A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat – a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt – a méhből a külvilágba jut.
A szülés:
- tágulási,
- kitolási,
- méhlepényi,
- negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból áll.
A szülés második, kitolási szakasza a méhszáj teljes megnyílásától a magzat megszületéséig tart.
A szülés kitolási szakaszának főbb jellemzői
A szülés második szakaszának kezdetét a méhszáj teljes eltűnése jelzi. Ebben a szakaszban ún. tolófájások jelentkeznek, melyek hatékonyságát a szülő anya reflexes nyomással (hasprés) tudja növelni. A tolófájások megindulásától a magzat megszületéséig első szülésnél átlagosan 60 perc, másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 15-30 perc telik el.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a szülés második szakasza idején még nem tartózkodik szülészeti intézményben, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szülés második szakaszának vezetése
A szülés előrehaladásával a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő hüvelyi vizsgálattal ellenőrzi a magzat fejének helyzetét. A kitolási szakaszban folyamatosan nyomon követik az anya és a magzat általános állapotát, a magzati szívhangot, a méhösszehúzódások erősségét és gyakoriságát, és a magzat elöl fekvő részének helyzetét.
A fej kigördülése során, amikor már 4-5 centiméternyi rész megjelent a magzat fejéből, a szülésznő a méhösszehúzódás ideje alatt gyengéden a magzat fejére helyezi a kezét, hogy szükség esetén lassítsa az előrehaladást – a szülés levezetésének fontos eleme az anya lágyrész-sérüléseinek megelőzése. Ha a hüvely nem tágul ki eléggé, helyi érzéstelenítést követően az orvos gátmetszést (epiziotómia) végezhet a szülés megkönnyítése és a repedések elkerülése érdekében. Gátmetszésre van szükség akkor is, ha a magzat szívritmusa jelentősen lelassul vagy felgyorsul (distressz), ami azt jelzi, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez, ezért gyorsan világra kell segíteni. A szülést követően a gátmetszést összevarrják.
Miután a magzat feje kigördült, a következő 1-2 tolófájással a magzat egész teste könnyedén világra jön. A megszületés után a magzatot az édesanya hasára helyezik, hogy létrejöjjön a bőr-bőr kontaktus a korai kötődés kialakulása érdekében.
A kismama szerepe a szülés második szakaszában
Az anya a szülést kísérő szakemberrel – a lehetőségekhez mérten előre egyeztetve – megválaszthatja a kitolási szakasz alatti testhelyzetét. A szülés második szakaszában célszerű alkalmaznia a szülésfelkészítő tanfolyamon elsajátított légzéstechnikát, mely elősegíti mind a saját, mind a magzat megfelelő oxigénellátottságát.
Tolófájáskor az orron keresztül vett mély levegővétel után teljes erőből kell préselnie. Nagyon fontos, hogy a nyomás ne a fejből, nyakból vagy mellkasból, hanem a hasból induljon (hasprés). Ha az orvos vagy a szülésznő azt kéri, hogy a gát védelme érdekében ne nyomjon, akkor felszíni, pihegő légzéseket kell végeznie. Hasznos lehet továbbá a relaxációs technika alkalmazása, ami a test ellazítását jelenti a megfeszítéseket követően.
Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a szülés alatt.
A szülés második szakaszának lehetséges szövődményei
Élettani szüléskor a magzat fejjel lefelé, arccal hátrafelé (az anya háta felé), behúzott nyakkal, koponyatartásban fekszik. Előfordulhat azonban, hogy rendellenesen fekvésben – medencevégű vagy harántfekvésben – helyezkedik el, ami megnehezítheti, akár ellehetetleníti a hüvelyi szülést, mivel a far keskenyebb, mint a fej, ezért a szülőcsatorna nem tud kellően kitágulni a fej áthaladásához. Ezekben az esetekben műtétes szülésbefejezésre – császármetszésre – van szükség a magzat védelme érdekében.
Ritkán előforduló komplikáció a magzat vállának elakadása, ami főként nagyobb méretű csecsemők esetében fordul elő. A váll kiszabadítására különböző műfogások állnak az orvos rendelkezésére, de ha ezek segítségével sem sikerül kifejteni a vállakat, akkor a magzatot császármetszéssel segítik világra.
Szintén ritkán fordul elő – a farfekvésű magzatok esetében gyakrabban – a köldökzsinór előreesése, amikor a köldökzsinór megelőzi a szülőcsatornában a magzatot. Ilyenkor fennáll a köldökzsinór összenyomódásának veszélye, melynek következtében megszűnhet a magzat vérellátása. Ilyen esetekben azonnali császármetszéssel segítik világra a magzatot.
A szülés, illetve az esetleges gátmetszés során előfordulhat az anya végbelét zárva tartó izom megsérülése is.
Igen ritkán a szülés során magzatvízből álló embólus bekerülhet az anya vérkeringésébe, ami a tüdőben érelzáródást okozhat (tüdőembólia) – az életveszélyes állapot azonnali intenzív osztályos ellátást igényel.
