egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szorongás a test fizikai reakciója egy fenyegetésre vagy vélt fenyegetésre. A szorongás szapora szívveréssel, kapkodó levegővételekkel, „összeszoruló” gyomorral és változatos érzelmi reakciókkal, például túlzott félelemmel, aggodalommal járhat.

 

Élete során mindenki megtapasztalja a stressz valamely formáját, hiszen az egy természetes reakció, ami segít elkerülni a veszélyes szituációkat azáltal, hogy energiát és kellő éberséget biztosít a védekezéshez az adott helyzettel szemben, vagy a helyzettől való „meneküléshez”.

 

Lásd még: Stresszreakció

 

A stressz különbözőképpen hat az egyes emberekre: lehet negatív, de akár pozitív hatása is az egyénre nézve. Pozitív hatása az egyéni képességek és a problémamegoldás mozgósítása – vannak emberek, akikből a feszült helyzet hozza ki a legjobb teljesítményt. Más embereknél a stressz negatív hatást vált ki. Ilyenkor a gátlás révén – vagyis amikor szinte megbénul az adott helyzetben – az egyén jóval a képességei alatt teljesít. 

 

Egyes esetekben a stresszt okozta érzések nem múlnak el könnyedén. Ilyenkor szorongásos betegségek alakulhatnak ki. Vannak, akik számára a szorongás indokolatlan, illetve indokolatlanul hosszú ideig tart, ami megnehezíti a munkát, a koncentrálást, az alvást vagy akár a legegyszerűbb hétköznapi feladatok ellátását is. 

 

A tartós szorongás depresszió kialakulásához vezethet. Ilyenkor magasabb a kockázata az öngyilkossági gondolatok megjelenésének is, illetve a visszatérő vagy többszörösen megélt, elviselhetetlennek érzett sikertelenségből adódó önértékelés-csökkenés is kiválthatja azokat. Az öngyilkosságra való késztetés a „nem létezni vagy megszűnni akarás” érzésének fokozatos felerősödésével alakul ki.

 

Amennyiben a környezetében valaki:

  • lelki válságban van,
  • erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
  • öngyilkossági szándékról beszél,

ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

A szorongás főbb tünetei

Noha a szorongásos eltéréseknek különböző típusai különböző tünetekkel jelentkezhetnek, számos tünet általánosságban jellemző a szorongásra.

 

Viselkedésbeli tünetek

A szorongó személy a szorongás csökkentése érdekében sokszor önkéntelenül is kerüli azokat az élethelyzeteket, amelyek a szorongását kiváltják, fokozzák. Ez az elkerülő magatartás befolyásolja a mindennapi tevékenységet és az életvitelt is. A szorongás sokszor vezet alvászavarokhoz, koncentrációs zavarhoz, és memóriazavarokat is okozhat.

 

Jellemző érzelmi tünetek az aggodalom, félelem, a tehetetlenség érzése, a „mindjárt valami rossz fog történni” gondolat jelenléte és a fokozott veszélyérzet.

 

A szorongás testi tüneteket is kiválthat, melyek gyakrabban az alábbiak:

 

  • légszomj,
  • szédülés,
  • remegés,
  • szívdobogásérzés,
  • verejtékezés,
  • gyomorfájdalom,
  • zsibbadás,
  • szomjúság.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a szorongás oly mértékű, vagy olyan gyakorisággal fordul elő, hogy az már hátrányosan befolyásolja a mindennapokat, akkor orvossal, mentálhigiénés szakemberrel való beszélgetés lehet a kezelés kezdetét jelentő első lépés. A lelki munka megkezdésében segíthet annak feljegyzése, hoyg a tünetek általában mikor, milyen helyzetekben jelentkeznek, így könnyebb elmagyarázni a szakembernek az átélt problémákat.

 

Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén kérjen segítséget háziorvosától, aki segíthet megtalálni a megfelelő szakembert. Ha úgy érzi, hogy azonnali tanácsra, meghallgatásra van szükgése, hívjon fel telefonos lelkisegély-szolgálatot!

 

Az éjjel-nappal ingyenesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon érhető el.

 

A LESZ munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak.

 

Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt beutaló nélkül felkeresheti.

 

A szorongás lehetséges okai

Szorongást élhetünk át fontos teljesítményhelyzetekben, vizsga, felvételi előtt, nyilvános szerepléskor vagy egyéb, lelkileg megterhelő események kapcsán, például betegségek, negatív élmények, bizonytalan élethelyzetek alkalmával is.

 

Szorongást kiváltó vagy fokozó kockázati tényezők a folyamatos stresszhelyzetek (munkahelyi stressz, családi, párkapcsolati, pénzügyi stb.), bármilyen bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális, szóbeli vagy kapcsolaton belüli), bármilyen életet vagy egészséget veszélyeztető helyzet (pl. krónikus betegség, baleset), várandósság és szülés (pl. gyermekágyi depresszió mellett), kábítószerek (különösen kannabiszamfetaminok), alkohol és nyugtatók fogyasztása, illetve ezek elvonási tünetei, továbbá a túlzott koffeinfogyasztás (pl. kávé, energiaital).

 

A szorongásra való hajlamot továbbá fokozza a családi halmozódás (nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, ha a családban, a felmenők között már előfordult), illetve az egyéb mentális problémák megléte.  

 

A szorongás diagnosztizálása

A szorongásos zavar felismerése sokszor nem könnyű feladat. A szorongás testi tünetei gyakran keltik valamilyen szervi betegség gyanúját (pl. szívritmuszavar), emiatt az orvoshoz fordulóknál először szervi problémákat keresnek, testi, fizikális vizsgálatokat végeznek, illetve gyakran tűnik egy szorongó, visszahúzódó beteg mindössze szégyenlősnek. Zárkózott, visszahúzódó beteg esetén – főleg, ha a szóbeli kommunikáció is gátolt – szintén nehezebben diagnosztizálható a betegség.

 

A szorongás diagnózisának felállításához a legelső lépés, hogy a kezelőorvos vagy pszichológus kikérdezi a beteget a tüneteiről, az érzéseiről. A diagnózis felállításához a kezelőorvos standardizált kérdőíveket, teszteket használ, amivel megerősíti a diagnózist, vagy differenciáltdiagnózis (pl. depresszió jelenléte) érdekében újabb teszteket végeztethet el. Sokszor a tünetképződés súlyosságának pontosabb megítélésében is segít a tesztek elvégzése.

 

A kóros szorongás különböző fajtáiról külön cikkekben olvashat:

 

Generalizált szorongás

Szeparációs szorongás

Pánikbetegség

Fóbiák 

 

A szorongás kezelése

A szorongás kezelésének módja attól függ, hogy milyen jellegű és mennyire súlyos szorongásos betegségről van szó. Az enyhe szorongáson segíthet az életmód megváltoztatása (pl. a rendszeres testmozgás, relaxációs és egyéb stresszkezelő technikák (pl. autogén tréning) elsajátítása, míg súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

 

A szorongás kezelésében szerepet kaphat pszichiáter, pszichológus és egyéb mentálhigiénés szakember is. A szorongás kezelésében kiemelt szerepe van a pszichoterápiának. Ezen belül az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelési mód a kognitív viselkedésterápia. További kezelési módok a párterápia, az elfogadás- és elköteleződésterápia, illetve a narratív terápia.

 

A szorongás megelőzése

A szorongás kialakulásában jelentős szerepet játszanak a környezeti tényezők, a viselkedési és stresszkezelési sajátosságok, szokások, így a megelőzésében segíthetnek a következők:

 

  • kedvelt szabadidős tevékenységek rendszeresítése, felelevenítése;
  • relaxáció, meditáció, mindfulness, jóga;
  • az alkoholfogyasztás csökkentése;
  • kábítószerfogyasztás elkerülése;
  • figyelemelterelési technikák használata (pl. visszaszámlálás 10-től);
  • megfelelő légzéstechnikák elsajátítása.

 

Segíthet továbbá a rendszeres testmozgás, például már egy 10 perces rövid séta is javíthat a közérzeten. A testmozgás ugyanis növeli a szerotonin „boldogsághormon” szintjét.

 

Lásd még:

Mozgás hatása az egészségre

Testmozgás és mentális egészség

 

Fentieken túl a fogyasztott koffein mennyiségének csökkentése (a koffein növelheti a szorongási hajlamot), a tea, kávé, koffeintartalmú italok, energiaitalok és a csokoládé fogyasztásának mérséklése – különösen 18 óra után, segíthet a szorongásos állapotok enyhítésében.

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

Stressztűrő képesség fejlesztése

Gazdasági szorongással való megküzdés

KULCSSZAVAK
szorongás  |   stressz  |   félelem  |   fóbia  |   pánikbetegség  |   pszichológus  |   pszichiáter  |   pszichoterápia  |   öngyilkosság
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít