egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szívelégtelenség (pangásos vagy kongesztív szívelégtelenség) olyan összetett klinikai tünetegyüttes, amelyet bármely, a szívkamra szisztolés (összehúzódással kapcsolatos) és/vagy diasztolés (elernyedésével kapcsolatos) funkcióját károsító strukturális vagy működésbeli rendellenesség okozhat.

 

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására.

 

A szívelégtelenség főbb tünetei

A szívelégtelenségben szenvedő beteg nyugalomban vagy terheléskor jelentkező fulladást és/vagy fáradtságérzést, gyengeséget tapasztal. A legfontosabb tünetek – csökkent terhelhetőség, folyadék-visszatartás és vizenyőképződés (a lábszárak, bokák, lábak duzzanata, a hasüregben megjelenő folyadék, hirtelen hízás, májmegnagyobbodás, telt nyaki vénák) – együttesen vagy önállóan is jelentkezhetnek.

 

A szívelégtelenség tünete lehet még a gyakori éjszakai vizeletürítés, folyamatos köhögés, zihálás, rózsaszínes, véres köpet, étvágytalanság, szabálytalan szívverés, hányinger, koncentrációzavar, csökkent éberség.

 

A fizikai terhelhetőség a New York-i Szív Egyesület (New York Heart Association, NYHA) alábbi besorolási rendszere szerint jellemezhető:

 

  • NYHA I. osztály. A fizikai aktivitás nem korlátozott, a szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, nehézlégzést vagy szívdobogásérzést (palpitáció).
  • NYHA II. osztály. A fizikai aktivitás enyhén korlátozott, a beteg nyugalomban panaszmentes. A szokásos fizikai aktivitás azonban fáradtságot, nehézlégzést vagy szívdobogásérzést okoz.
  • NYHA III. osztály. A fizikai aktivitás kifejezetten korlátozott. Bár a beteg nyugalomban panaszmentes, a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás már tüneteket okoz.
  • NYHA IV. osztály. Bármilyen fizikai aktivitás panaszokat okoz. A betegnek nyugalomban is vannak a szívelégtelenségre jellemző panaszai.

 

A betegség kialakulásának időtartama alapján heveny (akut) és idült (krónikus) szívelégtelenség különböztethető meg.

 

Idült szívelégtelenség

A betegség idült formájában a tünetek lassan alakulnak ki, és fokozatosan súlyosbodnak. A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de előfordulhat, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik. A szívelégtelenség többnyire a bal szívfélben (bal kamra) jelentkezik. A jobb kamra elégtelen működése az esetek többségében a bal szívfél elégtelensége következtében, ritkábban attól függetlenül alakul ki.

 

Heveny szívelégtelenség

A betegség heveny formája áll fenn gyors ütemű klinikai állapotromlás, illetve a tünetek rövid ideje vagy újonnan történő megjelenése esetén. A heveny szívelégtelenség kialakulásának hátterében többnyire az idült szívelégtelenség súlyosbodása áll.

 

A heveny szívelégtelenség az életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Fokozatosan kialakuló lábdagadás, terhelésre jelentkező fulladás, általános rossz közérzet esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakorvosi vizsgálatra irányítja.

 

Ha kifejezett fulladást, nehézlégzést, véres köpet felköhögését, hirtelen folyadékfelszaporodást, gyors vagy szabálytalan szívverést, esetleg erős, nem szűnő mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A szívelégtelenség kiváltó/lehetséges okai

A szív üreges, izmos szerv, amelynek elsődleges feladata az oxigénben szegény vér összegyűjtése és tüdőbe juttatása, majd az ott oxigénnel telítődött vérnek a szervezet szövetei felé továbbítása. A szív a megtelt bal pitvarból a bal kamrába továbbítja a vért, amely onnan az aortabillentyűn keresztül a főverőérbe (aorta) jut (lásd még: Szív- és érrendszer).

 

Ún. szisztolés szívelégtelenség alakul ki, amikor a szívkamra pumpafunkciója a gyenge izomerő miatt károsodik, vagyis nem képes megfelelően összehúzódni és elegendő vért pumpálni a nagyerek felé. Ún. diasztolés szívelégtelenség alakul ki a szívkamra elégtelen tágulása (elernyedése) esetén, így a kamrák nem tudnak vérrel rendesen megtelni, a kamrákban a szükségesnél kevesebb vér lesz.

 

Balszívfél-elégtelenség esetén a vér a tüdő ereiben torlódik, ez vezet a nehézlégzéshez, fulladáshoz. Jobbszívfél-elégtelenség esetén a vér a fővénák ereiben torlódik, ami a hasüregben, lábon vezethet ödémához. A jobb szívfél elégtelenségét kiválthatja tüdőembólia, a trikuszpidális (háromhegyű) billentyű elégtelensége (lásd még: veleszületett szívbetegségek) és a szívburok megbetegedése.

 

Az idült szívelégtelenség kórfolyamatában jelentős szerepet játszik az idegi-hormonális rendszer fokozott reakciója, a szervezet egészét érintő gyulladás kialakulása és a vérerek belső felszínét borító laphám működésének sérülése (endothelialis diszfunkció). Kialakulása az esetek kétharmadában a koszorúerek megbetegedésére (ischaemiás szívbetegség) vezethető vissza. Egyéb, a szívet, illetve a keringést érintő betegségek, így a magas vérnyomás, korábban lezajlott szívinfarktus, szívbillentyű-betegségek, szívfejlődési hibák, a szív ingerületvezető rendszerének zavara (szívritmuszavarok), szívizom-elfajulások (cardiomyopathia) és a szívizom gyulladása (myocarditis) miatt bekövetkezett szívizom-károsodás is állhatnak a szívelégtelenség hátterében.

 

Oka lehet továbbá a cukorbetegség, az elhízás, a súlyos tüdőbetegség vagy vérszegénység, az ún. infiltratív betegségek (például amiloidózis, hemokromatózis, szarkoidózis), bizonyos táplálkozási hiányállapotok, elektrolitzavarok, a pajzsmirigy betegségei, az alvási apnoe, egyes autoimmun betegségek, bizonyos kemoterápiás szerek és méreganyagok (például a túlzott alkoholfogyasztás).

 

Akut szívelégtelenség léphet fel szívinfarktus, a szívizom vírusfertőzése (myocarditis), az egész szervezetet érintő súlyos fertőzések, allergiás reakciók, tüdőembólia, perikardiális tamponád következtében.

 

A szívelégtelenség szövődményei

A pitvarok szívelégtelenségben szerepet játszó kitágulása és falfeszülése következtében pitvarfibrilláció léphet fel, amely embolizációs folyamathoz (stroke) vezethet. A vesék vérátáramlása csökkenhet, ami a vesék sérüléséhez vagy végső esetben veseelégtelenséghez vezethet. A megnagyobbodott szív vagy magas nyomás következtében szívbillentyű-problémák alakulhatnak ki. A máj megduzzadhat, hegesedhet, ami rontja a működését. Szívelégtelenségben fokozottan fennáll a hirtelen halál (lásd: hirtelen szívhalál) kockázata is.

 

A szívelégtelenség diagnosztizálása

A szívelégtelenség kivizsgálásának első lépése a kórelőzmény felvétele, különös tekintettel a meglévő társbetegségekre és a szedett gyógyszerekre. A fizikális vizsgálatot követően a szív ultrahangvizsgálatára (echokardiográfia), EKG-vizsgálatra és mellkasröntgenre, valamint a vér laboratóriumi vizsgálatára kerül sor. Bizonyos esetekben szükség lehet futópadon vagy szobabiciklin végzett terheléses EKG- és szívultrahang-vizsgálat, szívizom-szcintigráfia, Holter-EKG (legalább 24 óráig végzett, regisztrált EKG-vizsgálat), koszorúérfestés (koronarográfia) és CT- vagy MR-vizsgálat elvégzésére is.

 

A kezelésre nem vagy nem megfelelően reagáló, szívelégtelenségben szenvedő betegek jobb szívfelének működése és a tüdő nyomásviszonyai az ún. Swan–Ganz-katéterezés alkalmazásával követhetők. Ritka esetekben, egyes társbetegségek (hemokromatózis, amiloidózis stb.) gyanúja vagy megléte esetén a szívbelhártya szöveti mintavétele (endomyocardialis biopszia) és vizsgálata válhat indokolttá.

 

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség kezelésének célja a betegség további súlyosbodásának megakadályozása, valamint az életkilátások és az életminőség javítása.

 

A strukturális szívbetegségben még nem szenvedő, de annak magas kockázatával élő betegek esetében a rizikótényezők – így a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés – gyógyszeres kezelése és rendszeres ellenőrzése javasolt. Ez az irányelv követendő a balkamra-diszfunkció és/vagy strukturális szívbetegség jeleit mutató, panaszmentes betegek kezelése során is. A kórelőzményben vagy jelenleg is panaszos balkamra-diszfunkciós betegek ellátása – a kockázati tényezők kezelésén és a szív- és érrendszeri események megelőzésén túl – gyógyszeres kezelésből és nem gyógyszeres beavatkozásokból áll. Az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés mellett rendszeres (heti 3-5 alkalommal 20-45 percig tartó), nem megterhelő testmozgás ajánlott minden stabil állapotú, szívelégtelenségben szenvedő beteg számára.

 

A gyógyszeres kezelésen és a rendszeres fizikai aktivitáson kívül az előrehaladott szívelégtelenség kezelése során különféle eszközös és műtéti beavatkozások alkalmazhatók. Amennyiben a szívelégtelenség hátterében koszorúér-betegség áll, a szív vérellátásának helyreállítása szívkatéterezés vagy szívkoszorúér-műtét elvégzésével történhet. A szívelégtelenséget okozó károsodott szívbillentyűk műtéti rekonstrukciójával vagy plasztikájával, illetve műbillentyű beültetésével javítható a szív teljesítménye (lásd még: szívműtétek). A beültethető kardioverter defibrillátor (ICD) olyan elemmel működő, bőr alá beültetett eszköz, amely a szívritmus folyamatos követésével, rendellenes, életveszélyes szívritmus észlelése esetén elektromos ütés leadásával állítja helyre a szívverést. Egy másik, szintén beültethető eszköz, a kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) a két szívkamra között fellépő működésbeli eltolódást korrigálja.

 

Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő a gyors állapotromlás megállítására vagy visszafordítására, és szervkárosodásra utaló jelek észlelhetők, a létfontosságú szervek mechanikus keringéstámogató eszközök (mechanical circulatory support, MCS) alkalmazásával tarthatók életben. A mechanikus keringéstámogató eszközök olyan speciális pumpák, amelyek a szív kieső energiáját pótolva biztosítják a szervek optimális vérellátását. A mechanikus keringéstámogató eszközök a szívműtétek során alkalmazott szív-tüdő motor elvén alapulnak, és tartósan, akár évekig képesek fenntartani a keringést. Ilyen például a műtéti úton beültethető, ún. bal kamrai keringéstámogató eszköz (left ventricular assist device, LVAD).

 

A végstádiumú szívelégtelenség legeredményesebb hosszú távú kezelési módszerét a szívátültetés (transzplantáció) jelenti.

 

Mit tehet szívelégtelenség esetén?

Gyógyszereit a kezelőorvos utasításai szerint, pontosan szedje. A napokat és napszakokat jelölő gyógyszeradagoló doboz használatával követheti, hogy bevette-e az aktuális gyógyszereit. Azonnal forduljon kezelőorvosához, ha rosszabbodásra utaló panaszokat észlel. Napi rendszerességgel ellenőrizze a testsúlyát, és három napon belüli váratlan, 2 kg-ot meghaladó testsúlygyarapodás esetén forduljon kezelőorvosához.

 

Rendszeresen mérje a vérnyomását. Alacsony vérnyomás és szédülés, a vizeletmennyiség csökkenése esetén forduljon kezelőorvosához. Tegye ezt a pulzusszám jelentős növekedése, csökkenése, ritmustalanná válása esetén is. Mérsékelje a magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztását. Ügyeljen a napi 2 liter, illetve súlyos szívelégtelenség esetén a napi 1,5-2 liter folyadék bevitelére. Oltassa be magát Pneumococcus és influenza ellen, mivel a védőoltással csökkenthető a szívelégtelenség súlyosbodását okozó légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Kerülje a hosszú utazásokat, mellőzze a nagy tengerszint feletti magasságban lévő, magas páratartalmú és hőmérsékletű területek látogatását.

 

A szexuális aktivitás korlátozása csak előrehaladott szívelégtelenségben vagy fizikai aktivitással összefüggő eszméletvesztés esetén javasolt. Erekciót segítő gyógyszer alkalmazása előtt feltétlenül konzultáljon kezelőorvosával. Végezzen rendszeresen mérsékelt fizikai aktivitást (ajánlott a séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés), amelynek megkezdése előtt kérje kezelőorvosa tanácsát.

 

Kerülje a dohányzást (lásd még: Dohányzás mellőzése). Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:

 

www.leszokastamogatas.hu,

zöldszám: 06-80-44-20-44.

 

A szívelégtelenség megelőzése

A szívelégtelenséghez vezető koszorúér-betegség, cukorbetegség és elhízás kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető életmódváltással. Étkezzen egészségesen, fogyasszon sok zöldséget húskészítmények helyett, mozogjon rendszeresen, hagyjon fel a dohányzással, és kezeltesse meglévő idült betegségeit (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.).

 

A szívelégtelenség gyermek- és időskorban, várandósság idején

A gyermekkori szívelégtelenség hátterében a szív elsődleges betegségei (például veleszületett szívbetegségek, szívizomgyulladás, szívritmuszavarok) állhatnak. A szülők figyelmét a szapora légzés (csecsemőkorban 40/perc feletti nyugalmi légzésszám), a kisfokú megterhelésre, akár etetés közben, illetve nyugalomban is jelentkező izzadás, a hosszú etetési idő, a légúti megbetegedéssel összefüggésbe nem hozható nehézlégzés, valamint a fejlődésbeli elmaradás (súlygyarapodás lassulása vagy leállása) hívhatja fel a betegségre. Veleszületett szívbetegség esetén többnyire szívműtétre vagy szívkatéterezésre kerül sor. Súlyos szívelégtelenségben, ritka esetben a bal vagy jobb szívkamra pumpafunkciójának eszközös támogatására is szükség lehet a gyógyszeres kezelés mellett.

 

A szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása növekszik az életkorral. A szívelégtelenség az időskorú lakosság 10 százalékát érinti. Az időskori szívelégtelenségben alkalmazott gyógyszerek dózisa és a kezelés során végzett eszközös, illetve műtéti beavatkozások eltérhetnek a fiatalabb korosztályétól.

 

Mivel a várandósság során bekövetkező élettani változások megnövelik a szív terhelését, a várandós vagy gyermekvállalást tervező nők esetében fontos a kezelőorvos tájékoztatása a meglévő vagy korábbi szívbetegségről. A szívelégtelenségben szenvedő édesanyák szoros orvosi ellenőrzése szükséges a várandósság idején és a szülést követő hat hónapban.

 

KULCSSZAVAK
pitvar  |   kamra  |   terhelhetőség  |   fulladás  |   nehézlégzés  |   fáradtságérzés  |   vizenyő  |   palpitáció  |   szívinfarktus  |   magas vérnyomás  |   ischaemiás szívbetegség  |   tüdőembólia  |   pumpafunkció  |   keringéstámogató eszközök  |   szívátültetés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít