A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszert érintő krónikus betegség. Oka az idegsejteket körülvevő myelinhüvely károsodása, melynek következtében az ingerület-továbbítás zavart szenved. Legtöbbször 20-30 éves korban diagnosztizálható, és gyakrabban érinti a nőket. A szklerózis multiplex gyógyíthatatlan betegség, azonban manapság már olyan terápiák is elérhetőek, melyek egyes esetekben közel azonos életminőséget és élethosszt biztosítanak a betegek számára.
A központi idegrendszer fehérállományában körülírt gócok (plakkok) alakulnak ki a myelin pusztulását követően. A friss plakkban gyulladásos jelek mutathatók ki.
A szklerózis multiplex lefolyását illetően három formát különböztetünk meg:
- Relapszáló-remittáló forma: ez a leggyakoribb forma, a betegség tünetei relapszusban hullámokban (shubokban) jelennek meg, majd remisszióban enyhülnek vagy eltűnnek. Gyakran megfigyelhető, hogy a legközelebbi relapszusban a tünetek erőteljesebbek. (Ez a forma átmehet másodlagosan progresszív formába.)
- Elsődlegesen progresszív forma: a legritkább, ebben az esetben a tünetek folyamatosan rosszabbodnak.
- Másodlagosan progresszív forma: ebben a formában a tünetek szintén folyamatosan rosszabbodnak, azonban a folyamat lassan zajlik.
A szklerózis multiplex főbb tünetei
A betegség többnyire mérsékelt tünetekkel kezdődik, amelyek lefolyástól függően rosszabbodhatnak. A tünetek sokszínűek, a központi idegrendszeri érintettség lokalizációjától függenek. Több gócú, shubokban zajló betegség. Típusos tünetegyüttes a szemteke rezgése, a skandáló beszéd, és a célra mutatásra fokozódó kézremegés.
Az alábbi tünetek gyakoriak:
- fáradtság,
- gyengeség,
- szédülés,
- látászavarok (kettőslátás, látótérkiesés, homályos látás),
- nyelészavar,
- neuralgia,
- izomspazmus, izommerevség,
- egyensúly- és koordinációs zavar,
- járászavar,
- impotencia,
- zsibbadás és/vagy érzészavar,
- inkontinencia,
- székrekedés,
- memóriazavar,
- hangulatzavar,
- betegségtudat hiánya a komoly tünetek ellenére,
- koncentrációzavar,
- előrehajláskor elektromosságérzés (Lhermitte-jel),
- a meleg rontja a panaszokat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az imént felsorolt tüneteket észleli, és azok nem köthetőek más betegséghez, eltéréshez, érdemes felkeresni a háziorvosát, aki neurológus szakorvoshoz utalja be, amennyiben szükséges.
A szklerózis multiplex kiváltó okai
A szklerózis multiplex kiváltó oka pontosan nem ismert, azonban feltételezik, hogy genetikai és környezeti faktorok is szerepet játszhatnak a létrejövő autoimmun, myelinhüvely elleni reakcióban. A genetikai eredetet alátámasztja, hogy családi halmozódást mutat. A környezeti tényezők szerepét vírus által előidézett fertőzéssel magyarázzák. Megfigyelték továbbá, hogy az egyenlítőtől távolodva a betegség gyakorisága nő.
A szklerózis multiplex lehetséges szövődményei
A szklerózis multiplex önmagában ritkán halálos, azonban számos olyan komplikációt okozhat, mely életveszélyes lehet. Ilyen például a húgyúti infekció, tüdőgyulladás vagy a nyelési nehezítettség. Hosszú távon mozgáskorlátozottsághoz vezethet, de csupán az esetek egy részében.
A szklerózis multiplex diagnosztizálása
A szklerózis multiplex diagnosztizálásakor először fizikális és neurológiai vizsgálattal nézik a reflexeket, az izomerőt, a járást és az egyensúlyt, a koordinációt, illetve a látást. Ezt követően kiváltottválasz-vizsgálatok során az idegrendszer különböző részeit vizsgálják, hogy az adott ingerre miként reagál. Vérvételre és agyvíz vizsgálatára is szükség lehet, valamint képalkotó vizsgálatra is, ami többnyire MRI, mely által az orvos képet kap az elváltozások elhelyezkedéséról.
Számos vizsgálat közelebb vihet a diagnózishoz, ennek ellenére a szklerózis multiplex diagnózis megállapítására sokszor éveket kell várni, mivel ahhoz, hogy biztosan kijelenthető legyen, a központi idegrendszer több, egymástól független területén kimutatható kell, hogy legyen az SM-re jellemző elváltozás, illetve a betegség által okozott tünetek időben elkülönülve többször kell, hogy jelentkezzenek.
A szklerózis multiplex kezelése
A gyógyszeres kezelés lassítja a betegség előrehaladását, illetve csökkenti az újabb visszaesés esélyét, ezért ezeket betegségmódosító terápiának hívjuk. Vannak olyan gyógyszerek, melyek a tüneteket mérsékelik. A betegség formájától függ, hogy kinek melyik terápia javasolt.
A betegségmódosító terápiát immunterápiának is nevezhetik, hiszen a célpontok az immunrendszer bizonyos elemei. Ezt a relapszáló-remittáló formában alkalmazzák leggyakrabban. Betegségmódosító gyógyszer például a β-interferon, a glatiramer acetát, a natalizumab. Szteroid is alkalmas a relapszusok gyakoriságának csökkentésére.
Abban az esetben, ha a szteroidra nem reagál jól a beteg, a plazmaferezis is megoldást jelenthet. Immunszupresszánsok a súlyosbodó formákban is alkalmazhatók. Az izomgörcsöket oldja az izomlazító hatású baclofen. Kiegészítésként javasolt a rendszeres, mértékkel végzett mozgás, fizikoterápia, illetve a zsírszegény és rostdús táplálkozás.
Nem javasolt a meleg fürdőben való hosszas tartózkodás, tartós napozás. Nagyobb testi megterhelések, baleset, lázas fertőző betegség ronthatják a lefolyást.
A szklerózis multiplex rizikófaktorai
A szklerózis multiplex betegségnek számos rizikófaktora ismert:
- életkor: 20 és 40 éves kor között diagnosztizált leggyakrabban,
- nem: nőkben gyakoribb,
- családi anamnézis: családi megjelenés növeli az esélyét,
- fertőzések: pl. Ebstein-Barr-vírus,
- rassz: Észak-Európában a leggyakoribb,
- klíma: mérsékelt éghajlaton gyakori,
- D-vitamin: alacsony D-vitaminszint mellett és kevés napsugár mellett gyakoribb,
- autoimmun betegség: más fennálló autoimmun betegség hajlamosít rá,
- dohányzás: a dohányosok körében gyakori.
