A szédülés (vertigo) az egyensúlyzavar érzése, az egyensúlyi szervrendszer (vesztibuláris rendszer) kóros működése. A jelenség oka, hogy az agy egymástól eltérő üzeneteket kap az érzékszervektől (a szemtől és a fültől), illetve az idegrendszertől. A megmagyarázhatatlan fejfájás mellett a szédülés az egyik leggyakoribb ok, amely miatt az aktív keresők és a 65 évnél idősebbek felkeresik orvosukat.
A szédülés tünetei
A szédülés a beteg vagy a környezet mozgásának illúziója, amely leggyakrabban forgó jellegű.
Szédülés során az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- forgásérzet;
- egyensúlyzavar;
- émelygés;
- bizonytalanságérzés;
- gyengeség, fáradtság;
- koncentrációszavar;
- homályosuló látás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha megmagyarázhatatlan szédüléses rosszulléte van. Hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha súlyos szédüléses rosszullétet tapasztal!
Keresse fel orvosát abban az esetben is, ha a szédülés az alábbi tünetek valamelyikével egyszerre jelentkezik:
- súlyos, korábban nem tapasztalt fejfájás;
- eszméletvesztés;
- zsibbadás;
- mellkasi fájdalom;
- szapora vagy lassú pulzus;
- járási nehézségek;
- homályos látás, hallásvesztés, beszédzavar.
A szédülés okai
A szédülés leggyakoribb kiváltó oka a gyors irányváltoztatás: hullámvasúton vagy körhintázás után, esetleg hajó- vagy repülőút során. A szédülés ilyenkor a fül receptorait érő ingerek miatt alakul ki, és természetes jelenség. Ha a szédülés megmagyarázhatatlanul, külső ok nélkül jelentkezik, valószínűleg orvosi vizsgálatra van szükség. Ilyenkor a vertigo okaként idegrendszeri probléma állhat, gyakran kísérik egyéb idegrendszeri tünetek is (pl. járási bizonytalanság, testtartási zavar, hányinger, fülzúgás, nystagmus).
A szédülés hátterében meghúzódó okok lehetnek:
- fejsérülés;
- labirintusfertőzés;
- gyógyszermellékhatás;
- Ménière-betegség;
- stressz, szorongás;
- az agy vérellátási zavara.
Ritkább esetben a szédülés súlyos neurológiai betegség tünete is lehet:
- szklerózis multiplex;
- migrén;
- agydaganat.
A szédülés diagnosztizálása
A szédüléssel jelentkező beteg vizsgálatánál az orvos elsőként felderíti, hogy egyensúlyrendszeri vagy egyéb betegség áll a panaszok mögött.
Ehhez szükség van az alábbiakra:
- kórtörténet;
- szedett gyógyszerek;
- fizikális vizsgálat.
A vizsgálatra érdemes felkészülni a szedett gyógyszerek neveiből, és megfigyelni a szédülés jellegét (forgó vagy inkább bizonytalanságérzéssel járó), illetve hogy a szédülés közben fellép-e egyensúlyzavar vagy fülzúgás. Ezek alapján az orvos további, fül-orr-gégészeti vagy neurológiai vizsgálatokat rendelhet el. Neurológiai eredet gyanúja esetén képalkotó vizsgálatot (koponya-CT vagy -MRI) végeztet.
Szédülésből eredő balesetek megelőzése
Ha tisztában van azzal, hogy időnként felléphetnek szédüléses tünetek, vagy bármikor elveszítheti az egyensúlyát, a súlyosabb sérülések elkerülése érdekében az alábbiakra fordítson figyelmet:
- Legyen elővigyázatos a lépcsőn vagy lejtős területen.
- Kerülje a vezetést.
- Üljön le azonnal, ne várjon arra, hogy a szédülés magától elmúljon.
- Ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt.
- Rendszeresen tartsa a kapcsolatot az orvosával.
