egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A sav-bázis egyensúly elengedhetetlen a szervezet normális működéséhez, ami az jelenti, hogy a szervezet anyagcseréje során keletkező savhatású és savas hatást semlegesítő anyagok a megfelelő arányban legyenek jelen a vérben és a szövetekben.

 

A megfelelő pH-érték elengedhetetlen a test egészséges anyagcsere folyamataiban és az idegrendszer megfelelő működésében is: szükséges az enzimek optimális működéséhez, az elektrolit háztartásához, a megfelelő membrán permeábilitás és ingerlékenység fenntartásához, az ATP szintézishez, glükolízishez, glükoneogenezishez. A sav-bázis egyensúly fenntartásában nagyon fontos szerepe van a tüdőknek és a veséknek.

 

Ha az egyensúly valamilyen oknál fogva felborul, akkor a szervezet működése zavart szenved, és akár életet veszélyeztető állapot is kialakulhat.

 

A vér pH-értéke

A sav-bázis egyensúly tárgyalása esetén fontos tisztázni a pH fogalmát. A pH egy oldat kémhatását mutatja. Ha a pH alacsony, akkor az oldat savas. Ha viszont a pH magas, akkor lúgos kémhatású oldatról beszélünk.

 

A vér pH-értéke 7,35-7,45 között mozog egészséges körülmények között. 7,35 alatti pH esetén acidózisról (savasságról), 7,45 fölötti érték esetén viszont alkalózisról (lúgosságról) beszélünk. A pH kis mértékű változása is igen jelentős hatással bír a szervezet működésére, ugyanis a vér pH-értéke határozza meg az enzimek működését, az ionháztartást, a sejtmembrán állapotát, a mitokondrium működését, illetve a szénhidrát anyagcserét is. Utóbbiak életfontosságú részei a testi működés energiaszükségletének biztosításában.

 

A sav-bázis egyensúly fenntartásában szerepet játszó tényezők

A szervezetben folyamatosan savak keletkeznek az anyagcsere folyamatok során, például széndioxid (illékony sav), kénsav, foszforsav, tejsav és acetecetsav. Ezeket a savakat a szervezet ellensúlyozza a tüdők és a vesék működése során, részben pedig bizonyos szervezetben előforduló anyagok, úgynevezett puffer rendszerek (gyenge savnak/bázisnak, és annak egy erős savval vagy bázissal alkotott sójának oldata, ami állandó pH-értéket biztosít egy rendszerben) közreműködésével.

 

Hogyan tájékozódnak a szervezet sav-bázis egyensúlyáról?

A sav-bázis egyensúlyról legkönnyebben vérgázvizsgálattal tájékozódhatunk. A vérgázanalízis artériás vagy vénás vérből történik, attól függően, hogy milyen betegség esetén van szükség a vizsgálatra. A vérgázanalízis során a vér pH-értékéről, széndioxid és oxigén parciális nyomásáról, a bázisként működő bikarbonát és a fontos ionok mennyiségéről, illetve a tejsav, glukóz, haemoglobin koncentrációról és a hematokritról kaphatunk tájékoztatást (utóbbiakról lásd még: Teljes vérkép).

 

A vérgázleleten úgynevezett származtatott értékek is szerepelnek, úgy, mint oxigénszaturáció, standard bikarbonát, bázisfelesleg, melyek szintén a létfontosságú funkciókról, az anyagcseréről, légzésről adnak információt.

 

A vérgázvizsgálatra intenzív osztályos ellátás során rendszeresen sor kerül.

 

Sav-bázis eltérések

Sav-bázis eltérés esetén el kell különítenünk, hogy az eltérés oka elsősorban a légzési (respiratorikus) vagy anyagcsere (metabolikus) eredetű. Respiratorikus ok esetén elsőként a vér széndioxid nyomásában tapasztalhatunk eltérést, míg metabolikus esetben a vér bikarbonátkoncentrációja változik meg elsőként.

 

Attól függően, hogy melyik szervrendszerben tapasztalható a zavar, illetve hogy a sav-bázis egyensúly eltérése milyen irányú, az alábbi csoportokat különböztetjük meg:

 

  • respiratorikus acidózis,
  • respiratorikus alkalózis,
  • metabolikus acidózis,
  • metabolikus alkalózis.

 

A szervezet a légzéssel összefüggő zavar miatti eltérést az anyagcsere útján igyekszik kompenzálni, az anyagcsere zavar miatt kialakult eltérést pedig a tüdő és a légzés segítségével.

 

Respiratorikus acidózis

Respiratorikus acidózis esetén a tüdő különféle oknál fogva nem tud elegendő mennyiségű széndioxidot eltávolítani a szervezetből. A respiratorikus acidózis tünetei lehetnek a fáradékonyság, a légszomj, fejfájás, illetve a zavartság.

 

A respiratorikus acidózis gyakoribb okai:

 

 

Az akut respiratorikus acidózis terápiája lehet a légutakat tágító gyógyszerek, ún. bronchodilatátorok alkalmazása, szükség esetén oxigén adása, illetve súlyosabb esetekben non-invazív légzéstámogatásra vagy gépi lélegeztetésre is sor kerülhet. Krónikus esetben a kiváltó ok vagy alapbetegség tisztázása, és annak kezelése szükséges.

 

Respiratorikus alkalózis

Respiratorikus alkalózis esetén a tüdő a kelleténél nagyobb mennyiségű széndioxidot távolít el a szervezetből. Az alkalózis tünete lehet az izomrángás, a kézremegés, az izomgörcs, a zsibbadás, bizsergés, hányinger, hányás, szédülés, illetve a zavartság.

 

A respiratorikus alkalózis kiváltó oka lehet:

 

  • oxigénhiány (pl. magas tengerszint feletti magasság);
  • tartósan lázas állapot;
  • tüdő- vagy májbetegség;
  • szalicilsav mérgezés;
  • pánikroham;
  • erős fájdalom.

 

Terápia során a kiváltó okot kell kezelni. A szorongással, pánikbetegséggel járó túl szapora légzés (hiperventilláció) esetén hasznos, ha a beteg rövid ideig zacskóba lélegzik, így a további széndioxid vesztés megelőzhető.

 

Metabolikus acidózis

A metabolikus acidózis kialakulhat, ha a szervet túl sok savat termel, illetve ha a vese nem tudja hatékonyan kiüríteni azokat. A metabolikus acidózis tünetei lehetnek a felgyorsult légvétel, a fáradékonyság és a zavartság.

 

A metabolikus acidózis leggyakoribb okai:

 

  • nagy mennyiségű nátrium-bikarbonát vesztése következében (hiperklorémiás acidózis), pl. tartós hasmenés esetén;

 

Fentieken túl egyes vegyszerek okozta mérgezés is melabolikus acidózist okoz, például fagyálló folyadék (etilén-glikol) vagy metanol (házi oldószer) fogyasztása, illetve a cukorbetegség némely formáiban használt, szájon át szedett antidiabetikumok nem megfelelő használata is vezethet ilyen eltéréshez.

 

A metabolikus acidózis terápiája a kiváltó ok kezelésén alapszik.

 

Metabolikus alkalózis

Metabolikus alkalózis esetén a vér bikarbonátkoncentrációja megnő. Az alkalózis tünete lehet az izomrángás, a kézremegés, az izomgörcsök, a zsibbadás, bizsergés, hányinger, hányás, szédülés, illetve a zavartság.

 

A metabolikus alkalózis két leggyakoribb oka a hosszantartó hányás, illetve a vízhajtó gyógyszerek használata, illetve okozhatja még a mellékvese túlműködése. Terápia során fontos az ionegyensúly helyreállítása, illetve a kiváltó ok kezelése.

 

Szövődmények

Mind az acidózis, mind pedig az alkalózis esetén szívritmuszavarok is megfigyelhetők. Ennek oka a felborult ionegyensúly. Az ionoknak ugyanis nagyon fontos szerepe van a szívizom működésében, ami meghatározza a szívizom összehúzódását. Ha megváltozik az ionok mennyisége, ez a szívritmusra is kihat.

 

Tévhitek

Fontos kiemelni, hogy a manapság oly divatos lúgosító módszerek mind hatástalanok. A sav-bázis egyensúly fenntartásáért a tüdő és a vese komplex együttműködése felel. Bármi egyéb befolyásoló tényező (pl.: lúgosító diéta, lúgosító ételek, italok fogyasztása) nincs hatással a szervezt sav-bázis egyensúlyára.

 

KULCSSZAVAK
sav-bázis egyensúly  |   pH  |   respiratorikus acidózis  |   respiratorikus alkalózis  |   metabolikus acidózis  |   metabolikus alkalózis  |   vese  |   tüdő
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít