemizom sejtjei).

 

  • Az egyegységes simaizomsejtek egyetlen nagy egységként működnek, melynek összehúzódása és ellazulása szinkronizált. Ilyen található például az érrendszer simaizomzatának nagyrészében, illetve a légutak, a gyomor-bél rendszer, a húgyutak és a méh izomzatában.

 

Tónusosan és fázisosan összehúzódó simaizmok

Az egyes szervekben és szervrendszerekben előforduló simaizmok szerepe jelentős különbségeket mutat.

 

  • Tónusosan összehúzódó simaizmokra olyan helyeken van szükség, ahol fontos a hosszan tartó összehúzódásra való képesség – például a tápcsatorna szinte folyamatosan összehúzódott állapotban lévő záróizmaiban vagy az ereket alkotó simaizmokban, ahol fontos szerepe van a vérnyomás állandó értéken tartásában.

 

  • Fázisosan összehúzódó simaizmokat olyan szervekben találunk, ahol rövidebb ideig tartó, ritmikusan ismétlődő összehúzódásra van szükség – például a tápcsatorna azon részén, ahol az üreges szerv tartalmát a bél ritmikus mozgása továbbítja.

 

A simaizmok kóros működéséből adódó betegségek

A simazimok kóros működése folyamán kialakuló betegségek többek között az alábbiak lehetnek:

 

  • Magas vérnyomás egyes típusaiban az erek falában lévő simaizom folyamatos kóros összehúzódása okozza a betegséget (artériás hipertónia).
  • Asztmás betegek tüdejében a légzőfelületet alkotó hörgőcskéket körülvevő simaizom összehúzódik (ún. hörgőgörcs), a légutak átmérője csökken, és akadályozottá válik a levegő áramlása.
  • A várandós nőkben a méhet alkotó nagytömegű simaizom túl korai összehúzódása koraszüléssel fenyeget – azonban fontos megjegyezni, hogy a szülés folyamán az elégtelen simaizom-működés a szülést nehezíti vagy ellehetetleníti.
  • Férfiak esetében az erekciózavar (erektilis diszfunkció) egyik oka lehet a fokozott simaizomtónus – a pénisz merevedésének folyamatában valamilyen szexuális inger hatására a barlangos testben található simaizmok elernyedésével válik lehetővé a vér beáramlása és az erekció bekövetkezése. A simaizom folyamatos kóros összehúzódása esetén merevedési zavar jelentkezik.
KULCSSZAVAK
aktin  |   miozin
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít