egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szív a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásokkal pumpálja a vért a testbe. A szívet a főverőérből eredő koszorúerek látják el oxigéndús vérrel. A szívkoszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség, ISZB) a leggyakoribb szívbetegség, kiváltó oka a koszorúerek elmeszesedése (ateroszklerózis). A szívkoszorúér-betegség két fő klinikai megjelenési formája az angina és a szívinfarktus.

 

A szívkoszorúér-betegség főbb tünetei

A szívkoszorúér-betegség lassan alakul ki, korai stádiumban gyakran tünetmentes. Nagyobb fokú érszűkület esetén jellemző tünetként mellkasi fájdalom (angina) jelentkezhet, mely tipikusan a bal karba, az állkapocsba és a nyakba sugárzik, de előfordulhat szívdobogásérzés vagy – terhelés esetén – nehézlégzés is. Egyes betegcsoportokban – idősebbek, cukorbetegek – a panaszok enyhébbek, illetve nem a jellegzetes formában jelennek meg.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a szívkoszorúér-betegség tüneteit tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakrendelésre utalja. Ha hirtelen jelentkező, szorító jellegű mellkasi fájdalmat érez, ami 5-10 perc után sem szűnik, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A szívkoszorúér-betegség kiváltó okai

A szívkoszorúér-betegség a szív ereinek elmeszesedése miatt alakul ki, amit az erek falára lerakódó zsír- és mésztartalmú felrakódások (plakk) okoznak. Az elmeszesedés érszűkülethez, majd érelzáródáshoz vezet. Érszűkület esetén kevesebb vér jut el a sejtekhez, ami a szívizom sérülését és elhalását okozhatja.

 

Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát jelentősen növeli:

  • dohányzás,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód,
  • cukorbetegség,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint.

 

A szívkoszorúér-betegség lehetséges szövődményei

A betegség sokáig tünetmentes lehet, ezért idővel súlyos szövődmények is kialakulhatnak.

 

  • Szívinfarktus: a koszorúerek nagyfokú szűkülete, illetve elzáródása miatt alakul ki, ami hosszú távon károsítja a szívizmokat, kezelés hiányában pedig halálos kimenetelű lehet.
  • Szívelégtelenség: a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél előfordulhat, amikor a szív teljesítménye olyan mértékben csökken, hogy nem képes elegendő vért pumpálni a test minden egyes szervébe.
  • Szívritmuszavar: aritmia

 

A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása

A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása során elemzik a kockázati tényezőket, melynek első lépése az alapos kórtörténetfelvétel a beteg panaszainak kikérdezésével.

 

Ezt követően – a betegség súlyosságától függően – a következő vizsgálatokat végezhetik:

 

  • fizikális vizsgálat (az érelmeszesedés fizikálisan észlelhető jeleinek vizsgálata);
  • EKG és terheléses EKG-vizsgálat;
  • vérvétel;
  • mellkasröntgen;
  • 24 órás (Holter) EKG (a szívritmuszavar vizsgálata);
  • szívultrahang-vizsgálat;
  • szívkatéterezés (a katétert a comb vagy az egyik kar artériáján keresztül vezetik a szív koszorúereibe az érszűkület felderítésére;
  • szívizotópos vizsgálat (a szívizmok vérellátásának vizsgálata speciális anyag beadásával, melynek útját fizikai terhelés közben vizsgálják a koszorúerekben;
  • CT, MRI vizsgálat (a szív szerkezetének vizsgálata).

A kezelőorvos a vizsgálatok eredménye alapján választja ki a legmegfelelőbb kezelési módot.

 

A szívkoszorúér-betegség kezelése

A szívkoszorúér-betegség kezelésének célja a szövődmények kialakulásának megelőzése, ami életmódváltásból, gyógyszeres kezelésből, műtéti beavatkozásból, illetve ezek kombinációjából áll.

 

  • Életmódváltás

A szívkoszorúér-betegség esetén kiemelten fontos az egészséges életmód, ennek érdekében javasolt:

    • dohányzás elhagyása,
    • testsúlyproblémák rendezése,
    • rendszeres testmozgás,
    • zöldségekben gazdag étrend,
    • stresszkezelő technikák alkalmazása.

 

  • Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés célja a vérnyomás- és a koleszterinszint csökkentése, valamint a fokozott véralvadás megakadályozása az elmeszesedett erekben. Mindehhez az alábbi gyógyszercsoportok állnak rendelkezésre:

 

    • véralvadásra ható gyógyszerek (pl. acetilszalicilsav),
    • értágító gyógyszerek,
    • vérnyomáscsökkentők,
    • koleszterinszint-csökkentők.

 

A helyesen beállított gyógyszerelés és a gyógyszerek pontos szedése jelentősen csökkenti a szívkoszorúér-betegség súlyosbodásának kockázatát. A már kialakult betegségnél hosszú távú gyógyszerszedés szükséges.

 

  • Műtéti beavatkozások

A szívkoszorú-érbetegség kezelése során műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, melynek típusai a következők:

 

    • szívkatéterezés és értágítás: a kar vagy a comb artériáján keresztül felvezetett katéterrel megnyitják az elzáródott koszorúereket, majd rugalmas fémháló behelyezésével meggátolják az újbóli elzáródást;
    • szívkoszorúér-műtét: az elzáródott érszakaszt másik érrel helyettesítik;
    • kardioverter defibrillátor (ICD) beültetése: a gyakran életveszélyes ritmuszavar elkerülése érdekében.

 

A szívkoszorúér-betegség megelőzése

A koszorúér-betegség megelőzésének leghatékonyabb módja az életmódváltás: kiegyensúlyozott életvitellel normalizálható a vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly, valamint csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Erről részletesebben egy másik cikkünkben olvashat: Szívkoszorúér-betegség megelőzése.

 

KULCSSZAVAK
érelmeszesedés  |   ateroszklerózis  |   angina  |   szívinfarktus  |   szívroham  |   mellkasi fájdalom  |   iszkémiás szívbetegség  |   koleszterin  |   plakk  |   szívritmuszavar
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít