egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szívinfarktus (régebbi nevén szívroham) a vérellátás hirtelen megszűnése miatt kialakuló szívizom-károsodás.

 

Kezelés nélkül a szívizom károsodása visszafordíthatatlanná válik, és az adott területen a szívizom végleg elhal (infarktus). A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásokkal biztosítja a szervezet vérellátását. A szívet a koszorúerek látják el oxigéndús vérrel (lásd még: Szívműködés). A szív kiterjedt területét érintő infarktus a szív leállásához, vagyis a beteg halálához vezethet.

 

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus főbb tünetei az alábbiak lehetnek:

 

  • mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
  • légszomj, nehézlégzés, fulladás;
  • émelygés, hányinger, hányás;
  • heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
  • szédülés, esetleg ájulás;
  • gyomorfájdalom;
  • hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
  • pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.

 

A fenti panaszok bármilyen kombinációban jelentkezhetnek, azonban a szívinfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Szívinfarktus tünetei esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.

 

A szívinfarktus kiváltó okai

A szívinfarktus oka a szívizom vérellátásának zavara, amely a szívet ellátó koszorúerek elzáródása vagy szűkülete miatt alakul ki. Emiatt nem jut elengedő oxigén a szívizomhoz, így az érintett terület károsodik, majd elpusztul. Minél hamarabb nyitják meg az elzáródott érszakaszt, annál nagyobb az esélye, hogy a károsodott szívizomzat egy része megmenthető. A koszorúerek szűkületét és elzáródását legtöbbször szívkoszorúér-betegség okozza, amely a szív koszorúereinek súlyos fokú elmeszesedésével jár.

 

A szívinfarktus kialakulását a következő állapotok is kiválthatják:

  • a koszorúerek hirtelen összehúzódása (spazmus), ami érszűkülethez, így a szívizom vérellátásának csökkenéséhez vezet;
  • a koszorúerek spontán megrepedése (disszekció), mely kialakulhat önmagában vagy aortarepedés részeként; az elzáródást az erek falában keletkező rés okozza.

 

A szívinfarktus kockázatát növelik az alábbi életmódbeli tényezők:

 

A szívinfarktus lehetséges szövődményei

A szívinfarktusnak számos súlyos szövődménye lehet:

 

  • szívritmuszavar – az infarktus következtében sérülhet a szív elektromos ingerületvezető rendszere és a szívizom is, ami ritmuszavarhoz vezethet;
  • szívelégtelenség – a szívizom károsodása miatt csökken a szív teljesítménye;
  • kardiogén sokk – nagy kiterjedésű szívizom-károsodás esetén jelentősen romlik a szív pumpafunkciója;
  • szívizomrepedés – a sérült szívizom repedése ritka, de nagyon súlyos szövődmény.

 

A szívinfarktus diagnosztizálása

Szívinfarktus gyanúja esetén az alábbi vizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában:

 

  • EKG-vizsgálat;
  • vérvétel: szívrohamot követően a szívizomból bizonyos fehérjék (szívmarkerek) kerülnek a véráramba, ezek mennyiségéből és időbeli változásából következtetni lehet a szívinfarktus súlyosságára és a terápia sikerére;
  • szívultrahang-vizsgálat: hanghullámok segítségével állapítják meg, hogy a szív mely része károsodott, és az elhalás mennyire befolyásolja a szív működését;
  • mellkasröntgen-vizsgálat;
  • szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): láthatóvá teszi az erek átjárhatóságát, így azonosítani lehet az elzáródás helyét.

 

A szívinfarktus kezelése

A szívinfarktus kezelésének célja, hogy az elzáródott koszorúér megnyíljon, és a szívizom mielőbb újra oxigéndús vérhez jusson. A választott kezelés függ a panaszok kezdete óta eltelt időtől és az infarktus súlyosságától. A kezelés lehet műtéti vagy gyógyszeres.

  • Műtéti beavatkozás

Szívkatéterezés (artériás koszorúérfestéses vizsgálat): a comb vagy a kar artériáján keresztül katétert vezetnek fel a szívhez, az elzáródott részhez érkezve felfújják a rajta lévő ballont, és kitágítják vagy megnyitják az eret. Az újbóli elzáródás megakadályozása érdekében rugalmas fémhálót (sztentet) helyeznek az érintett érszakaszba.

  • Gyógyszeres kezelés

Az elzáródást okozó vérrögöt a vénákba fecskendezett gyógyszerrel oldják fel.

 

Felépülés szívinfarktus után

Szívinfarktust követően a felépülés ideje nagyban függ a szívizom-károsodás mértékétől: néhány héttől több hónapig is eltarthat. A betegségnek ezen szakaszában a kezelés célja a következő szívinfarktus megelőzése és a fokozatos visszatérés a korábbi aktivitási szintre.

 

Az infarktuson átesett betegeknek bizonyos gyógyszerek (pl. véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hosszú távú szedését írhatja elő a kezelőorvos. Emellett kiemelt jelentőségű az életmódváltás, az egészséges étrend, az esetleges testsúlyprobléma rendezése, a rendszeres testmozgás, illetve a dohányzás elhagyása.

 

Lásd még: Szívinfarktus utáni felépülés

 

A szívinfarktus megelőzése

Az egészséges életmód a leghatékonyabb módszer a szívroham kockázatának csökkentésére. 

 

Fő elemei a következők:

 

  • zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend;
  • rendszeres testmozgás;
  • a dohányzás kerülése;
  • a testsúly normalizálása;
  • mérsékelt alkoholfogyasztás;
  • stresszkezelés, a lelki egészség megőrzése;
  • a vérnyomás és a koleszterinszint rendezése orvosi javaslat alapján.
KULCSSZAVAK
infarktus  |   szívinfarktus  |   szívroham  |   szívizom  |   szívizom-károsodás  |   mellkasi fájdalom  |   kisugárzó fájdalom  |   vérrög  |   érelmeszesedés  |   érszűkület  |   koszorúér  |   szívkatéterezés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

emmibm

 

sz2020 also infoblokk