egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szkizofrénia az elmeműködési zavarok egy súlyos formája, olyan pszichiátriai betegség, melynek meghatározó eleme a valóságtól való elszakadás, ami a különböző pszichés funkciók (pl. gondolkodás, észlelés, motiváció, érzelmi élet) és magatartás zavaraiban nyilvánul meg.

 

Jellegzetes pszichotikus tünetei a hallucináció, téveszmék, negatív, esetleg agresszív gondolatok. A szkizofrénia tünetei nagyon változatosak. Lehet a beteg zaklatott, mozdulatlan vagy akár transzszerű állapotban is. A betegség kiváltó oka ismeretlen, kezelése tüneti jellegű.

 

A szkizofrénia főbb tünetei

A szkizofrénia a személyiség alapvető zavarát jelenti, amiben az intellektus nem sérül, viszont az olyan egészséges szellemi funkciók, mint az egyéniségérzés, egyediségtudat, önállóságérzés kóros formákat öltenek. A betegeknél jellegzetes gondolkodásbeli torzulás, észlelési zavarok, abnormális indulati állapotok, a valósággal való kapcsolat zavara és autizmus mutatkozhat.

 

Az idővel kialakuló pszichés funkciózavaroknak számtalan tünete van, melyeket pozitív, negatív és kognitív tüneti kategóriákba sorolhatók. 

 

Pozitív tünetek:

 

  • hallucináció - a beteg nem létező dolgokat észlel, azaz lát, hall, érzékel. A leggyakoribb az idegen hangok hallása, melyek lehetnek utasítók vagy a cselekvéseket kommentáló jellegűek is;
  • téveszmék - gondolatok, melyeknek nincsen valóságalapja, de a beteg meg van győződve azok igazságáról. Gyakori az üldöztetéses vagy feltalálásos téveszme is, bizarr gondolatokkal párosulva.

 

Negatív tünetek: eltompult és nem a realitáshoz kapcsolódó érzelmek megjelenése, spontán mozgás csökkenése, a beszéd monotonná és szegényessé válása, a tisztálkodás elmaradása és az apátia.

 

Kognitív tünetek: memóriazavar, a figyelemzavar, az absztrakt gondolkodás (elvonatkoztatás) nehézsége, valamint az információk feldolgozásának zavara.

 

Egyéb tünetek lehetnek még a szorongás, aggodalmasság, koordinálatlan mozgás, társasági izoláció, logikátlan gondolatok, gyenge impulzuskontroll, érzelemmentesség.

 

Másik megközelítésben a szkizofrénia alaptünetekből és járulékos tünetekből álló betegség.

 

Alaptünetek (4A):

 

  • asszociációs zavar: a gondolkodás zavara, ami a logikus összefüggések fellazulásától a kusza, logikátlan, szétesett gondolkodásig fokozódhat;
  • affektív zavar: érzelmi készségek csökkenése, érzelmek ellaposodása, súlyos esetekben érzelmi elsivárosodás (emiatt régen korai demenciának vélték, tévesen) vagy az érzelmi és értelmi reakciók közti összhang hiánya;
  • ambivalencia: egyidejűleg fennálló, de egymással ellentétes érzések jelenléte (pl. szeretet-gyűlölet), ami ellentmondásos viselkedésben nyilvánul meg;
  • autizmus: a beteg kapcsolata a környezetével kisebb-nagyobb mértékben megszakad, saját belső világában él, vagy oda húzódik vissza, ugyanakkor időszakosan képes a reális világban is megjelenni, jelen lenni.

 

Járulékos tünetek

 Azok a tünetek, amelyek a szkizofréniás esetek sokféleségét adhatják:

 

  • téveszmék és érzékcsalódások;
  • katatón tünetek, melyek izgalmi (pl. céltalan, sztereotíp mozgások) és gátlásos (pl. abszurd testtartások felvétele) formában is megjelenhetnek;
  • beszéd zavarai (pl. gazdag szimbolizmus, fokozott konkretizálás, szóismétlések);
  • akarat zavarai (pl. döntésképtelenség).

 

A betegség előfordulási gyakorisága férfiak és nők esetében kb. azonos, az első tünetek általában 20-35 éves kor között jelentkeznek. Férfiaknál az első tünetek valamivel korábban jelentkeznek, kb. a húszas évek elején, míg nőknél általában 25 év felett. Ritkább esetekben, különösen fiatalkori szerhasználat (pl. kannabisz, dohányzás) mellett már korábbi életszakaszban, 16-20 éves kor között is megjelenhetnek az első tünetek. 

 

A szkizofrénia egy jellegzetes, már serdülőkorban megjelenő formája a hebefrénia.

 

A betegség lefolyására egyfajta hullámzás jellemző. Normálisnak tűnő, nyugodt időszakokat heveny, hirtelen jelentkező, zavart epizódok váltanak. A különböző szakaszok közti átmenet lehet egy-két nap, de akár lassabb, hónapok alatt lezajló folyamattá is alakulhat.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Szkizofrénia esetén a beteg nem érzi magát betegnek, így magától nem fordul orvoshoz, mindenképpen családtag vagy barát segítségére van szüksége. Ha környezetében valaki esetében szkizofréniára utaló tüneteket észlel, mihamarabb jelezze az érintett családjának, vagy (amennyiben lehetséges) keressen fel vele szakembert, mert fokozott lehet az öngyilkosság kockázata, de a környezetre veszélyes viselkedés is felléphet.

 

A teendőkkel kapcsolatban kérjen segítséget háziorvosától, vagy érintett családtagjával keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai rendelőt!

 

A területileg illetékes pszichiátriai szakrendelés beutaló nélkül látogatható. 

 

A szkizofrénia kiváltó okai

A szkizofrénia kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert, de szerepe lehet valamely genetikai hajlamnak, mivel jelentős családi halmozódást mutat. A hajlamot néhány személyiségjegy előre mutathatja, mint pl. az érzékeny, visszahúzódó jellem és beilleszkedési zavar. A szkizofrénia autizmus spektrumzavarral is társulhat.

 

A szkizofréniát több tényező együttes megléte okozza, azaz a betegségre vonatkozó fogékonyságot fokozhatják a következők:

 

  • Idegrendszeri, anatómiai eltérés: amennyiben a központi idegrendszerben anatómiai (pl. limbikus rendszeri eltérés) vagy biokémiai eltérés van, azaz az ingerület-átvivő anyagok egyensúlya megbomlik, mint pl. a dopamin, a szerotonin, vagy a glutamát egyensúlya, az fokozza a betegség kialakulásának esélyét.
  • Traumatikus élmények, szociális tényezők, stressz szerepe a szkizofrénia kialakulásában - pszichoszociális elmélet: a genetikai hajlam talaján, pl. nehéz életszakasz esetén (pl. párkapcsolati konfliktus, munkanélküliség, külföldre költözés) felerősíthetik a betegség tüneteit, akár visszaesést is okozhatnak.

 

A betegségre hajlamosító agyi fejlődési zavar már valószínűleg magzati korban kialakul, ami a későbbi életszakaszokban érkező hatásokkal együttesen okoz megbetegedést. A szkizofrénia kialakulásának veszélye jelentősen magasabb olyan személyeknél, akik már fiatal korban kábítószert és egyéb élvezeti szereket rendszeresen fogyasztottak. A kockázatot igazoltan emeli a kannabisz, az amfetaminok és származékaik (ecstasy, metamfetamin) és a kokain használata, valamint a rendszeres dohányzás is.

 

A szkizofrénia lehetséges szövődményei

A betegség és annak hullámzó lefolyása fokozott kockázatot jelent szorongásos zavarok, alkoholfüggőség és egyéb élvezeti szerek függőségének (pl. dohányzás, kábítószerhasználat) kialakulásában vagy fenntartásában.

 

A betegség szövődménye lehet munkanélküliség, a társasági élettől és kapcsolatoktól való elszigetelődés (szociális izoláció), és fokozott az öngyilkosság veszélye is.

 

A szkizofrénia diagnosztizálása

A diagnózis felállítása nemzetközileg felállított kritériumrendszer mentén történik. A vizsgálat során a pszichiáter szakorvos kikérdezi a családtagokat, barátokat – a biztos diagnózishoz általában hosszabb ideig (min. fél éven át) szükséges figyelni, gondozni a beteget.

 

Amennyiben két vagy több tünet az alábbiak közül egy hónapon keresztül, jelentős mértékben fennáll, a diagnózis valószínűsíthető:

 

  • téveszmék,
  • hallucinációk,
  • inkoherens beszéd,
  • szétesett vagy katatón viselkedés,
  • hangulati üresség,
  • akaratnélküliség.

 

A diagnózist megerősítő további kritériumok:

 

  • szociális élet vagy a foglalkozási diszfunkció vizsgálata (teljesítménycsökkenés a munkahelyen vagy a tanulmányokban);
  • zavarok időtartama (legalább 6 hónapja fennálló zavarok);
  • hangulatzavarok önálló betegségként történő kizárása;
  • szerhasználat, jellemzően több élvezeti szer együttes használata;
  • testi betegség kizárása.

 

Az egyéb, szkizofréniaszerű tüneteket okozó okok kizárása érdekében szükség lehet vizelet- és vérvizsgálatokra is. A szkizofréniát többek között el kell különíteni a bipoláris zavartól, depressziótól és a pszichózistól is, bár ezek a szkizofrénia társbetegségeként is megjelenhetnek. A pszichotikus tünetek súlyossága a megfigyelések és személyes elemzések mellett speciális kérdőívekkel is vizsgálható.

 

Hasonló tüneteket okozhatnak súlyosabb belgyógyászati betegségek (pl. daganatok, pajzsmirigybetegségek, központi idegrendszeri betegségek) is, ezért neurológiai vizsgálatra is szükség van. A diagnózis felállítása után a családot részletesen tájékoztatni szükséges a betegség lefolyásáról, kezelési lehetőségekről, a betegség kimeneteléről.

 

A szkizofrénia kezelése

Kezelésében legfontosabb a gyógyszer és a pszichoterápia kombinációja. Terápiájában elsődleges az antipszichotikum (pl. risperidone, clozapine, olanzapine) terápia beállítása és fenntartása. Ma már elérhetőek olyan depóinjekció készítmények is, melyeket ritkábban kell adni, így javítható a terápia hatékonysága. A szkizofrénia kezelésében használatosak még egyes antidepresszánsok (SSRI-ok, pl. citalopram). A jól beállított gyógyszeres terápiával tünetmentesség és a pszichotikus epizódok számának jelentős csökkenése érhető el.

 

A betegek a gyógyszeres kezelés mellett gondozásra, támogatásra szorulnak. A gondozás fontos eleme a pszichoterápia, a szakemberrel történő beszélgetés és tanácsadás. Fontos a családterápia és a csoportterápia is, mert a családi támogatás sokat segíthet az elszigetelődés feloldásában.

 

Mit tehet szkizofrénia esetén?

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a szkizofrénia nem gyógyítható, élethosszig tartó támogatást, gondozást igénylő betegség. Terápiájában a gyógyszeres kezelés döntő, de készségfejlesztő módszerekkel, rehabilitációval segíthető a betegek jobb életminősége.

 

A gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő programokkal az önálló életvitel, a munkavégzés és a szociális beilleszkedés is elősegíthető. A beteg családja, barátai sokat segíthetnek a betegség sikeres kezelésében.

 

A pszichotikus epizódok megelőzése

A visszaeséseket általában a gyógyszeres kezelés elhagyása okozza. Az állapotromlás és visszaesés megelőzését segíti a gyógyszerek folyamatos és pontos szedése, a kezelőorvos utasításainak pontos betartása, a kontrollvizsgálatokon való részvétel, a család támogatása, valamint az egyéni terv, a személyre szabott életvezetés kialakítása is.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Mentális zavarok stigmatizációja

Sürgősségi pszichiátria

KULCSSZAVAK
skizofrénia  |   téveszme  |   hallucináció  |   pszichózis  |   üldöztetéses mánia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít