Az allergia az immunrendszer túlzott, téves reakciója olyan ártalmatlan anyagokra (allergén), melyek egészséges (értsd: nem allergiás) embereknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni. Az allergiások csaknem fele virágpor-, azaz pollenérzékeny.
Hazánkban közel 3 millió ember szenved allergiás megbetegedésben. A legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül az első helyen a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű áll. Korábbi becslések alapján a felnőtt lakosság mintegy 15-20 %-a allergiás a legfontosabb kültéri allergénre, a parlagfű pollenjére.
Az allergiások száma a jövőben várhatóan emelkedni fog, mivel a klímaváltozás kedvező feltételeket teremt a parlagfű számára, illetve új inváziós növényfajok megjelenését is elősegítheti.
A pollenallergia főbb tünetei
A pollenallergia vezető tünetei általában az orrdugulás, vízszerű, színtelen orrfolyás, tüsszögés, orr-, torok-, szájpadviszketés, gátolt orrlégzés. Gyakori tovább a szemhéjduzzanat, szemviszketés, fényérzékenység, könnyezés, és a szem kivörösödése (kötőhártya-gyulladás) is.
Az pollenallergia további tünetei lehetnek:
- ingerlékenység;
- fáradékonyság, levertség;
- étvágytalanság;
- fejfájás;
- alvászavar.
Szénanátháról akkor beszélünk, ha az orrdugulás vagy orrfolyáson kívül a tüsszögés, orrviszketés, gátolt orrlégzés tünetek közül még legalább egy jelentkezik, hetente több napon át, naponta legalább egy órán keresztül. A szénanátha tüneteivel együtt jelentkezik a kötőhártya-gyulladás, mely akár hónapokig is eltarthat. Az allergiás reakció a bőrön vörös, égő, viszkető csalánkiütés formájában is megmutatkozhat.
Súlyosabb esetben hörgőasztma jelentkezhet. A ki- és belégzés nehezítettsége, a kilégzés megnyúlása és a kilégzéskori sípolás gyakran az éjszakai, illetve hajnali órákban a legintenzívebb.
Allergiás eredetű asztmában szenvedő betegnél az asztma tünetei erősebbé, dominálóvá válnak, amikor az allergiát kiváltó pollen szezonja tart. Például a fűpollenre érzékenyek esetében ez április-májusban, a parlagfűre allergiásoknál az augusztustól októberig tartó időszakban várható.
Legsúlyosabb esetben akár életveszélyes anafilaxiás reakció alakulhat ki, melynek tünetei az akut hörgőgörcs, gégeduzzanat miatti rekedtség, légzési elégtelenség, vérnyomásesés, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, ájulásérzés, generalizált bőrkiütés, viszketés lehetnek. Ha súlyos allergiában szenved, mindig tartsa magánál az adrenalin autoinjektorát. Pollenallergia esetén viszont ez a súlyos forma rendkívül ritka.
Fontos tudni, hogy számos zöldség (cukkini, uborka tök, zeller, paradicsom), gyümölcs (dinnye, banán, gesztenye, dió), fűszer- és gyógynövény (gyömbér, kamilla, fahéj) elfogyasztásának hatására légúti (pl. parlagfű) allergiában szenvedőknél azonnali szájnyálkahártya és torok viszketés, valamint duzzanat alakulhat ki. Súlyosabb esetben garat- és gégevizenyő, hasmenés is előfordulhat, ugyanis a növény pollenje és az adott táplálék között szerkezeti rokonság van. Ezt a jelenséget keresztallergiának nevezzük, lásd lentebb.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fentebb leírt tünetek bármelyikét észleli, forduljon háziorvosához, aki a tüneteket kiváltó lehetséges okok mérlegelése és egyéni igényei alapján segít a hatékony tüneti terápia beállításában, vagy szükség esetén fül-orr-gégészeti szakrendelésre irányítja.
Ha nehézlégzés, fulladásos tünetek jelentkeznek, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A pollenallergia lehetséges okai
Amikor az immunrendszer egy alapvetően ártalmatlan anyagot veszélyesnek minősít, allergiáról és túlérzékenységről beszélünk.
Főként a szélbeporzású növények pollenjei okozzák az allergiás betegségeket:
- Tavaszi (fa) pollenszezon (februártól májusig): a leggyakoribb tüneteket okozó cserjék, fák (virágzási sorrendben): a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris és a platán.
- Késő tavaszi és kora nyári pollenszezon (áprilistól július közepéig) növényei: fűfélék, csalánfélék, útifű, vadsóska.
- Nyár végi-őszi (gyom) pollenszezon (július közepétől októberig): legfontosabb panaszt okozó gyomnövények: a parlagfű, a fekete üröm, a libatopfélék és a disznóparéjfélék.
Keresztallergia során a légúti allergénekre érzékenyeknél az adott élelmiszer elfogyasztásakor azonnal szájnyálkahártya és torok viszketés és duzzanat alakulhat ki.
A leggyakoribb, pollenek és táplálékok közötti keresztallergiák az alábbiak:
- parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka;
- fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, kömény, chili bors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregánó, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller;
- nyírfa: alma, avokadó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, meggy, mandula, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva;
- füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarind;
- földimogyoró: dió;
- diófélék: búza, mák, mogyoró, rozs, szezámmag;
- latex: avokadó, banán, citrusfélék, gesztenye, kivi, spenót.
Az allergiás betegség kialakulásának folyamata pontosan nem ismert.
Néhány tényezőről azonban bizonyított, hogy szerepet játszhat az allergia kialakulásában:
- genetikai hajlam;
- születés pollenszezonban;
- anya terhesség alatti dohányzása;
- az első két életévben elszenvedett súlyos légúti fertőzések;
- a túlzott antibiotikum szedés;
- a túlzott tisztaság („higiénés elmélet”);
- háziállatok tartása a lakásban;
- dohányzás a lakókörnyezetben;
- csecsemőkori ételallergiák;
- atópiás dermatitis és asztma megléte (allergiás menetelés).
A lakókörnyezet és a munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (kémiai és biológiai levegőszennyezettség, párás levegő, zárt helyiségek stb.) szintén szerepet játszhat a tünetek kialaklulásában és erősségében.
A pollenallergia szövődményei
A pollenallergia szövődményeként felülfertőződés esetén heveny bakteriális orrmelléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás alakulhat ki. A szénanáthás betegek 35-40 százalékának van esélye arra, hogy a későbbiek folyamán asztmássá váljon.
A pollenallergia diagnosztizálása
A pollenallergia diagnosztizálásának első lépése a beteg kórelőzményének felvétele. A beteg életkörülményeiből, tapasztalataiból, megfigyeléseiből gyakran nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy mire érzékeny. Az allergén azonosítására szolgáló vizsgálatok segítségével lehet eldönteni, hogy a beteg tüneteit az adott allergén okozza-e.
Lásd még: Allergiatesztek
A két leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a karcolásos bőrteszt (Prick teszt) és a vérvizsgálat, melyek indirekt és direkt módon mutatják ki az adott allergén ellen termelt IgE ellenanyagot. Az allergiás bőr- és laboratoriumi vizsgálatokat indokolt esetben kiegészíthetik részletes tüdőgyógyászati és fül- orr-gégészeti (pl. az orr endoszkópos vizsgálata) vizsgálatokkal is, a pontos diagnózis felállítása érdekében.
A pollenallergia kezelése
A pollenallergiában szenvedő beteg kezelésének célja a tünetek mérséklése, illetve megszüntetése, a gyulladásos folyamat csökkentése, a klinikai tünetek kiújulásának megelőzése, a társbetegségek – különösen az asztma – megelőzése, mindezek révén pedig a beteg életminőségének javítása. A pollenallergia kezelése lépcsőzetes, vagyis a kezelés beállításakor a kezelőorvos figyelembe veszi a tünetek súlyosságát, a várható pollenterhelést, a korábbi kezelési eredményeket, valamint az egyéb kockázati tényezőket.
A pollenallergiát lehet helyileg ható gyógyszerekkel kezelni (szemcsepp, orrspray) továbbá szisztémásan ható gyógyszerekkel. A gyógyszerek egyik csoportja (pl. antihisztaminok) recept nélkül kaphatók, más részük (pl. szteroid tartalmú szerek) csak orvosi rendelvényre. A gyógyszeres terápiát orvossal kell megbeszélni és célszerű az allergiát kiváltó növény virágzása előtt legalább 2 héttel megkezdeni a gyógyszerszedést a tünetek csökkentése érdekében. Az antihisztaminok és szteroidok, tüneti kezelésnek tekinthetők, az allergia hátterében zajló gyulladásos folyamatok okát nem szüntetik meg, a kezelés abbahagyásával a tünetek mindig kiújulnak.
Az allergén immunterápia ezzel szemben befolyásolja az allergia alapmechanizmusát és valódi gyógyulást eredményezhet. Az immunterápia megtanítja az immunrendszert másként reagálni egy adott allergiát okozó anyagra, elfogadást, toleranciát alakít ki. A módszer lényege az allergén növekvő töménységű folyamatos adagolása, mellyel az immunrendszert mintegy hozzászoktatja a problematikus allergénhez (deszenzitizálás). Az immunterápia hatékonysága rovarcsípés allergia és légúti (pollen, poratka) allergia esetén klinikailag széles körűen igazolt, de Magyarországon még kevésbé ismert és alkalmazott módszer.
Mit tehet pollenallergia esetén?
Ha az adott allergén növény virágzása előtt elkezdi szedni az orvos utasítása szerint a gyógyszereit, akkor tünetei minimálisak lesznek, és életminősége sem romlik. A gyógykezelés akkor igazán hatékony, ha a gyógyszer hatása kialakul, mire az adott pollen a tüneteket kiváltó koncentrációban megjelenik a levegőben. Ezért érdemes korábban, akár a szezon előtt egy-két héttel elkezdenie a kezelést, mert így kellően tartós tünetmentességet érhet el. Ha viszont csak akkor kezdi el alkalmazni a gyógyszereket, amikor már kialakultak a panaszok, lassabban áll be a terápiás hatás.
Ismerje a pollennaptárt, figyelje rendszeresen a pollenjelentést és előrejelzést, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján talál meg. Amikor magas a pollenkoncentáció a levegőben (általában reggel 9:00-10:00 órától délután 5-ig), lehetőleg tartózkodjon zárt helyen. Kerülje a szabadtéri aktivitást, a kerti munkálatokat a fenti időszakban. Lehetőleg éjszaka vagy hajnalban szellőztessen. Lakóterének pollenkoncentrációját a klímaberendezésbe szerelt pollenszűrőkkel csökkentheti, illetve vannak kifejezetten erre a célra használható légtisztító berendezések. Gyakran mosson hajat, váltsa felső ruháit is, mivel a pollenszemek rátapadnak ezekre a felületekre. A ruhákat ne szárítsa a szabadban. Autózáskor ne tekerje le az ablakot, gépkocsijában is alkalmazzon pollenszűrőt.
Ha keresztallergiában szenved, ne fogyasszon keresztreakciót adó élelmiszereket. Ha allergiás, kerülje a propoliszt, virágmézet. Külföldre való utazás előtt nézzen utána, van-e esélye annak, hogy a célországban találkozhat olyan környezettel vagy tünetkiváltó tényezővel, amelynek valamelyik összetevőjére tudottan érzékeny. Az interneten megtalálhatók más országok pollenjelentései, és az iránt is könnyű ma már tájékozódni, hogy egyes helyeken jellemzően milyen konyhai alapanyagokat, fűszereket használnak. Ezek kerülésével meg lehet előzni, hogy súlyosabb tünetegyüttes alakuljon ki.
A pollenallergia megelőzése
Míg az öröklődő atópiás hajlamon változtatni nem tudunk (lásd még: Allergiás menetelés), a tünetek kialakulásában jelentős szerepe van az elkerülhető környezeti hatásoknak, valamint az életmódnak. A túlzottan „tiszta” környezet kialakítása a gyermek számára, a túlzásba vitt higiénés eljárások ártalmasak lehetnek.
Fontos, hogy kora gyermekkortól találkozzon a szervezetünk kórokozókkal és ezáltal a veleszületett immunrendszer újra és újra aktiválódjon. Ezt a célt is szolgálhatja, ha a gyermek közösségbe jár, testvérével, családtagokkal közös szobában tartózkodik, másokkal közös játékokat használ.
A csecsemő és kisdedkor időszakában a háziállatokkal való ismételt érintkezés is csökkentheti a későbbi életkorban kialakuló betegségek kockázatát. Azonban később, már a gyermekkorban bekövetkező ismételt antigén találkozás rizikótényező egy későbbi allergiás betegség megjelenésére.
Veszélyes a várandósság alatti és a gyermek lakóterében a dohányzás. A kültéri légszennyezettség (városi környezet, a levegő magas nitrogén-dioxid, dízel-részecske koncentráció) is meghatározó az allergiás betegségteher alakulásában.
Lásd még: Passzív dohányzás
Az anyatejes táplálás védő hatású, ezért ajánlott, hogy fél éves korig a csecsemő kizárólagosan anyatejet kapjon.
Lásd még: Csecsemők táplálása és Csecsemők immunfejlődése
Az antibiotikumok túlzott szedése, különösen 6-24 hónapos kor között növeli az allergia kialakulásának kockázatát, mivel befolyásolják a bélflóra minőségi is mennyiségi összetételét.
Fontos, hogy a szülők felismerjék az allergia, szénanátha tüneteit gyermeküknél és időben orvoshoz forduljanak. Az allergiás állapot fel nem ismerése később asztma kialakulásához vezethet
A már adott pollenre érzékeny, de tüneteket nem mutató egyéneknél a másodlagos megelőzés, vagyis az ismert allergén kerülése javasolt. A harmadlagos prevenció – allergénkerülés és allergén immunterápia – a panaszos betegek tüneteinek és a további szervi károsodások megelőzését célozza.
Kapcsolódó tartalmak:
