A kellő mértékű stressztűrés képessége nélkülözhetetlen a mindennapi életünkben, ha önmagunkkal és környezetünkkel összhangban kívánunk élni. A folyamatos stresszhatások, a túlhajszoltság és a krónikus stressz miatt felborulhat a szervezet egyensúlya, melynek következménye akár súlyos betegség is lehet. Ezért az egészségmegőrzés szempontjából is fontos megtanulni a negatív helyzetek, az esetleges kudarcok hatékony kezelését.
Stressz a mindennapokban
A váratlan, vagy lelki-testi jóllétünket veszélyeztető események stresszreakciót váltanak ki bennünk. Sokan a stressz hallatán rögtön kellemetlen, negatív eseményre gondolnak, pedig a pozitív életesemények is stressznek számítanak – a különbség élettani szempontból jelentős.
Az ún. jó stressz motivál, ösztönöz; a rossz – vagy állandósult – stressz pedig folyamatos védekezésre kényszeríti, nyomást gyakorol a szervezetre. Közös mindkettőben, hogy a vegetatív (autonóm) idegrendszert veszik igénybe. Az vegetatív idegrendszer serkentő, ún. szimpatikus része az aktivitásért, a gátló, ún. paraszimpatikus része pedig a regenerálódásért felelős – a kiegyensúlyozott, jó közérzetért a kettő egyensúlyára van szükség.
Stresszhelyzetek és rugalmasság
A hétköznapi életben gyakran jelent megterhelést, hogy alkalmazkodni kell a folyamatosan változó körülményekhez. Vannak, akik könnyen kezelik a kihívásokat, míg mások nehezebben vagy nem tudnak rá helyesen reagálni. A rugalmasság az a képesség, ami lehetővé teszi az élet váratlan vagy nehéz helyzeteivel való szembenézést, és segít megőrizni a jó mentális egészséget. Szaknyelven ezt a jó ellenállóképességet rezilienciának nevezik, ami az elmúlt években került be a mentális egészséggel foglalkozó kifejezések közé.
A reziliencia jelenségét először olyan gyermekeknél figyelték meg, akik a hátrányos, veszélyeztető tényezők ellenére képesek voltak egészségesen fejlődni. A reziliencia egy dinamikus folyamat, melynek segítségével az egyén képes a megterhelő helyzeteket tudomásul venni, azokhoz sikeresen alkalmazkodni, és visszaállítani szervezetének optimális működését. Minél reziliensebb valaki, annál gyorsabban tud visszatérni nyugalmi állapotba a stresszhelyzetet követően. A kutatások alapján az emberek 60-90%-a rendelkezik ezzel a képességgel valamilyen mértékben, de lehetőség van annak tudatos fejlesztésére is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha folyamatos stressznek van kitéve, és úgy érzi segítségre van szüksége, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról, vagy keresse fel közvetlenül a területileg illetékes pszichiátriai gondozót.
A tartós, krónikus stressz veszélyes az egészségre, ezért figyeljen szervezetének vészjelzéseire, ne várja meg az egyensúlyának felborulását.
Stressztűrő képesség erősítése
Ha a folyamatos stresszhatás, túlhajszoltság miatt nincs lehetőség a regenerálódásra és pihenésre, akkor felborul az egyensúly, melynek következménye kezdetben ingerlékenység, fáradtság, feszültség, szorongás, feledékenység, alvászavar lehet. Súlyosabb esetben gyengül az immunrendszer, szív- és érrendszeri elváltozások, emésztőrendszeri problémák, allergia, depresszió és egyéb betegségek léphetnek fel. Mindezek elkerülése érdekében fontos a stressztűrő képesség erősítése, hiszen a stressz a mindennapi élet része.
Az alkalmazkodóképesség erősítéséhez segítséget nyújthatnak az alábbi gondolkodásbeli és viselkedésformáló változtatások:
Ne hasonlítsa össze a helyzetét másokéval
A világon léteznek nehezebb élethelyzetek is, de mindenkinek az a probléma jelenti a stressz forrását, amivel éppen szembe kell néznie. Élete során mindenkinek más-más nehézségekkel kell megbirkóznia, ezeket nem érdemes másokéval összehasonlítgatni, rangsorolni.
Vegye észre, amiben már reziliens volt
Érdemes visszagondolni néhány korábbi, nehéz időszakra, és arra, hogy azokat miképpen sikerült átvészelni, mert lehet, hogy a reziliencia már most is része az életének, csak nem figyelt fel rá.
Ne várja, hogy a probléma magától megoldódik
Egy problémával való szembesülés során érdemes az aktív megküzdést választani. Ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra megoldódik a helyzet, de érdemes mindent több oldalról is megvizsgálni, és aktívan keresni a megoldási lehetőségeket.
Az erősségek megismerése és használata
A reziliens emberek jellemzője, hogy tisztában vannak a legelőnyösebb tulajdonságaikkal. Fontos, hogy szánjon időt az önismeretre hogy felfedezze képességeit, és rájöjjön, hogyan használja erőforrásként.
Nem kell egyedül végigcsinálni
A stresszhelyzetek sikeres megoldásában az egyik legnagyobb segítséget az jelenti, ha támogatást kap a környezetétől. A társas támasz nagyon fontos szerepet játszik a megküzdésben, ezért érdemes segítséget kérni olyanoktól – barát, családtag, szakember –, akik elfogadással, bizalommal veszik körül.
Valódi kikapcsolódás
A reziliens emberek nem csupán a megküzdésben jók, hanem abban is, hogy tudják, időnként szünetet kell tartani. Az egyensúly megőrzésében sokat segíthet, ha van olyan tevékenység, hobbi, amiben igazán el tud merülni, legyen az olvasás, zenehallgatás, művészi tevékenység, sport, relaxáció, meditáció.
Önbecsélés építése
Sokan hajlamosak a sérülésekre koncentrálni, és észre sem veszik, hogy mennyit fejlődtek, mennyivel erősebbé váltak a nehézségekkel való küzdelemben. Az önegyüttérzés, az önbecsülés segít abban, hogy észrevegye: a stresszből, a nehéz helyzetekből is származhatnak előnyök (pl. a reziliencia magasabb foka), és megerősödött pszichológiai immunrendszerrel hatékonyabban lehet szembenézni a következő stresszhelyzettel.
