Aligha akad olyan ember, aki ne ismerné a székrekedés kellemetlen, esetenként fájdalmas állapotát. A már gyermekkortól gyakori emésztőrendszeri probléma azonban – az esetek többségében – egyszerűen kezelhető.
A székrekedés főbb tünetei
A ritkább, de rendszeres székelési inger még nem jelent székrekedést. A gondok azzal kezdődnek, ha a székelési inger rendszertelen, hosszú időre kimarad, a széklet száraz, kemény, és a mennyisége sem elégséges.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a székrekedéssel egyidejűleg az alábbi tünetek lépnek fel, forduljon háziorvosához:
- véres széklet, friss vér (aranyérrel küszködők esetén),
- alvadt vért tartalmazó (fekete) széklet – mindenképp vizsgálatot igényel,
- nem múló vagy vissza-visszatérő hasi fájdalom,
- megmagyarázhatatlan súlyvesztés (fogyás) is megjelenik.
Természetesen abban az esetben is érdemes orvoshoz fordulni, ha a probléma „csupán” annyi, hogy a székrekedés hosszú ideje fennáll, nem akar megszűnni.
A székrekedés lehetséges okai
- Székrekedést okozhat:
- Elégtelen táplálékbevitel,
- monoton táplálkozás,
- túl sok finomított élelmiszer fogyasztása,
- elégtelen rost-, zöldség-, gyümölcsfogyasztás,
- elégtelen folyadékbevitel, pl. kevés víz fogyasztása is.
- Gyakran előfordul hashajtószedés esetén (a belek saját mozgása ilyenkor „ellustul”, szinte hozzászoknak a hashajtó segítségéhez).
- Néhány fájdalomcsillapító – főleg rendszeres – használata és vaskészítmények használata (akár táplálkozással bevitt élelmiszerek esetén) is előidézheti az állapotot.
- Jelentkezhet a menstruációt közvetlenül megelőző napokban.
- Kialakulhat mozgásszegény életmód mellett is (főleg ülő tevékenységet végzők esetében).
- Érzelmi, pszichikai problémák esetén sem ritka a székrekedés; szorongás, depresszió éppúgy kiválthatja, mint például családi tragédiák. Traumák következtében állandósuló pszichés állapot egyik tüneteként is jelentkezhet.
- Néhány betegség, illetve kóros állapot velejárója is lehet a székrekedés:
- cukorbetegség,
- sclerosis multiplex,
- Parkinson-kór,
- irritábilisbél-szindróma,
- aranyér.
A már természetes táplálkozásban részesülő (nem szoptatott) csecsemők székrekedését a túl sok darabos étel, a hiányos folyadékbevitel okozhatja. Kisgyermekeknél és iskolás gyerekeknél az elodázott WC-használat, a tartogatott széklet is lehet kiváltó ok (ez utóbbi a leggyakrabban előforduló „székrekedéstípus”).
50 éves kor felett, illetve ha a családi kórtörténetben előfordult hasonló megbetegedés, akkor kortól függetlenül (különösen mással nem magyarázható fogyás és véres széklet esetén), felmerülhet a vastagbéldaganat gyanúja is. Ilyen esetekben a háziorvos beutalja a szükséges szakorvosi vizsgálatokra. A korai felismerés érdekében 50 éves kor felett akkor is ajánlott a rendszeres vastagbélrák-szűrővizsgálaton való részvétel, ha nem állnak fenn emésztőszervrendszeri panaszok.
A székrekedés diagnosztizálása
Ha a háziorvos szakorvosi segítséget igénylő tünet miatt szakorvoshoz utalja a beteget, akkor a diagnosztikai eljárások sorrendje szerint a has tapintásos vizsgálatát a végbélnyílás, illetve a végbél endoszkópos (kamerás) vizsgálata követi. Ha az orvos szükségesnek véli, akkor a vastagbél kamerás vizsgálatát is elvégzik (kolonoszkópia). Előfordulhat a béltraktus röntgenvizsgálata is, a bélbe való kontrasztanyag juttatását (báriumos beöntést) követően. Esetlegesen hasi ultrahangvizsgálat vagy hasi CT-vizsgálat is történik.
A székrekedés kezelése
A székrekedés otthoni kezelése magában foglalja a megelőzés lehetőségeit is. Egyszerű tennivalókról van szó:
- sok folyadék (elsősorban víz) fogyasztása,
- egészséges táplálkozás, bőséges rostbevitel,
- napi rendszerességgel végzett, gyakori testmozgás,
- székelési inger esetén haladéktalan WC-használat.
Fontos megjegyezni, hogy a bélrendszert tisztító, megmozgató rostok csak sok folyadék kíséretében képesek segíteni az emésztést.
