A széklettartási kontroll tanult folyamat, amelyért elsősorban a végbél záróizmai, a gát- és a medencefenék izmai felelnek, de befolyással van rá a végbél helyzete is. A széklettartási zavar összetett probléma, amely a székelési inger zavarából, valamint a székletürítés kontrolljának részleges vagy teljes hiányából adódik.
A probléma nem ritka, 20 emberből átlagosan 1-et érint. Idősebb korban gyakoribb (például az izomtónus-csökkenés miatt), de a fiatalok körében sem kizárt.
A nagyon zavaró és sokak számára kínos betegség jól kezelhető, ezért fontos, hogy az érintett személy bizalommal forduljon orvosához – aki minden bizonnyal sok hasonló problémával találkozott már.
A széklettartási zavar főbb tünetei
A zavar elsődleges jele az alsónemű különböző mértékű szennyeződése.
További tünetek:
- gyakori és váratlan székelési inger,
- hirtelen érkező, kontrollálhatatlanul erős székelési inger,
- hasmenés,
- székrekedés miatti bélelzáródás (folyadék ürül a végbélből),
- székletürítés székelési inger nélkül,
- székletürítés szellentés közben.
Fontos: a fenti tünetek eseti jelleggel vagy például hasmenéses megbetegedés esetén nem jelentenek széklettartási zavart. Problémáról akkor van szó, ha a tünetek már a mindennapi életet is befolyásolják.
Mikor forduljon orvoshoz?
Fel kell keresni a háziorvost, ha bármilyen tartós változás áll be a székelési szokásokban. A betegség magától valószínűleg nem fog elmúlni, sőt, súlyosbodhat, viszont többnyire jól kezelhető – ezért fontos, hogy az érintett személy ne szégyelljen beszélni a problémájáról.
Orvoshoz kell fordulni továbbá:
- végbélfájdalom,
- véres széklet,
- sötét színű vagy fekete széklet,
- akaratlan fogyás esetén.
A széklettartási zavar kiváltó okai
A széklettartási zavar hátterében sokféle különböző ok állhat. Ezek közül a leggyakoribbak:
- gyengült medencefenéki izmok (például szülés, menopauza, műtét vagy gyakori és nehéz emelések miatt),
- gyakori székrekedés vagy hasmenés,
- bizonyos gyógyszerek mellékhatása,
- krónikus betegségek, melyek befolyásolhatják az idegrendszer működését: pl. cukorbetegség, szklerózis multiplex, Parkinson-kór, demencia,
- sugárkezelés (pl. prosztatarák miatt),
- vastag- vagy végbélrák,
- Crohn-betegség,
- vastagbélgyulladás,
- vastagbél-divertikulum,
- aranyér,
- irritábilis-bélszindróma (IBS),
- végbél prolapsus,
- bélférgek.
A széklettartási zavar diagnosztizálása
Az orvos kérdéseket tesz fel a problémával kapcsolatban, vizsgálatot végez, és kérheti, hogy az érintett személy kezdjen naplót vezetni étkezési és székelési szokásairól. Elrendelhet vastagbéltükrözést (daganatos megbetegedés vagy bármilyen gyulladásos folyamat megállapítása/kizárása érdekében) vagy funkcionális manometriás vizsgálatot – a végbélben székletürítéskor fennálló nyomás mértékének megállapítására. Indokolt lehet röntgen- vagy ultrahangos vizsgálat elvégzése is.
A széklettartási zavar kezelése
A kezelés kiválasztása a széklettartási zavar okától függ. Ha a problémát hasmenés vagy székrekedés okozza, akkor a gyógyszeres kezelésnek erre kell irányulnia. Ha a problémát a medencefenék gyenge izmai okozzák, fizioterápia sokat segíthet.
Fontos a megfelelő bélműködési-székletürítési rutin kialakítása, elegendő rost és folyadék fogyasztása. Amíg a probléma fennáll, az érintett személy viselhet fehérneműjében speciális betétet vagy használhat más orvosi segédeszközt, amelyre kezelőorvosa tehet javaslatot.
Ha az ok szervi, akkor sor kerülhet műtétre is (pl. a záróizom műtéti úton való helyreállítására).
Az élet széklettartási zavarral
Széklettartási zavar esetén fontos, hogy a beteg kerülje székeléskor az erőlködést. Ennek érdekében helyezkedjen el úgy a WC-n, hogy a térdei magasabban legyenek a csípőjénél. Hajoljon előre, a könyökét tegye a térdére, nyomja ki a hasát, egyenesítse ki a hátát és lazítsa el magát.
További tanácsok:
- a mellékhelyiséget csak akkor látogassa, ha erős a székelési késztetés,
- a mellékhelyiség gyakori látogatásának mellőzése,
- medenceizom-gyakorlatok végzése,
- megfelelő, rostban és folyadékban gazdag étrend tartása.
