egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szülésznő vagy szülészorvos által szülés alatt végzett beavatkozások célja a magzat megszületésének segítése, a szülő nő támogatása vagy a szülés közbeni szövődmények megelőzése, illetve ellátása.

 

Fontos kiemelni, hogy ezek a beavatkozások mindig egyéni mérlegelés alapján történnek, és nem minden szülés esetén válnak szükségessé.

 

A szülés egyes szakaszai szerint az alábbi beavatkozási formákat különböztetjük meg:

 

 

A tágulási szakasz során végzett beavatkozások

 

Művi burokrepesztés (amniotómia)

Kedvező méhszájstátusz esetén sokszor segítséget jelent a vajúdás, illetve a szülés dinamikájában, ha megrepesztik a magzatburkot, és leengednek a magzatvízből. Ezt a beavatkozást általában elhúzódó szülés vagy rendszertelen, renyhe méhtevékenység esetén végzik. Hatására a magzati koponya mélyebbre kerül a szülőcsatornában, a méhösszehúzódások rendszereződnek és hatékonyabbá válnak.

 

Leggyakrabban speciális burokrepesztő tűvel vagy arra alkalmas egyéb eszközzel végzik.

 

CTG-vizsgálat (kardiotokográfia)

A CTG-készülék érzékeli a magzat pulzusszámának (szívfrekvenciájának) változásait, az esetleges méhtevékenységet, a magzatmozgásokat, majd az eredményt grafikusan jeleníti meg. A készülék papírszalagon rögzíti a magzat szívműködésének jeleit, és az idő függvényében összeveti azt a méh összehúzódásaival. A magzat oxigénhiányos állapotára utal, ha a méh összehúzódásakor – súlyosabb esetben anélkül – a magzati szívfrekvencia átmeneti – vagy súlyosabb esetben tartós – lassulása figyelhető meg. Így a vizsgálat segítségével lényeges információk nyerhetők a magzat méhen belüli állapotáról.

 

A kitolási szakasz során végzett beavatkozások

 

Fogóműtét és vákuumextrakció

Amennyiben a szülés kitolási szakasza nem megfelelő ütemben halad, vagy egyéb szövődmény (pl. magzati szívhangeltérés észlelése vagy a magzat elakadása a szülőcsatornában) lép fel, ún. hüvelyi szülésbefejező műtét válhat szükségessé. Fogóműtét vagy vákuumextrakció során a magzati koponyára helyezett fogóval vagy vákuum kialakítására képes koronggal segítik a fej kigördülését és az újszülött világrajövetelét.

 

Fogóműtét és vákuumextrakció elvégzésének javallatai:

  • Életmentő (vitális) javallat: leggyakrabban a magzat méhen belüli fenyegető oxigénhiányos állapota.
  • Megelőzés (profilaktikus okok): ismert anyai betegségek, korábban a méhen végzett műtétek, fájásgyengeség, elhúzódó kitolási szakasz.

 

Gátmetszés (epiziotómia)

Bizonyos esetekben a szülész szakorvos gátmetszést javasolhat a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében. A gátmetszést a kitolási szakasz végén végzik. A beavatkozás során sebészi ollóval végzett vágással szélesítik ki a hüvelynyílást annak érdekében, hogy segítse a magzat fejének kigördülését. A gátmetszés történhet centrális irányban (a végbél felé, függőlegesen) vagy oldalirányban (az anyai comb felé). A vágás elvégzése előtt helyi érzéstelenítő injekció alkalmazásával zsibbasztják el a területet. Miután a magzat megszületett, a gátmetszés sebét és az egyéb sérüléseket összevarrják és ellátják. A gátmetszés elvégzése csökkentheti az esetleges spontán gátsérülések, nehezebben gyógyuló szakadások előfordulását.

 

Kristeller-féle műfogás

Kitolási szakaszban, a méhösszehúzódás alatt a szülészorvos kívülről nyomást gyakorol a méh felső részére azzal a céllal, hogy elősegítse a magzat fejének kigördülését. Napjainkban már ritkán alkalmazott eljárás.

 

A lepényi szakasz során végzett beavatkozások

A méhlepény a szülés lezajlása után általában spontán leválik, és kb. 20 percen belül megszületik. Amennyiben a spontán leválás nem történik meg, a köldökzsinór óvatos húzásával és a méh egyidejűleg történő masszírozásával segíthető elő a lepényleválás folyamata. Előfordul, hogy a lepény nem válik le a fentebb leírt műfogásokkal. Ebben az esetben manuális és műszeres lepényleválasztás a megoldás, amelyet műtőben, altatás mellett végeznek.

 

A lepény megszületése utáni szakasz során végzett beavatkozások

A lepény megszületése utáni szakaszban előfordulhatnak vérzések, amelyek gyógyszeres vagy műtéti megoldást igényelnek. Amennyiben biztosan nem maradt vissza lepényszövet a méhűrben, a vérzés méhösszehúzó gyógyszerek intravénás adásával megszüntethető.

 

A lepényszövet visszamaradása (kotiledoretenció) esetén a méh műszeres kiürítése jelent megoldást (lásd még: Nőgyógyászati küret). A méhlepény és maradványainak eltávolítására minden esetben azért van szükség, mert a születést követően a méhlepény mint szerv már nem életképes, szövetei elhalnak, ami kedvező környezetet biztosíthat egyes baktériumok felszaporodására. Az eltávolítást a méhen belüli fertőzések megelőzése érdekében végzik el, ha a méhlepény vagy annak részei nem születtek meg spontán a szülést követően.

KULCSSZAVAK
burokrepesztés  |   magzatvízvizsgálat  |   CTG  |   fogóműtét  |   vákuum  |   vákuumextrakció  |   gátmetszés  |   Kristeller-féle műfogás  |   méhlepény
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít