egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A kardiomiopátia (szívizom-elfajulás) a szívizom betegsége, mely a szívizomsejtek károsodásával jár. A szívizom-elfajulásban szenvedő betegek szívkamráinak falai megnyúlnak, megvastagodnak vagy merevvé válnak, így nehezítetté válik a vér kipumpálása a szívből az erekbe.

 

A betegséget többnyire enyhe formában diagnosztizálják, így a kezelés korai elkezdésével jók az életkilátások, de súlyos esetekben szívelégtelenség, vagy akár hirtelen szívhalál is kialakulhat.

 

A kardiomiopátia fő típusai

A kardiomiopátiának 4 fő típusát különböztetjük meg:

 

  • dilatatív kardiomiopátia (tágulásos szívizom-elfajulás),
  • restriktív kardiomiopátia,
  • hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom-megvastagodással járó elfajulás),
  • arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia (ARVC).

 

Dilatatív kardiomiopátia (tágulásos szívizom-elfajulás)

A betegségben szenvedőknél a bal kamra megnagyobbodik, kitágul, a fala elvékonyodik, majd kötőszövetes átalakulás megy végbe – emiatt a szív nem képes megfelelően összehúzódni, és a vért a testben tovább pumpálni. Ez a betegség gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet, azonban többnyire középkorú férfiaknál fordul elő. Leggyakoribb oka a koszorúér-betegség és a szívinfarktus.

 

Kialakulásában szerepet játszhat még:

 

  • olyan mutálódott gén öröklése, amely fogékonnyá tesz a betegségre;
  • szívbillentyű probléma;
  • szívet károsító gyógyszer szedése;

 

Restriktív kardiomiopátia

A szívizom-elfajulások ritka fajtája, többnyire idősebb korban diagnosztizálják, de bármely életkorban kialakulhat. A betegségben a szívüregek falai merevvé válnak, és összehúzódás után nem képesek megfelelően ellazulni – vagyis a szív nem tud megtelni vérrel, ami a szívből kiáramló vér mennyiségének csökkenését okozza. Légszomjat, fáradtságot, bokaduzzanatot, szívritmuszavarokat okozhat. A hátterében álló ok általában nem ismert (idiopátiás). A betegség öröklődhet is. Leggyakrabban amiloidózis tüneteként alakul ki.

 

Hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom-megvastagodással járó elfajulás)

A betegségben szenvedőknél a szívizomsejtek megnagyobbodnak, rendezetlenné válnak, emiatt a szívüregek falai (általában a bal kamra) helyenként vagy mindenütt megvastagodnak. A szívüregek rugalmatlanná válnak, méretük csökken, nem képesek megfelelő mennyiségű vért befogadni. Társulhat hozzá bal kamrai kiáramlási szűkület is.

 

Ez a betegség általában nem befolyásolja a mindennapi életet; vannak betegek, akik tünetmentesen élnek együtt vele, gyermekkorban azonban súlyosabb lefolyású. Sok esetben öröklődik. Az állapot néha rendkívül súlyos is lehet: gyermekkorban és fiatal sportolóknál a hirtelen szívhalál egyik gyakori oka.

 

Arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia (ARVC)

Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátiában szenvedőknél a szívizomsejteket összetartó fehérjék kóros fejlődése miatt az izomszövet elhal, helyében pedig heg és zsírszövet képződik. A szívkamra kitágul, fala elvékonyodik, megnyúlik, így a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért a testben, illetve a kóros ingerületvezetés miatt akár halálos ritmuszavarok is kialakulhatnak. Általában örökletes állapot, amely tinédzsereket vagy fiatal felnőtteket is érinthet. Néhány esetben ez is állhat a fiatal sportolók hirtelen szívhalálának hátterében.

 

A kardiomiopátia főbb tünetei

Korai stádiumban gyakori a tünetmentesség, azonban a betegség előrehaladtával megjelennek a tünetek, melyek a betegség típusától és az életkortól függően különböznek, és sokszor nincsenek összhangban az állapot súlyosságával.

 

A kardiomiopátia jellemző tünetei:

 

 

Gyermekek esetében gyanúra adhat okot, ha a gyermek nem tud lépést tartani társaival a játékban, mert hamar kifullad, illetve köhögés, hasfájás, hányinger vagy csökkent étvágy lép fel. Csecsemőknél nehézlégzés, izzadás jelentkezhet etetés közben, valamint lassul a súlygyarapodás üteme (lásd Csecsemők súly- és hosszfejlődése).

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel háziorvosát, amennyiben a kardiomiopátia bármelyik tünetét tapasztalja.

 

Azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, ha a légzési nehézség, ájulás vagy mellkasi fájdalom néhány percnél hosszabb ideig tart.

 

A kardiomiopátia egyes típusai öröklődhetnek, ezért érintettség esetén kezelőorvosa javasolhatja, hogy a családtagjait is vizsgálják meg.

 

A kardiomiopátia kiváltó okai

A legtöbb esetben a kardiomiopátia ismeretlen eredetű. Néhány esetben egyéb állapot talaján alakul ki (szerzett forma), vagy felmerül az öröklött forma lehetősége is.

 

Kardiomiopátiához vezethetnek az alábbi állapotok, betegségek:

 

 

A kardiomiopátia lehetséges szövődményei

A karidomiopátiának számos súlyos szövődménye lehet.

 

  • Szívelégtelenség – a szív nem képes elegendő vér kipumpálására, ezáltal képtelen kielégíteni a szervezet igényeit. Kezelés nélkül életveszélyes.
  • Vérrögképződés – mivel a szív nem tud effektíven pumpálni, lassul a vér áramlása, ami kedvez a vérrögök képződésének. A szívben képződött vérrögök igen veszélyesek, mert a nagyvérkörben szóródva érelzáródásokat okozhatnak az agyban, a lépben, a belekben vagy a vesében.
  • Szívbillentyű-betegségek – kardiomiopátiában a szív megnagyobbodik, viszont a billentyűk képtelenek a tágulásra, így nem tudnak kellő mértékben zárni, és a vér visszafelé isáramlik rajtuk keresztül.

 

A kardiomiopátia diagnosztizálása

Az első találkozáskor az orvos kikérdezi a beteget a tünetekről, a korábbi betegségeiről és a családban előforduló betegségekről, majd fizikálisan is megvizsgálja.

 

Amennyiben minden arra utal, hogy a betegnek kardiomiopátiája van, az orvos további vizsgálatokat kérhet:

 

  • mellkasröntgen – a szív esetleges megnagyobbodásának vizsgálatára;
  • szívultrahang – a szív és a billentyűk mozgásának, méretének vizsgálatára;
  • EKG – a szív elektromos működésének vizsgálatára;
  • terheléses vizsgálatok – terhelésre jelentkező tünetek felderítésére, a terhelhetőség megítélésére;
  • szívkatéterezés – egy perifériás ér felől vékony tubus bevezetése a szívbe, melyen keresztül lehetőség van nyomásmérésre, az erek kirajzolására, egyes koszorúérbetegségek kezelésére, illetve szívbiopsziára;
  • szív MRI és CT – jó minőségű képet adnak a szív minden oldaláról, amennyiben a szívultrahang nem nyújt elegendő információt;
  • vérvizsgálat – a vese, a pajzsmirigy, a máj működésének vizsgálatára, a vas szintjének mérésére;
  • genetikai tesztek – a családon belül öröklődő formák diagnosztizálására.

 

Néhány esetben a kardiomiopátia öröklött is lehet, ebben az esetben a családtagok kivizsgálása is szükséges.

 

A kardiomiopátia kezelése

A betegség nem gyógyítható. A kezelés célja a tünetek csökkentése, a progresszió mérséklése, és a szövődmények kialakulásának megakadályozása.

 

A kezelés függ a kardiomiopátia típusától és súlyosságától, illetve egyes esetekben a betegség életmódbeli változtatásokkal is kontroll alatt tartható. A hatékony kezelés eszközei a gyógyszeres terápia, a műtéti kezelés és az ablációs eljárások.

 

A gyógyszeres kezelés segíthet a szívizom pumpafunkciójának erősítésében, a vérkeringés serkentésében, a vérnyomás csökkentésében, a pulzusszám csökkentésében, a szervezetben felgyülemlett extra folyadék kiürítésében, illetve a vérrögképződés megelőzésében.

 

Szeptum abláció során egy vékony tubuson keresztül alkoholt fecskendeznek a szívsövénybe, mely a kezelés hatására elvékonyodik, így csökken a kiáramlási pálya szűkülete. Radiofrekvenciás abláció esetén pedig a kóros ingerképzés- és vezetés megszüntetése érdekében a szívbe vezetett elektródokon keresztül roncsolják a szív egyes részeit.

 

Műtéti megoldásként felmerülhet kardioverter defibrillátor beültetése. Az eszköz monitorozza a szív elektromos működését, és ha potenciálisan halálos kimenetelű ritmuszavart észlel, képes azt megszüntetni. A pacemaker segít az ingerület létrehozásában, és képes a ritmuszavarok kontrollálásra.

 

Hosszú- vagy rövid távú kezelésként, míg a beteg szívtranszplantációra vár, szóba jöhet műszív beültetése is (ventricular assist device, VAD).

 

Hipertrófiás kardiomiopátia esetén alkalmazható a szeptális myectomia műtét, amikor a kamrák között található megvastagodott szívsövény egy részét távolítják el.

 

Szívtranszplantáció a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén jön szóba, akiknél az egyéb kezelések nem használtak.

 

A kardiomiopátia megelőzése

Számos esetben a kardiomiopátia nem megelőzhető, azonban az alábbiakkal csökkenthető az előfordulása:

 

 

Érdekesség

A megtörtszív-szindróma (Takotsubo kardiomiopátia vagy akut stressz-kardiomiopátia) jelentős érzelmi- vagy fizikai stressz – például közeli hozzátartozó halála – következtében jelentkezik, átmeneti szívproblémákat okozva. Ilyenkor a nagy mennyiségben felszabaduló adrenalin hatására a szívizom hirtelen meggyengül, amit a bal kamra alakváltozása követ. Átmeneti és visszafordítható betegség, újbóli előfordulása szinte kizárt. Tünetei hasonlóak a szívrohaméhoz: mellkasi fájdalom és légszomj. Az állapot gyakrabban érinti a nőket.

 

KULCSSZAVAK
szívbetegség  |   szívizom-elfajulás  |   szívizombántalom  |   cardiomyopathia  |   CMP  |   vérkeringés  |   pumpafunkció  |   mellkasi fájdalom  |   fulladás  |   légszomj
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít