egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szezonális légúti betegségeknek számos formájuk létezik, amelyek hátterében többnyire valamely kórokozó által kiváltott fertőzés áll.

 

Míg januárban és februárban az influenzaszerű megbetegedésekre irányul a legnagyobb figyelem, az őszi-téli hónapokban jóval nagyobb arányban fordulnak elő az egyéb légúti fertőzések. Ősszel még tart az allergiaszezon is, aminek azért van jelentősége, mert az allergiás rhinitis tünetei nagymértékben hasonlítanak egyes felső légúti fertőzések által kiváltott tünetekhez.

 

Hazánkban az évente bejelentett fertőző betegségek közel 40 százalékát a légúti (aerogen) fertőző betegségek teszik ki. A különböző kórokozók elsősorban cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel terjednek, kisebb mértékben közvetetten, vagyis a kórokozót tartalmazó váladékokkal szennyezett anyagok, tárgyak érintésével. A kórokozók a betegség egy-egy szakaszában vagy teljes időtartama alatt jelen vannak a légutakban és a légúti váladékban. Beszéd, tüsszentés és köhögés során jelentős mennyiségben ürülnek a szervezetből, akár már a lappangási idő alatt is.

 

Az, hogy hányan kapják el a betegséget, nagymértékben függ a légtérbe került kórokozó koncentrációjától, megbetegítőképességétől, továbbá az ott tartózkodók létszámától, a belégzés mélységétől és időtartamától.

 

Ezek a megbetegedések gyakran robbanásszerű kezdettel, járványos formában zajlanak, jellemzően őszi-téli, illetve kora tavaszi szezonalitást mutatva. Főként a nagy létszámú, zárt, fogékony közösségekben – például óvodákban és iskolákban – fordulnak elő. Egy kórokozó okozta fertőzés többféle kórkép formájában is jelentkezhet, és egy-egy tünetcsoportot több kórokozó is képes előidézni. A kórfolyamat elsősorban a légutakban zajlik, ritkábban egyéb szervek érintettségére utaló tünetek is megfigyelhetők.

 

Jelenleg Magyarországon, ahogy a világ többi országában is, a COVID-19 delta variánsa okozza a járványos légúti megbetegedések túlnyomó többségét, ezért légúti tünetek megjelenése esetén mindig felmerül a COVID-19-fertőzés gyanúja.

 

A fertőző légúti megbetegedések lehetséges okai

A fertőző légúti megbetegedésekért elsősorban vírusok tehetők felelőssé. A vírusok olyan „élősködők”, amelyeknek a szaporodáshoz élő sejtre van szükségük, vagyis csak a gazdasejten belül képesek szaporodni. Életciklusuk során, bejutva a sejtbe, felszabadítják saját DNS- vagy RNS-molekulájukat, és átveszik a sejt egyes anyagcsere-folyamatainak irányítását, melynek eredményeképpen a megfertőzött gazdasejt új vírusok gyártásába fog. Különböző sejtfelszíni struktúrákhoz kötődhetnek, és különböző típusaik a szervezet számos sejtjét megfertőzhetik.

 

A vírusos légúti megbetegedések gyakori kórokozói: a rhinovírusok, az adenovírusok, a koronavírusok, a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), valamint a parainfluenza- és az influenzavírusok. Egészséges immunrendszerű betegben a legtöbb vírusos fertőzés idővel spontán gyógyul, egyes esetekben azonban a vírusfertőzéseket bakteriális felülfertőzés követheti.

 

A fertőző légúti betegségek kialakulására hajlamosíthat:

 

 

A légúti fertőzések létrejöttét elősegíti:

 

  • a dohányfüstnek való kitettség (passzív dohányzás),
  • a meleg, párás vagy száraz, poros, szellőzetlen környezet,
  • a belélegzett vegyszer,
  • szélsőséges hőmérsékleti hatás is.

 

A légutak leggyakoribb vírusos megbetegedései

A légutakat megtámadó vírusfertőzések körébe tartozik a közönséges nátha, az influenza, a torok és gége fertőzései (pharyngitis és laryngitis, lásd még: Garat- és gégebetegségek), a légcsőgyulladás és a hörgőgyulladás (bronchitis). A parainfluenza-vírusok főleg csecsemő- és gyermekkorban okoznak felső légúti hurutokat, garatgyulladást, kruppot, ritkábban hörgőgyulladást, esetenként tüdőgyulladást.

 

Az RSV-fertőzés csecsemők/kisgyermekek lázas felső légúti gyulladását, hörgő- és tüdőgyulladását eredményezi, amelyek talaján járványos agyhártyagyulladás (meningitis epidemica) is kialakulhat. A rhino- és az adenovírus a nátha leggyakoribb kórokozója, amelynek szövődményeként alsó légúti érintettség, illetve melléküreg-gyulladás alakulhat ki.

 

Közönséges nátha

A közönséges nátha (megfázás) orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik. A melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik. A fájdalom olykor a felső fogsor és a fülek felé sugározhat, és lefelé hajoláskor erősödhet.

 

Bakteriális felülfertőződés hatására a néhány napos egyszerű nátha könnyen homlok- vagy arcüreggyulladássá (sinusitis) fajulhat. Látványos különbség ugyanakkor, hogy míg a közönséges nátha esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, addig az arc- és homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az orr egyik felét érintő, nagy mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás váladékozás jellemzi. Ez utóbbi esetben az orrfújás nehezítetté válik, és a beteg azt érezheti, hogy nem sikerül teljesen kiürítenie az orrjáratokat.

 

Influenza

Az influenza kórokozója az orthomyxovírusok családjába tartozó influenzavírus A, B és C típusa. Az influenzavírus antigénjei évről évre változnak, és az állatvilág – főként a madarak és a sertések – folyamatos gyűjtőhelyként szolgálnak az újabb vírustörzsek megjelenéséhez. Ezért szükséges évente új influenza elleni védőoltást előállítani.

 

Az influenzavírus a felső légutakat fertőzi meg. A megbetegedést magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás és köhögés kíséri, olykor emésztőszervi tünetekkel. Az influenzavírussal fertőzött, egyébként egészséges egyének tünetei 7-10 napon belül maguktól elmúlnak, azonban a fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozó embereknél (l. feljebb) a betegség szövődményeként például tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás vagy Reye-szindróma alakulhat ki.

 

A betegség a gyakorisága, gyors terjedése, a nagy embertömegeket érintő járványok (pandémia) létrejötte, valamint a jelentős halálozással járó súlyos szövődmények miatt jelentős. Az influenzaszezon súlyosságát az aktuálisan járványt okozó vírus típusa határozza meg. A védőoltás féléves kor felett mindenkinek javasolt, ingyenes a magyar állampolgárok számára. Igényét jelezze a háziorvosánál, házi gyermekorvosánál. Az oltást a koronavírus elleni védőoltással akár egyszerre is be lehet adni, azonban érdemes 1-2 hetet várni a két oltás között (lásd: Infuelnza elleni védőoltás).

 

Új koronavírus-fertőzés

A koronavírusok fokozott váladékképződéssel járó felső légúti hurutot, náthát okoznak. Mivel az új koronavírus (COVID-19) – az influenzához hasonlóan – felső légúti megbetegedésként indul, a kettőt nehéz megkülönböztetni egymástól.

 

A SARS-CoV-2 okozta fertőzés tünetei – láz, száraz köhögés, légszomj, izom- és ízületi fájdalom, valamint fáradékonyság – sokkal tovább fennállnak, mint a többi légúti fertőző megbetegedés esetében. További lehetséges tünetei az íz- és szagérzékelés elvesztése, a torokfájás, a hasmenés, a kötőhártya-gyulladás, a fejfájás, a kiütések a bőrön és az ujjak elszíneződése. Esetenként előfordulhat légzési nehézség vagy légszomj, mellkasi fájdalom vagy nyomás, a beszédkészség elvesztése és mozgásképtelenség. Súlyos esetben a vírus tüdőgyulladáshoz vezethet, és gépi lélegeztetés válhat szükségessé.

 

A COVID-19-fertőzés a védőoltásban részesült egyéneknél nem okoz tünetet, vagy enyhe, megfázásszerű panaszokkal jár, így a vírust hordozó személy tudtán kívül továbbadhatja a fertőzést. Ezért a közönséges náthához hasonlító tünetek megléte esetén is fokozott elővigyázatosság javasolt (lásd Teendők COVID-19 gyanúja esetén). A védőoltás sokkal kevesebb szövődménnyel jár, mint a koronavírus-fertőzés, így felvétele mindenképpen javasolt.

 

Az oltásra regisztrálni a Vakcinainfo oldalon tud.

 

Rhinitis

A rhinitis az orrnyálkahártya gyulladása, amelynek heveny és idült formája különböztethető meg. A heveny rhinitis többnyire vírusos, ritkán bakteriális eredetű fertőzés. A rhinitis számos fertőző betegség, például a mononukleózis bevezető tünete is lehet.

 

A heveny rhinitis kezdeti szakaszára az orrdugulás és a vizes, majd a későbbiekben nyákos-gennyes orrfolyás jellemző. Kisebb gyermekeknél láz, nagyobbaknál inkább csak hőemelkedés fordul elő. Felléphet továbbá fejfájás, rossz közérzet, izomfájdalom és étvágytalanság is, ezek a tünetek 3-4 nap alatt fokozatosan csökkennek.

 

Az idült rhinitis kialakulásának hátterében leggyakrabban a melléküregek, illetve az orrmandula gyulladása, allergia, ritkábban orrsövényferdülés, cisztás fibrózis vagy egyéb ok húzódik.

 

Az allergiás rhinitis tünete a tüsszögés, az orr, szem vagy szájpadlás viszketése, az orrfolyás vagy orrdugulás, valamint a könnyező, vörös vagy duzzadt szem (kötőhártya-gyulladás). A szezonális allergiás náthára többnyire az orrváladékozás és tüsszögés, az egész éven át tartó náthára inkább a gátolt orrlégzés jellemző. A gyomnövények általában augusztustól októberig tartják fenn az allergiaszezont, kora tavasszal a virágzó fák, április végétől júliusig a füvek és egyes gabonafajták váltanak ki allergiás tüneteket, amelyek közül hazánkban a parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent (lásd még: Pollenallergia).

 

A légúti betegségek megelőzésének lehetőségei

A felső légúti fertőző betegségek megelőzésének módja a személyi higiénés szabályok és a tüsszentési etikett betartása, valamint a lakó- és munkahely fokozott tisztán tartása. Az őszi-téli időszakban ajánlott a zsúfolt nyilvános helyek kerülése, a friss levegőn való rendszeres mozgás és a vitaminokban gazdag, változatos táplálkozás.

 

Igen fontos óvintézkedés, hogy félig gyógyultan, illetve enyhe tüneteket mutató betegként se menjen senki közösségbe, ahogyan lázas, náthás gyermeket se vigyen!

 

Az allergiás rhinitisben szenvedő betegeknek célszerű figyelemmel követniük a pollennaptárat. A kellően tartós tünetmentesség elérése érdekében érdemes már azelőtt egy héttel megkezdeniük a kezelőorvosuk által javasolt kezelést, mint ahogy az adott növény pollenje eléri a maximumát a levegőben.

 

Mit tehet otthon?

Légúti fertőzés esetén lázát és fájdalmát nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel (NSAID) enyhítheti. Kiegészítésként, kezelőorvosa javaslatára nyákoldó, köhögéscsillapító szereket használhat. A megfelelő orrlégzést lohasztó orrcseppekkel vagy orrspray-vel segítheti elő.

 

Fontos a helyes orrfújási technika alkalmazása: az egyik orrfelet fogja be, míg a másikat kifújja. Ellenkező esetben a keletkező pozitív nyomás miatt a váladék a melléküregek irányába préselődik, ahol besűrűsödve problémákat okozhat. Csecsemők és kisgyermekek esetében 4-5 éves korig az orr leszívása javasolt, fontos ugyanakkor, hogy minél hamarabb megtanítsa gyermekét az orrfújásra.

 

Ügyeljen továbbá környezete hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására. Betegség esetén törekedjen a kímélő életmódra, súlyosabb esetben ágynyugalom, valamint a fűszeres ételek, alkoholos, szénsavas italok kerülése javasolt. Gondoskodjon a bőséges folyadékfogyasztásról is. Kerülje a dohányfüstöt, a szennyezett levegőjű környezetben tartózkodást, és a panaszok enyhüléséig ne végezzen komolyabb fizikai aktivitást.

 

A dohányzás mellőzése a felső légúti betegségekre való fogékonyság kapcsán is kiemelten fontos. Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről: 

 

http://www.leszokastamogatas.hu

ZÖLDSZÁM: 06-80-44-20-44

 


Jogszabályi háttér:

  • 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről,
  • 1/2014. (I. 16.) EMMI-rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről.
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít