egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szívtranszplantáció során a beteg működésében károsodott szívét egy egészséges donor szívvel cserélik ki. A transzplantáció tehát a recipiens (szervet befogadó) és a donor (szervet adó) között zajlik. A szívtranszplantációra a legtöbb esetben akkor kerül sor, ha azt megelőzően a gyógyszeres és egyéb beavatkozások nem vezettek eredményre.

 

Az első szívtranszplantációt 1992-ben dr. Szabó Zoltán végezte Magyarországon.

 

Az Országos Vérellátó Szolgálat 2013 óta tagja az Eurotransplant International Foundation nemzetközi szervcsere szervezetnek, így jelentősen javult a transzplantációs listán lévő betegek esélye az új szervre.

 

A szívtranszplantáció egy bonyolult, nagy műtétnek számít, ennek ellenére rendszeres kontrollal és megfelelő odafigyeléssel a túlélése kedvező (felnőttek esetén a túlélési arány 1 éven belül 85%, 5 éven belül 69%).

 

A szívtranszplantáció kiegészülhet egy másik szerv transzplantációjával, például:

 

  • szív és vese transzplantáció;
  • szív és máj transzplantáció;
  • szív és tüdő transzplantáció.

 

A szívtranszplantáció javallatai

A szívtranszplantáció javallatát legtöbbször a terápia rezisztens szívelégtelenség jelenti. Az alábbi betegségek vezethetnek ide:

 

 

A szívtranszplantáció kontraindikációi

A szívtranszplantáció nem minden esetben ajánlott. Az alábbi állapotok a szívtranszplantáció ellenjavallatát képzik:

 

  • ideális esetben a recipiens életkora 56 év alatt van, ennél idősebb kor relatív kontraindikációt képez, amikor egyedi elbírálás alapján lehet döntést hozni: a szívtranszplantációból való felépülés esélye jelentősen csökken;
  • súlyos vese-, máj- vagy tüdőelégtelenség (amennyiben az együttes transzplantáció nem megoldható);
  • súlyos érbetegség;
  • súlyos pszichiátriai megbetegedés, együttműködésre való képtelenség.

 

A szívtranszplantáció előtt

A szívtranszplantáció előtt hetekkel, hónapokkal elindul a felkészülés a donor szív befogadására.

 

Az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges lehet a transzplantáció előtt:

 

 

A kezelőorvos a beteg állapota alapján dönt a szívtranszplantáció szükségességéről és előterjeszti kérelmét a Transzplantációs Bizottságnak, amely ha a kérelmet pozitívan bírálja el, akkor a beteg felkerül egy transzplantációs listára. Ezt a várakozás időszaka követi, míg a betegre sor kerül (ami az állapot súlyosságától is függ) és egy olyan donor szívet nem találnak, ami nagysága és a beteg vércsoportja alapján alkalmas lehet a transzplantációra. A várakozás ideje alatt is szükség van a folyamatos kontrollokra, illetve, ha indokolt, terápiára (pl. VAD, ventricular assist device, műszív).

 

Közvetlenül a transzplantáció előtt a legtöbb esetben csupán néhány óra áll rendelkezésre a beteg megfelelő előkészítésére és a donor szív eltávolítását követően a transzplantációra, éppen ezért fontos, hogy a várakozás ideje alatt folyamatosan elérhető legyen a beteg, legyen előkészítve egy bőrönd és egy utazási terv arra az esetre, ha értesítik a donor szív érkezéséről. Fontos, hogy a beteg a telefonhívást követően már ne egyen és igyon. A transzplantáció előtt még egyszer ellenőrzik a beteg állapotát, illetve, hogy a donor szív összeférhető-e a beteggel, majd elkezdődik a transzplantáció.

 

A szívtranszplantáció menete

A transzplantációt egy orvosi team végzi. A szívtranszplantáció egy nyitott szívműtét, amely több órás beavatkozás. Általános érzéstelenítést követően a beteget egy szív-tüdő motorra teszik, hogy biztosítsák az oxigéndús vér keringését a beteg szervezetében. Ezt követően a beteg szívét eltávolítják és a helyére a donor szívet ültetik be, majd a donor szívhez varrják a nagyereket. Az új szív általában akkor kezd el verni, mikor leveszik a beteget a szív-tüdő motorról, azonban van, hogy elektromos sokk szükséges az új szív működésének elindítására.

 

A szívtranszplantáció lehetséges szövődményei

A műtéti eljárás miatt jelentkezhet vérzés, fertőzés, trombózis, valamint az alábbi szövődmények:

 

  • A donor szív kilökődése (rejekciója): a legjelentősebb szövődmény a transzplantációt követően, amelynek oka az, hogy a szervezet a donor szívet idegenként ismeri fel, ezért támadást indít ellene, ami a szívet károsítja. Ennek megelőzésére a transzplantáltak az immunrendszer működését gátló (immunszupresszív) terápiát kapnak, amelynek alkalmazása mellett a kilökődés előfordulása lecsökken. A rejekció kizárására a transzplantációt követő 1 évben ismételten biopsziát vesznek a szív szövetéből vénán keresztül.
  • A donor szív elégtelen működése: a transzplantációt követő első pár hónapban a vezető halálok a donor szív elégtelen működése.
  • Gyógyszer-mellékhatások: az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerek számos mellékhatással rendelkezhetnek, pl. vesekárosodást eredményezhetnek.
  • Fertőzés: az immunszupresszív terápia megnöveli a fertőzések lehetőségét, ha ez bekövetkezik, a kórházi ellátás szükségessé válik a traszplantációt követő első évben.

 

A szívtranszplantáció után

A szívtranszplantáció után fájdalomcsillapítók alkalmazása, valamint légzést segítő készülék használata szükséges. A mellkasban drain csövek segítik a felgyülemlő folyadék távozását. A műtétet követően intravénásan folyadékot és gyógyszereket kap a beteg.

 

Az első pár napban intenzív osztályon tartózkodik a transzplantált, majd 1-2 hétre átkerül egy fekvőbeteg osztályra. Később a beteg távozhat a kórházból, azonban rendszeres ellenőrzésekre kell járjon, ezért célszerű ideiglenesen a kórházhoz közel tartózkodni.

 

Légszomj, súlyos fáradékonyság, láz, vizeletelmaradás vagy súlynövekedés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, hiszen ez a kilökődés jele is lehet.

 

A szívtranszplantációt követően immunszupresszív terápiát kell alkalmazni, amely segít megelőzni a donor szerv kilökődését. Ezen kívül a rendszeres kontrollokon való részvétel, a pszichés támogatás és az egészséges életmód elengedhetetlen a regeneráció és a transzplantált szervvel való teljes élet eléréséhez.

 

A transzplantációt követően a beteg vállalhat gyermeket is akár, szoros orvosi kontrollok és konzultációk mellett.

 

A szívtranszplantáció alternatívái

Azokban az esetekben, amikor a szívtranszplantáció ellenjavalt, a szívkamrák munkáját segítő készülék, úgynevezett VAD segíthet. Ez egy mellkasba ültetett mechanikus pumpa, mely a vér pumpálásában segít a kamráknak. A legtöbb esetben a szívtranszplantációra várók körében jelent áthidaló megoldást, azonban egyre gyakrabban alkalmazzák azokban az esetekben is, amikor a szívelégtelenség ellenére szívtranszplantációra nem kerülhet sor.

 

KULCSSZAVAK
szívelégtelenség  |   nyitott szívműtét  |   VAD  |   immunszupresszáns
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít